Orbán Viktor: Azt mondták, mi vagyunk a múlt, de kiderült, mi vagyunk a jövő

Orbán Viktor azzal kezdte ünnepi beszédét, hogy „ünneplő magyarok, határon innen és túl, ünneplő magyarok határtalanul. A magyar szabadság eszméje évszázadok óta gomolyog az idő és a történelem égboltján, eredete ezer évre is visszanyúlik, és biztosan sok ezer évig halad még a maga útján a csillagok között. A magyar szabadság eszméje örökkévaló és időtlen. Mégis, 177 évvel ezelőtt egyetlen időponttal, március idusával és egyetlen hellyel, Pest-Budával forrott össze. Azon a napon a magyar szabadság formát nyert, alakot öltött, megtestesült, és eljött közénk”.

Március 15. nem szokványos ünnep, nem is történelmi, hanem szakrális pillanat. Március 15-e a magyarok minden nemzedéke számára rendelt nap. Örökre megjelölt és megkerülhetetlen, ez így marad, amíg egyetlen magyar is él a földön

– fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint minden évben, mielőtt szárba szökken az élet, kirügyeznek a fák, előbújik a vetés, és nekipezsdül a polgári élet, akkor, pontosan akkor „nekünk, magyaroknak fontos összegyülekezést kell tartanunk. Ezért vagyunk itt ma is. A nagy boldog tavaszi belefeledkezés előtt emlékeztetnünk kell egymást néhány dologra, amiről a magyar csak kellő komolysággal beszélhet”.

Idesorolta a kormányfő a közös nemzeti hivatást és a haza mindent megelőző, tőlünk gyámolítást és szolgálatot követelő ügyét, aztán egy évig, a következő számvetésig mindenki mehet a dolgára.

Hosszú évek óta hallgatjuk, azt mondják, mi vagyunk a múlt, ezt mondták ’48-ban is, a jövő a fényes bécsi birodalomé. Ezt mondták ’56-ban is, a jövő a vörös szovjet birodalomé. Ezt mondják most is, a jövő a szivárványos világbirodalomé. Azt mondták, mi vagyunk a múlt, de a nagy víz túloldalán, túl az óperencián fordulat történt, és kiderült, mi vagyunk a jövő. A jövő nem a birodalmaké, hanem a patriótáké és a független nemzeteké

– hangsúlyozta a kormányfő.

Bécstől Washingtonig: mi tudjuk a Nagy Titkot

Orbán Viktor arról beszélt, hogy azt mondták, el vagyunk szigetelve, ezt mondták 1848-ban is, aztán egész Európa a magyaroktól volt hangos, még Bécsben is egy budai polgár vezette a lázadó erőket. El vagyunk szigetelve, ezt mondták 1956-ban is, aztán mi, magyarok ütöttük ki az első téglát a berlini falból, ami elhozta a szabadságot egész Európának. „És ezt mondták most is, el vagyunk szigetelve, és mégis mindenki ránk kiváncsi.”

Miért kíváncsi ránk a fél világ?

– tette fel a kérdést a kormányfő. Biztosan nem a gazdaságunk mérete vagy a hadseregünk tűzereje miatt. Mi van akkor nekünk, ami nekik ott, Nyugaton nincs, pedig szükségük lenne rá? Széchenyi azt tanította nekünk, hogy minden nemzetnek megvan a maga hivatása, a lényege, a nemzeti eleme, van olyan, amelyiknek a kereskedés, a hódítás, a filozófia, a művészet, és van, amelyiknek a tudomány.

De mi az, amiért a mi vérünk forr, amiért a mi szívünk dobog, ami a magyarok eleme?

Orbán Viktor szerint a magyarok eleme a szabadság, akkor van elemében a magyar ember, amikor a szabadságáért harcol.

Szabadságharcosok vagyunk, tudjuk, hogyan kell kivívni, megvédeni a szabadságot, ez a tudás a miénk, ezer éve gyarapítjuk, ez a védjegyünk, sőt ez a DNS-ünk, ez az, amire a világnak szüksége van, ma sokkal jobban, mint valaha.

Most is talpon maradtunk egy világbirodalom ellenében, ez senki másnak, csak nekünk sikerült. Miénk a nagy titok, ez a modern kor alkímiája, ezért jön hozzánk a fél világ Bécstől Washingtonig

– jelentette ki Orbán Viktor.

A mi szabadságharcunk, éppúgy, mint 1848-ban, most sem csak a magyarok ügye, a nyugati világ lelkéért vívják a csatát, a birodalom össze akarja keverni a népeket, lecserélni Európa őslakosait idegen civilizációkból érkezettek inváziós tömegeivel, át akarják terelni a gyermekeink és unokáink nemzedékét a teremtés egészséges rendjéből a természetellenes életmódok káoszába. A birodalom le akarja rúgni magáról a keresztény élet rendjét és kultúráját. A béke helyett a háború isteneinek szolgálatába akarnak minket állítani. Feldúlták a teljes nyugati világot, de Magyarország határainál „megakasztottuk”:

Mi nem adtuk meg magunkat, mi nem engedtük, hogy elfoglalják se az országot, se a parlamentet, se a kormányt.

„Négy választást nyertünk zsinórban, és 15 éve nem horpadnak be a védvonalaink”

Orbán Viktor kijelentette:

15 éve már, hogy nem bírnak velünk, és minden fegyverük kicsorbult rajtunk. Nem boldogultak se zsarolással, se pénzzel, se fenyegetésekkel, se zsoldosokkal, se brüsszelitákkal, négy választást nyertünk zsinórban, és 15 éve nem horpadnak be a védvonalaink. Kibírtuk, kitartottunk, mert hittük, hogy egyszer majd megfordul a szél. A szél pedig megfordult, a nyugati világ patriótái erőre kaptak, és győztek. Olaszország, Hollandia és Ausztria után az Egyesült Államokkal is kötelékben repülünk. A nyugati világ lelkéért vívott küzdelemben ma mi állunk győzelemre.

Orbán Viktor szerint büszkék lehetünk, mert „a világméretű szabadságharcnak mi voltunk az előhírnökei, elindítói, és mi törtük az utat is. Dicsőség minden magyarnak”, aki nem hátrált meg a Soros-birodalom, Brüsszel és a liberálisok előtt.

Orbán Viktor úgy látja, a magyar szabadságharcok titka ugyanaz: a magyar sohasem csak magáért, de a nemzetéért is harcol, egyet suhint önmagáért, és még egyet a hazájáért. A magyar nép két dolog nélkül nem tud meglenni: szabadság és nemzet, „ezekért élünk, és ha kell, ezekért halunk meg. Szabad magyarként”. A miniszterelnök hangsúlyozta, a szabadság a nemzeté, a magyarok országa a miénk, máséra nem vágyunk, ezt viszont nem adjuk, nem vehetik el tőlünk sem erővel, sem fenyegetéssel, sem hízelgéssel, „és nem kötünk alkut. Nem, nem, soha”.

Ahogy a nemzet örök, úgy a birodalmak se változnak. Félhold, sas, csillag, vörös vagy uniós sárga, a birodalom csak hódoltságot és örökös tartományokat akar. Alattvalókat és adófizetőket, sohasem szabad magyarokat. Mindig akad egy birodalom, ami a magyarok szabadságára pályázik, most épp egy brüsszeli. Brüsszel visszaél hatalmával, ahogy Bécs tette annak idején. Úgy akarnak uralkodni rajtunk, mint régen a bécsi udvar helytartói tették. Az orvosság nem az, hogy hátat fordítunk az EU-nak, épp ellenkezőleg, nem kifelé, hanem befelé kell mennünk, elfoglaljuk és megváltoztatjuk. Brüsszelben is fordul majd a történelem, eljön az idő, és minden számlát kiegyenlítünk. Petőfivel üzenjük: ha nem fér a bőrébe, kihúzzuk majd belőle.

– üzente Orbán Viktor.

A miniszterelnök kifejtette, a birodalmak természetüknél fogva éhesek, és a bendőjük feneketlen, mindig több pénzre, mindig új gyarmatra fáj a foguk, de a magyar tudja, szabadnak lenni nemcsak felemelő érzés, hanem kifizetődő dolog is, „munka, gyarapodás, jólét, biztonság csak akkor jut nekünk, ha elnyomók nem zsebelnek ki bennünket. A szolgaság szegényít, a szabadság gazdagít, ez a magyar jólét törvénye. 15 év alatt a birodalommal vívott csaták árnyékában felépítettük Európa egyetlen patrióta nemzetgazdaságát. Hazaküldtük az IMF-et, megreguláztuk a multikat és a bankokat, visszavettük a magyar energiarendszert, a teljes nemzetgazdaságot a magyar emberek szolgálatába állítottuk, visszavertük Brüsszel minden ármánykodását, amivel spekulánsok kezére akarta játszani a magyarok pénzét”.

Kibírták a háború három évét is, pedig Magyarország szenvedte el a legnagyobb gazdasági veszteséget az egész Európai Unióban, mégis, ennek ellenére is megcsinálják az egész nyugati világ legnagyobb adócsökkentését, ezzel új fejezetet nyitnak a gazdaságtörténetben, kialakítják a világ első családközpontú gazdaságát az édesanyák jövedelemadó-mentességével, „ez minden mértéktartás mellett is világszenzáció”.

Birodalom, Pénz, Árulás – Orbán nekiment a „labancoknak”

Orbán Viktor azt mondta: egy feladat maradt, újra és újra védekezni a brüsszeli támadásokkal szemben. Deák Ferenc az mondta: „Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatni semmiért nem szabad.” De Brüsszelben nem olvasnak Deákot, ezért Európa fejest ugrott az orosz–ukrán háborúba. A kormányfő szerint senkivel nem tehetünk jót, ha közben tönkretesszük a hazánkat. Nem ugrottunk Brüsszellel a háborúba, a birodalom nem segíteni, hanem gyarmatosítani akar, ennek eszköze a háború, szerintük „kerül, amibe kerül, majd kap uniós tagságot Ukrajna”. Orbán Viktor ezzel szemben kijelentette, egyetlen válaszunk lehet:

Unió, de Ukrajna nélkül.

A kormányfő azt is mondta: a háborúról nem kérdezték meg a magyarokat, de Ukrajna uniós tagságáról nem tudják nem megkérdezni őket, Magyarország nélkül nincs döntés, nem akarunk belerokkanni Ukrajna uniós csatlakozásába:

Irány a véleménynyilvánító szavazás.

1848. március 15-e mámoros napját a higgadt áprilisi törvények követték, amelyek védelem alá helyezték a március 15-én kivívott szabadságot. Orbán Viktor szerint ez most is pontosan így lesz, a mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás, majd hozzátette:

Átteleltek a poloskák.

A kormányfő kijelentette a külföldi támogatásokra utalva, hogy felszámolják a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. 

Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében pénzért a birodalom szekerét tolják

– jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint túl régóta vannak itt, túl sok mindent éltek túl, túl sok helyről kaptak pénzt, túl sokszor váltottak már köpönyeget, majd úgy fogalmazott:

1848-ban császármadarak ültek a nyakunkban, most meg Weber-fiókák kárognak a fejünk fölött. Éppen elég volt belőlük, tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket! Rajtuk a skarlát betű, sorsuk a szégyen és megvetés. Ha van igazság, márpedig van, akkor a pokolban külön bugyor várja őket. Ismerünk benneteket, hiába bújtatok új európai pártgúnyába, a gazdáitok ugyanazok, a terveitek ugyanazok, és ne reménykedjetek, a sorsotok is ugyanaz lesz.

Orbán Viktor beszéde végén azt üzente ellenfeleinek, hogy „legyőzünk benneteket újra, újra és újra, mert fényesebb a láncnál a kard”.

Ünnepi műsor előzte meg a beszédet

Orbán Viktor beszédét ünnepi előadás előzte meg, elszavalták többek között a Nemzeti dalt. A Szente Vajk rendezte műsor egyik főszereplője Horváth Lajos Ottó színművész.

A március 15-i központi program 9 órakor Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött a Kossuth Lajos téren. Az ünnepi huszármenet 9:30-kor indult a Nemzeti Múzeumhoz. Orbán Viktor miniszterelnök 10:30 után mond beszédet a Múzeumkertben.

Több más médium mellett az Index sem kapott lehetőséget az akkreditációra, fotós és újságíró kollégánk csak a kordonon kívül követheti a kormányfő beszédét.

Orbán Viktor új 12 pontot fogalmazott meg az ünnep alkalmából, amelyet a Múzeumkertnél nyomtatott formában osztogatnak. Helyszíni tudósítónk szerint érkeznek a vendégek Orbán Viktor beszédére, a biztonsági őrök rendkívül szigorúan ellenőriznek mindenkit, alaposan átnézik a táskákat. Lengyel szimpatizánsok is a Múzeumkertnél vannak. Az ünnepi eseményekről szóló hírfolyamunkat itt találja.

Helyszíni tudósítónk arról érdeklődött a résztvevőknél, mit szólnak ahhoz, hogy viszonylag távol kell állni a színpadtól. Vegyes válaszokat kapott, volt, aki nagyon nem örült a helyzetnek, és a biztonsági emberektől próbált segítséget kérni, hogy közelebb juthasson, de volt olyan is, aki azt mondta, hogy őt nem zavarja, mert a hangulat miatt érkezett, hogy méltóképpen emlékezhessen meg a márciusi ifjakról.

A miniszterelnök 2024. március 15-én többek között arról beszélt, hogy mindenkinek döntenie kell: követ tör, vagy katedrálist épít. A kormányfő szerint a baloldal követ tör, ők viszont katedrálist építenek.

(Borítókép:  Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulója alkalmából tartott állami díszünnepségen a Múzeumkertben 2025. március 15-én. Fotó:  Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)