Március 15. mérlege: Magyar Péter lelkesített, de Orbán Viktor hatásosabb volt

Nagy Attila Tibor úgy véli, hogy Magyar Péter elsődleges feladata az volt, hogy visszavegye a kezdeményezést Orbán Viktortól, és ismét ő uralja a napirendet, „mint a régi, szép időkben”, 2024 tavaszán. A politikai elemző szerint „ez biztosan nem sikerült”, a miniszterelnök beszéde ugyanis politikai hatás szempontjából eredményesebbnek bizonyult, mint Magyar Péteré. Ugyanakkor saját helyszíni tapasztalatai alapján úgy vélekedett, hogy a Tisza Párt elnöke a helyszínen lévő hallgatóságát lelkesíteni tudta – bár a hőfoka nem volt olyan magas, mint tavaly tavasszal, a kezdeti hónapok idején (első nagy beszédét tavaly március 15-én tartotta Magyar Péter). Ezzel kapcsolatban megjegyezte:

Beszédében a Tisza Párt elnöke kijelentette, hogy egy évvel ezelőtt „egy teljesen új időszámítás kezdődött”. Az elemző szerint ennek hangsúlyozása csupán retorikai elem, amelynek nincs jelentősége. Új időszámítás ugyanis akkor lesz, ha Magyar Péter vagy valaki más lesz a kormányfő Orbán Viktor helyett.

Iszapbirkózás helyett járhatóbb utat választott Magyar Péter

A Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy minden 16 év feletti magyarnak lehetőséget biztosítanak, hogy elmondhassák, milyen országot szeretnének. Arra kért mindenkit, hogy vegyen részt „a nemzet hangja elnevezésű népszavazáson”.

Nagy Attila Tibor szerint a Magyar Péter által említett – és egyúttal a Tisza honlapján is olvasható – kérdőív a Fidesz ellenzéki éveit idézi: még 2005-ben hirdette meg a párt az első nemzeti konzultációját. Emlékeztetett arra is, hogy 2006. október 23-án Orbán Viktor népszavazási kezdeményezést jelentett be, amely – némi változtatással – eljutott a 2008-as „szociális népszavazásig”, és a Fidesz sikerét hozta. Kérdés, hogy miért nem kezdeményezett maga Magyar Péter is egy valódi népszavazást, és miért csak konzultációs kérdőívet jelentett be. Az elemző rámutatott: az elmúlt tizenöt év tapasztalata szerint a kormányoldalon kívüli erőket jogi eljárásokkal akadályozzák meg, hogy népszavazást tudjanak rendezni. Ilyen-olyan jogi indokkal a Nemzeti Választási Bizottság, a Kúria vagy az Alkotmánybíróság nem engedi a népszavazások megtartását, ha azokat nem a kormány kezdeményezi.

Nagy Attila Tibor szerint Magyar Péter tehát a jogi iszapbirkózás helyett olyan utat választ, amely meg is valósítható, bár politikailag és jogilag kisebb értékű.

Az elemző kitért arra is, hogy az elmúlt tizenöt évben számos ellenzéki megszólalótól – így Magyar Pétertől – is megjelent az a szófordulat, hogy „Orbán Viktor fél a néptől”, bezzeg Magyar Péter nem, vagyis felállítható a „néptől félő Orbán” és a „népért tevékenykedő Magyar Péter” ellentéte. Ezt a képet erősíti, hogy a miniszterelnököt testőrök kísérik, a 2024-es EP-kampányban pedig a kormányfő választási gyűléseinek nagy részét nem hirdették meg előzetesen a nyilvánosság számára. Ezzel szemben Magyar Péter országjárásainak időpontjai nyilvánosak – ugyanakkor őt is kísérték már biztonsági emberek. Nagy Attila Tibor példaként említette, hogy volt olyan eset, amikor így sikerült megakadályozni, hogy kormánypárti újságírók a közelébe férkőzzenek.

Harc a nép lelkéért

Nagy Attila Tibor továbbá kiemelte, hogy a „néptől elszakadt”, „mértéktelenül meggazdagodott Orbán Viktor és köre” Magyar Péter beszédének fontos vonulata volt, ami jól rezonált a tüntetők körében. A Tisza Párt elnöke 1848 és 1956 örökösének hirdeti magát, olyannyira, hogy az elnyomó Habsburgok és Orbánok között majdhogynem egyenlőségjelet tett a beszédében. Az elemző megjegyezte, hogy a hasonlat persze sántít, hiszen a Habsburg-uralkodók nem mérettették meg magukat többpárti választásokon, Orbán Viktor viszont igen. A Tisza-támogatók azonban szerették ezt a párhuzamot a nagygyűlésen.

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyar Péter és Orbán Viktor egymást idegen érdekek kiszolgálásával vádolta a nemzeti ünnepen, amely a magyar függetlenségért vívott harcnak állít emléket. Mint fogalmazott, azért is zajlik a kommunikációs verseny, hogy ki tudja magát jobban és hitelesebben a nemzeti érdekek igazi képviselőjének bemutatni.

Magyar Péter külön megszólította a női és a nyugdíjas szavazókat, azokat, akiknél a Tisza támogatottsága gyengébb. Nagy Attila Tibor felidézte, hogy egyfelől megígérte a férfi- és női fizetések közötti különbségek felszámolását – bár részleteket nem mondott –, a nyugdíjasoknak pedig évi 200 ezer forintos SZÉP-kártya-utalást ígért meg. Noha ez nem kis összeg egy alacsonyabb nyugdíjjal élő szavazó számára, az elemző szerint mégsem volt átütő erejű ez az ígéret, mert Magyar Péter beszéde – ismét –

terjengősre sikeredett, sok más témát érintett, így a fókusz elveszett.

Ezzel szemben Orbán Viktor határozottan megrajzolta az ellenségképet, beszéde rövidebb és egyúttal fókuszáltabb is volt.

Nagy Attila Tibor úgy véli, hogy a március 15-i politikai csatát a miniszterelnök nyerte, de ezt nem érdemes túlértékelni, mivel az országgyűlési választásokig még tizenhárom hónap van hátra, és addig még sok minden történhet.

Az elemzőt Orbán Viktor beszéde után is kérdeztük, és már akkor megmondta, hogy a poloskázós provokáció „sikerre ítéltetett”. Politikai ellenfeleinek üzenve a miniszterelnök többek között kijelentette, hogy „átteleltek a poloskák”. Nagy Attila Tibor szerint ezzel

Nagy Attila Tibor úgy véli, Orbán Viktornak szándékolt célja lehetett, hogy ellenfelei ismét felháborodjanak, és ezzel ingyenreklámot csináljanak a kormányfői beszédének.

Beszéde után az Index kérdezte Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét, valamint itt megtekintheti videóriportunkat az ellenzéki párt március 15-i rendezvényéről, itt pedig az összefoglalónkat mindkét beszédről.

(Borítókép: Orbán Viktor 2025. március 15-én. Fotó: Stringer / Anadolu / Getty Images)