Radikálisan átalakulhat a BKK-bérlet, nagy változás jöhet a budapesti tömegközlekedésben

„Azt javaslom a február végi, jövő heti Fővárosi Közgyűlésen, hogy minden Budapesten érvényes, a BudapestGO-ban megváltott, 30 napos vagy annál hosszabb érvényességű tömegközlekedési bérlethez automatikusan járjon havi 10 alkalom Bubi, legfeljebb alkalmanként 30 perces útra” – jelentette be hétfőn Vitézy Dávid.

A Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint így elő lehetne mozdítani, hogy még többen próbálják ki és használják a Bubit, és akik valóban a tömegközlekedés mellett, kiegészítőleg használják, ezt könnyen megtehessék.

Vitézy Dávid javaslata szerint a rendszeres Bubi-felhasználók számára megmaradna az önálló Bubi-bérlet is. „Itt az ideje a Bubit a tömegközlekedési bérlet részévé tenni – ahogy a programomban is szerepelt, és ahogy a Magyar Kerékpárosklub felé vállaltam” – összegezte.

Tizenkét nagyon fontos pont teljesülhet

Az ügyben az Index megkereste Kürti Gábort, a Magyar Kerékpárosklub elnökét, aki elsőként azt emelte ki, hogy 2024 tavaszán minden főpolgármester-jelölttől vállalásokat vártak. Ezeket 12 pontban foglalták korábban össze:

1. Forgalomarányos kerékpáros költségvetési keret létrehozását.
2. Biztonságosan megközelíthető Lánchidat.
3. Sebesség- és zajcsillapítást a lakóövezetekben és kerületközpontokban.
4. Külvárosi kerékpártárolás fejlesztését.
5. A Bubi továbbfejlesztését.
6. A külvárosi kerékpárhálózati fejlesztések gyorsítását.
7. Teljes kerékpáros főhálózatot a belvárosban.
8. Kombinált közlekedést népszerűsítő kampányokat.
9. Adatalapú közlekedésfejlesztést, nyilvános baleseti adatbankot.
10. Biztonságosan kerékpározható pesti rakpartot, Rákóczi utat, Petőfi és Szabadság hidat.
11. Az útfejlesztések minden közlekedő számára biztonságosan valósuljanak meg.
12. A kerékpárszállítás fejlesztését a BKK járművein.

„Ha a közgyűlés megszavazza a kezdeményezést, akkor az 5. pontunk egy újabb része teljesülne, amivel tulajdonképpen 2026-ra kipipálhatnánk a teljes pontot. Egy civil szervezetnek ezek mindig ünnepnapok” – összegezte az Indexnek Kürti Gábor.

Vitézy Dávid bejegyzésében arra emlékeztetett, hogy az első generációs Bubit 2014-ben indították el a BKK-ban. Az elmúlt években a rendszer jelentős átalakulásokon, fejlesztéseken ment keresztül, amelyek tovább növelték a népszerűségét és az elérhetőségét. A Mol Bubi már jelenleg több mint 200 gyűjtőállomással és több ezer kerékpárral működik városszerte.

Jelenleg a harmadik generációs rendszer közbeszerzési eljárása folyik a BKK-nál, amely a rendszer bővítését irányozza elő nemcsak darabszámban, hanem a külső kerületek felé is a metrók mentén. Ráadásul Kürti Gábor szerint a kerékpáros-közlekedés általában mindenhol megugrik, ahol valamilyen fejlesztés ezt vonzóvá és biztonságosabbá teszi (Bartók Béla, Üllői út, Váci út stb).

A körúton a napi 800 kerékpározóból a sávok kialakításával éves átlagban 3800, nyáron 5-6 ezer lett, és ennek továbbgyűrűzésével a Margit hídon tavasztól őszig a napi 8-10 ezer sem ritka. A Bubi egyrészt növelte a belvárosi kerékpáros utak számát, de még nem tisztázott, hogyan hatott a fővárosban megtett kerékpáros utazások össztávolságára. Valószínűleg a hosszabb kerékpáros utak egy részét kiváltja a közösségi közlekedés és Bubi kombinációja, de erről még nem ismerek kutatást. Meg nem is lenne igazán baj, mert ebben van a legnagyobb potenciál, mivel akár minden szóló közlekedési módnál (bringa, autó, tömegközlekedés) is gyorsabb lehet

– fogalmazott Kürti Gábor, ugyanakkor a Magyar Kerékpárosklub elnöke szerint csodát sem lehet várni.

„A már említett 12 pontunkból minden jelölt felé a legelső fontosságát hangsúlyoztuk. Elengedhetetlen, hogy ha el akarjuk érni a közgyűlésben a 2019-ben egyhangúan megszavazott Budapesti Mobilitási Terv 2030-as céljait, akkor legalább olyan arányban kell költeni a kerékpározásra, amekkora a forgalmi részaránya, azaz évi nagyjából 6 milliárd forintot. Ennek sajnos évtizedek óta a közelében sem vagyunk, aminek a növelése jelenleg a legfontosabb célunk” – tette hozzá.

Fontos kiemelni, hogy a Belvárosban a Bubi mostanra tényleg kiegészíti a tömegközlekedést, bár vannak még fejleszthető területek. Kürti Gábor szerint a külvárosi ráhordásban a Bubi 3.0 hozhat áttörést.

A kerékpár és a tömegközlekedés együtt verhetetlen 

Vitézy Dávid is hangsúlyozta a bejegyzésében, hogy a javasolt kedvezmény bevezetéséhez a Bubi harmadik generációjának beindítására van szükség, mivel az informatikai rendszer fejlesztését követően lehet integrálni a Bubit a BudapestGO-ba, és ott biztosítani ezt a kedvezményt.

Ugyanakkor a rendszer programozása, fejlesztése szempontjából időszerű most dönteni a kedvezmény jellegéről, mértékéről, ezért kérem a Közgyűlés támogatását ahhoz, hogy a Bubi legyen a tömegközlekedési kínálat integráns része

– összegezte a politikus.

A Magyar Kerékpárosklub elnöke szerint a 2.0 végre fújt gumikra váltott, így könnyebb tekerni. Ezzel a Bubi már alkalmas a budapesti használatra. Természetesen a strapabírás igénye kompromisszumokkal is jár, „de napi szinten használom, és a jellemző 1-3 kilométeres távokon teljesen jó. Sokat várok az elektromos verziótól is a budai dombos területeken.”

Kürti Gábor szerint a kerékpározás és a tömegközlekedéssel együtt egyszerűen mindennél jobb. Megadja azt a mozgásfaktort, ami egy átlagos nagyvárosi embernek pluszidővel és pénzzel elérhető, így bármelyik hiányában inkább felvállalja a mozgáshiány miatti életévi és életminőségi veszteségeket. Már napi 10-20 perc bringázás is óriási hasznokkal jár, a Bubi pedig minimálisra veri a küszöböt ezelőtt.

(Borítókép: Branstetter Sándor / MTI)