Elmeorvoshoz ment a Pénzügyminisztériumot is érintő korrupciós ügy vádlottja
További Belföld cikkek
- Felrobbant egy lakóház kazánja Bács-Kiskun vármegyében
- Vona Gábor nyílt levelet írt Magyar Péternek, akitől azt kérte, engedje szavazni szimpatizánsait
- Kilépett a pártból a Vas vármegyei LMP teljes elnöksége
- Trollkodáslavina indult Bonyhádon, mindenki a Tisza Párt szavazóira nyomul
- Felsővezeték-hiba miatt nem járnak a vonatok a győri vasúti fővonalon
Pénteken folytatódott K. Tamás és 53 vádlott-társának ügye a Budapest Környéki Törvényszéken, továbbra is előkészítő ülés formájában. Az 54 vádlottból álló hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult eljárásban ezúttal a XXIV. rendű vádlott ügyében hozott ítéletet Oláh Gaszton bíró, előtte azonban egy fejleményről tájékoztatta a jelenlévőket.
K. Tamás elsőrendű vádlott a legutóbbi tárgyalás óta megjelent az igazságügyi elmeorvosi szakértőnél vizsgálatra, a szakvélemény azonban várhatóan csak februárban készül el. A Pénzügyminisztérium egykori munkatársát korábban biztonsági őröknek kellett kivezetniük a bíróság épületéből, miután az idézés ellenére jelent meg a tárgyalóteremben. Szerette volna elérni, hogy elfogultság miatt zárják ki az ügyben eljáró bírót, később pedig hiába győzködte egy órán át az elmeorvos szakértő K. Tamást, nem volt hajlandó alávetni magát a vizsgálatnak. A bíróság ezek után figyelmeztette, hogy amennyiben nem jelenik meg a kitűzött időpontnál, letartóztatásba kerülhet.
Pénteken az előkészítő ülésen ítéletet hirdetett Oláh Gaszton a XXIV. rendű vádlott H. I. ügyében. A férfi elismerte a vádakat, ami szerint 70 millió forinttal vesztegette volna meg a Pénzügyminisztérium munkatársait. Az ügyészség a mértékes indítványában két év börtönbüntetést és nagyjából 600 ezer forintos pénzbüntetést kért a vádlottra, ezt részben enyhítette a bíró döntése.
A Budapest Környéki Törvényszék bírája egy év börtönbüntetésre ítélte, valamint 365 napnyi pénzbüntetésre, aminek napidíját 500 ezer forintban határozta meg, amely 182 500 000 forintos büntetést jelent a vádlott számára. Mivel a bűncselekményt próbaidő alatt követte el, ezért ebben az esetben nem merülhetett fel a felfüggesztett büntetés lehetősége.
A büntetéséhez hozzátartozott, hogy 55 millió forintos vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság, ezzel az összeggel fizette volna ki eredetileg H. I. a minisztériumi alkalmazottat.
Oláh Gaszton hangsúlyozta, hogy a több mint 180 milliós összeg kifizetésébe nem gebed bele a vádlott, de eléggé fáj neki ahhoz, hogy legközelebb kétszer is meggondolja, hogy belemenjen egy korrupciós bűncselekménybe. Kiemelte, ez nemcsak a vádlottnak, hanem bárki számára is megfontolandó, mivel börtönnel is jár egy ilyen cselekmény elkövetése. Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy a tehetős emberek megválthatják a szabadságukat, de az ügyészi indítványhoz kötött súlyosbítás tilalma miatt, vagyis ha a vádlott beismeri a váddal egyezően a tettét, nem szabhatott volna ki két évnél súlyosabb büntetést. Azonban ha az elsőfokú ítélet értelmében az egy év börtönbüntetése melletti pénzösszeget nem fizeti be, úgy minden egyes 500 ezer forintért le kell ülnie a börtönbüntetését, így kijön a kétéves szabadságvesztés.
A büntetése alól feltételesen már nyolc hónap után szabadulhatna, és folytathatná a céges tevékenységeit, az ítélet azonban nem jogerős. A döntéssel kapcsolatban az ügyészség és a vádlott is három nap gondolkodási időt kért, a védőügyvéd azonban fellebbezést jelentett be a pénzbüntetéssel szemben.
Pályázatokat befolyásolhattak
Az ügy kezdetekor, 2022 áprilisában 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le az érintettekre. A vádak szerint a kormánytisztviselők kenőpénzért cserébe főként vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre.
A VÁDIRAT SZERINT AZ ELSŐRENDŰ VÁDLOTT – EGY PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMI REFERENS – JÓL SZERVEZETT KORRUPCIÓS HÁLÓZATOT ÉPÍTETT KI, AMELYBEN SZÉLES KÖRBEN TARTOTT KAPCSOLATOT PÁLYÁZATÍRÓKKAL, PROJEKTMENEDZSEREKKEL ÉS PÁLYÁZÓ CÉGEK VEZETŐIVEL.
A rendszer lényege az volt, hogy a minisztériumi személy több munkatársát – köztük vezető kormánytisztviselőket – bevonva milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek, jogorvoslati eljárások pozitív elbírálását. Az elsőrendű vádlottnak még arra is volt gondja, hogy a pályázatok helyszíni ellenőrzését is kontroll alatt tartsa, és a Pénzügyminisztérium helyszíni ellenőrzési osztályvezetőjét is bevonta az említett hálózatba.
AZ ÜGYÉSZSÉG SZERINT ÖSSZESEN 108, EURÓPAI UNIÓS FORRÁSBÓL FINANSZÍROZOTT PÁLYÁZATOT, VALAMINT TOVÁBBI NYOLC HAZAI FORRÁSÚ PÁLYÁZATOT BEFOLYÁSOLHATTAK A GYANÚSÍTOTTAK.
Előbbieket többnyire a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében, utóbbiakat pedig az Egészségügyi Támogatási Program keretében nyújtották be. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot. Ráadásul az ügy első hat vádlottjának – mint pénzügyminisztériumi tisztviselőnek – az is a feladatkörébe tartozott, hogy a nemzeti csalás elleni stratégiában meghatározott feladatokat végrehajtsa, és a csalások megelőzésében, azok azonosításában is közreműködjön.