Válaszolt a hatóság, mégiscsak kell a közbeszerzés a pályaudvarok hasznosításánál
Az eredeti kiírással ellentétben nem zárták le február 28-án a MÁV által meghirdetett 62 pályaudvar 99 évre történő bérbevételére és korszerűsítésére szóló pályázatot, hanem visszavonták és újat írnak ki. A Vitézy Dávid által csak „pályaudvari ingatlanpanamának” nevezett eljárás meghiúsulására a Szabad Európa talált magyarázatot.
A lap információi szerint az eddig ismert formájában a pályázat jogilag védhetetlen, egy új kormány akár semmissé is teheti, ami így nem lehet túl vonzó a befektetőknek.
Ezt támasztotta alá a lap birtokába került levél is, amelyben egy ügyvédi iroda kért állásfoglalást a Közbeszerzési Hatóságtól, 100 százalékban állami tulajdonban álló ingatlanok egy részének határozott időre szóló kereskedelmi hasznosításával kapcsolatban.
A hatóság válaszából az derült ki, hogy a pályaudvarok tervezett formában történő hasznosításai közbeszerzésnek minősülnek, mert nem a feladat vagy az eljárás tárgya – jelen esetben a pályaudvarok hasznosítása – számít, hanem az értéke.
A Közbeszerzési Hatóság szerint ebben az esetben akár mindkettőre, vagyis közbeszerzési eljárásra és koncesszió kiírására is szükség lehet. Ha nincs közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás, a szerződés semmis lehet.
Emlékezetes, hogy a MÁV-csoport vezérigazgatója pár nappal ezelőtt még a vártnál nagyobb érdeklődéssel indokolta, hogy „a pályázat feltételeinek pontosítására, új pályázati szakasz meghirdetésére van szükség”.
Hegyi Zsolt tájékoztatása szerint ez az újabb eljárás is befejeződik idén, az állomások reménybeli fejlesztőit legkésőbb az év végéig kiválasztják.
A lap megemlíti, hogy a MÁV által eredetileg novemberben meghirdetett pályázatra kormányközeli üzleti körök csaptak le; Garancsi István és Somlai Bálint, mellettük azonban török építőipari vállalkozások is bejelentkeztek a pályaudvarok és környékük fejlesztésére.