Nyolcvanon felül vissza az iskolapadba: rekordot döntött a felsőoktatási jelentkezések száma

Február 15-én zárult a jelentkezés a 2025 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre, ahol még az utolsó hét hajrájában is igen érdekes adatok láttak napvilágot. Varga-Bajusz Veronika, a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár a közszolgálati televízió reggeli műsorában arról beszélt február elején, hogy a gazdasági szakok vezetése megkérdőjelezhetetlen, viszont a pedagógusképzés a 2023-as 4. helyéről 15 ezer új hallgatóval a második helyre lépett elő.

A jelentkezéseket egyébként online kellett kitölteni most először Ügyfélkapu+ vagy Digitális Állampolgárság (DÁP) alkalmazás segítségével. Az államtitkár szerint 2023-ban és 2024-ben 75 ezer állami ösztöndíjas hallgatót vettek fel, a 2025-ös eljárás végére pedig a 87 ezres számot lőtték be. Ehhez képest idén csaknem 8600-zal kevesebb férőhelyet biztosít a kormány államilag finanszírozott egyetemi képzéseken. Több szakértő szerint ez annak a jele, hogy az állam módszeresen kivonul a felsőoktatásból, és megpróbálja a szakképzésbe átterelni a fiatalokat.

A cél az, hogy az általános iskola elvégzése után 10-ből 7, de inkább 8 diák a technikumot válassza a gimnázium helyett. A kormány a gimnáziumi képzés arányát 40 százalékról 30-ra vagy akár 20-ra kívánja leszorítani, ez pedig csak drasztikus korlátozásokkal lehetséges

– mondta Varga-Bajusz Veronika még 2024 decemberében. A Belügyminisztérium később ezt cáfolta az Indexnek, és visszautasította azt a kritikát, miszerint a gimnáziumba iratkozók és továbbtanulók létszámának a csökkentése lenne az elmúlt időszakban foganatosított intézkedés – például a kompetenciafelmérések osztályozása és a felvételinél való beszámítása – célja.

A számok nem hazudnak

A Felvi.hu március 7-én hozta nyilvánosságra a felsőoktatásba jelentkezettek statisztikáit – de Hankó Balázs kulturális és innovációért felelős miniszter már pár nappal korábban is elejtett néhány információt –, amelyekből kiderült, hogy rekordot döntött a felvételizők száma, ugyanis 129 730-an adták be a jelentkezésüket valamilyen felsőoktatási intézménybe. Hankó szerint ez az elmúlt 13 év legmagasabb száma (7 százalékkal magasabb az előző évinél), amit a kormány egyetemistákat segítő intézkedéseire – a 30 év alatti, gyermeket vállaló édesanyák, édesapák állami ösztöndíjára például – és a diplomával rendelkezők kiemelkedő béreire vezetett vissza.

A jelentkezők 68 százaléka (vagyis 88 651 fő) alapképzésre, 20 százaléka (25 246 fő) mesterképzésre, 10 százaléka (13 340 fő) osztatlan képzésre, 2 százaléka pedig (2493 fő) felsőfokú szakképzésre kíván felvételt nyerni. A jelentkezők körében a legnépszerűbbnek a gazdaságtudományok bizonyultak (25 606 fő), a második helyen a műszaki és informatikai képzések (24 613 fő) végeztek. Hatalmasat fejlődött a pedagógusképzés (21 105 fő), amelynek adatai 3300 fővel előzik meg a tavalyit.

Ha az alapszakok között kell győztest hirdetni, akkor egyértelműen a gazdálkodás és menedzsment (7142 fő) a nyerő, ezt követi a pszichológia (6530 fő), harmadik az óvodapedagógia (4499 fő), majd ezt követi a kereskedelem és marketing, a mérnökinformatika, a gyógypedagógia és a pénzügy és számvitel szak. Érdekesség, hogy ezek közül egyik sincs benne a 10 legjobban fizető friss diplomás szakban.

A Felvi egyébként több érdekességet is megosztott a felvételikkel kapcsolatban, például hogy

• közel félmillió közhiteles adat – érettségi, oklevél és nyelvvizsga – érkezett be a felvételi adatbázisba,
• a legfrissebb, aki az E-felvételi nyitása után fél órával már be is adta a jelentkezését,
• a legutolsó, aki 2025. február 15-én éjfél előtt 6 perccel nyomta meg a lezárás gombot,
• a leggyorsabb, aki 5 perc 57 másodperc alatt töltötte ki az űrlapokat,
• a legidősebb jelentkező, aki az élethosszig tartó tanulás jegyében 83 évesen ülne vissza az előadótermek padsoraiba – de volt 81 éves jelentkező is.

Az is kiderült, hogy egyre több a jelentkező a hátrányos helyzetű térségekből (2022 óta 50 százalékkal nőtt a számuk), és sokan folytatnák tanulmányaikat a szakképzés után a felsőoktatásban, az ő arányuk 2022 óta 57 százalékkal nőtt. A jelentkezők átlagéletkora egyébként 27 év, amelyhez bőven hozzátesz, hogy 45 százalékkal nőtt a 30 év felettiek száma 2022-höz viszonyítva, vagyis minden negyedik jelentkező ebbe a korosztályba tartozik.

És ha még mindig nem lenne elég a statisztikából, akkor az is kijelenthető, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezető pozíciója egyáltalán nincs veszélyben, már ami az első helyen megjelölt képzéseket illeti, ugyanis 2025-ben is ide jelentkeztek a legtöbben, egészen pontosan 18 237-en. A második helyre a Debreceni Egyetem futott be 10 814 fővel, míg a dobogó harmadik fokán a Szegedi Tudományegyetem áll 8892 fővel.

Az ELTE még mindig a number 1

„Az ELTE 18 200 első helyes jelentkezőjével továbbra is toronymagasan vezeti az országos listát” – kezdte a büszkélkedést közleményében az egyetem. Pedagógusképzéseire a tavalyinál 400-zal többen, 4080-an jelentkeztek. Az adatok szerint az elmúlt évekhez hasonlóan az ELTE idén is Magyarország legnépszerűbb felsőoktatási intézménye: összesen 33 ezren adtak be jelentkezést, ebből 18 200-an első helyen jelölték meg.

Ha esetleg nem lett volna még elég a számokból, akkor belső statisztikákat is megosztottak a 2025-ös jelentkezésről. Az ELTE-t választó felvételizők

• 22,4 százaléka (4080 fő) bölcsészettudományi,
• szintén 22,4 százaléka pedagógus-, 21 százaléka (3831 fő) gazdaságtudományi,
• 9,2 százaléka (1683 fő) társadalomtudományi,
• 7,8 százaléka (1417 fő) jogi,
• 7,2 százaléka (1321 fő) informatikai,
• 6,2 százaléka (1137 fő) természettudományi,
• 1,9 százaléka (342 fő) sporttudományi,
• 1,2 százaléka (217 fő) pedig művészeti képzésre jelentkezett.

Arról, hogy miért lehet ennyire népszerű az ELTE, úgy nyilatkoztak, hogy itt található „az ország legszélesebb oktatási kínálata: 50 alapképzési, 115 mesterképzési szak és 115 idegen nyelvű képzés, 366 tanári szakpár. Interaktív kurzusok, a legkiválóbb oktatók, megújuló laborok és világszínvonalú kutatási lehetőségek.”

Kiemelték a világszerte található több mint 500 erasmusos partneregyetemet is, Magyarország legnagyobb egyetemi közösségét, 13 kollégiumukat mintegy 5000 férőhellyel, illetve az „1635 óta szervesen fejlődő tradíció és ösztönző innováció találkozását” is. Emellett kitértek arra is, hogy az ELTE lett Magyarország legkiválóbb egyeteme a 2024-es hallgatói kiválósági versenyben – viszont ehhez hozzátartozik, hogy a rektort és modellt is váltó BME összességében letaszította a trónról a tudományegyetemet.

Az Óbudai Egyetem rektora, Kovács Levente az adatokat elemezve elmondta, hogy összesen 23 527 jelentkezést adtak be az intézménybe, ami 17 százalékkal magasabb a tavalyi jelentkezések számához képest. Az első helyen ÓE-re jelentkezők száma viszont „csak” 5643, amely 18,95 százalékkal magasabb ugyan a tavalyi adatokhoz képest, viszont az ELTE-vel szemben labdába sem rúghat. Kiemelte, hogy a műszaki és az informatikai területek iránt érdeklődők száma nőtt leginkább.

Világszinten

Arról viszont szót ejtettek, hogy az ELTE-t tíz szakterületen jegyzik a világ legjobb egyetemei között a nemzetközi rangsorok alapján. Erre rákapcsolódva Hankó Balázs is arról beszélt, hogy „a felsőoktatási diploma értéket ad, bérnövekedést ad, köszönhetően annak, hogy népszerűek, sikeresek és nemzetközi szinten is versenyképesek az egyetemeink”.

Talán nem meglepő az időzítés, hiszen a Times Higher Education (THE) éppen pár napja tette közzé 300 felsőoktatási intézményből álló listáját, amelyben a hírnevük és presztízsük szerint rangsorolta a világ egyetemeit. 38 ország intézményei fértek be a listába, viszont sajnálatunkra a magyar egyetemek nincsenek ott a legjobbak között – mármint a legjobb 300 között sem. Itt évek óta az amerikai egyetemek a vezetők, a Harvard elsősége és az MIT (Massachusetts Institute of Technology) második helye be van betonozva, ezután pedig a Stanford, az Oxford, a Cambridge és a Princeton váltakoznak évről évre.

A listát egyébként 55 ezer tudós véleménye alapján állítják össze, akiket meghívásos alapon válogatnak ki. Az előző évhez képest 10 új ország is bekerült a top 300-ba – sőt négy ország története során először, ezek Portugália, Lengyelország, Chile és Malajzia –, viszont megingatni nem sikerült az amerikai egyeduralmat. Lássuk az első tízet:

• 1. Harvard University
• 2. Massachusetts Institute of Technology
• 2. University of Oxford
• 4. Stanford University
• 4. University of Cambridge
• 6. University of California, Berkeley
• 7. Princeton University
• 8. Tsinghua University
• 9. Yale University
• 10. The University of Tokyo

Hogy ne csak a levegőbe beszéljenek az ELTE szakemberei és Hankó Balázs kulturális miniszter, azt el kell ismerni, hogy a szakokra bontott versenyben viszont már van magyar versenyző, ráadásul nem is egy és nem is egy szakon. Az Eduline gyűjtötte ki a THE 2025-ös listájából az alábbi listát:

Orvosi és egészségügyi

• Semmelweis Egyetem – 201–250.
• Pécsi Tudományegyetem – 401–500.
• Debreceni Egyetem – 501–600.
• Szegedi Tudományegyetem – 501–600.

Természettudományok

• Eötvös Loránd Tudományegyetem – 601–800.
• Óbudai Egyetem – 601–800.
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 801–1000.
• Szegedi Tudományegyetem – 801–1000.
• Miskolci Egyetem – 1001+
• Pécsi Tudományegyetem – 1001+

Pszichológia

• Eötvös Loránd Tudományegyetem – 301–400.
• Pécsi Tudományegyetem – 501–600.
• Szegedi Tudományegyetem – 501–600.

Társadalomtudományok

• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – 401–500.
• Debreceni Egyetem – 501–600.
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 601–800.
• Eötvös Loránd Tudományegyetem – 601–800.
• Szegedi Tudományegyetem – 601–800.
• Pécsi Tudományegyetem – 801–1000.

Műszaki

• Óbudai Egyetem – 601–800.
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 801–1000.
• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – 801–1000.
• Szegedi Tudományegyetem – 801–1000.
• Debreceni Egyetem – 1001–1250.
• Miskolci Egyetem – 1001–1250.
• Pannon Egyetem – 1001–1250.
• Széchenyi István Egyetem – 1250+
• Pécsi Tudományegyetem – 1250+

Jogi

• Eötvös Loránd Tudományegyetem – 301+
• Szegedi Tudományegyetem – 301+

Művészet és bölcsészettudományok

• Eötvös Loránd Tudományegyetem – 301–400.
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 601+
• Debreceni Egyetem – 601+
• Szegedi Tudományegyetem – 601+

Üzleti és gazdaságtudományok

• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – 601–800.
• Széchenyi István Egyetem – 601–800.
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 801+
• Debreceni Egyetem – 801+
• Pécsi Tudományegyetem – 801+
• Szegedi Tudományegyetem – 801+

Informatika

• Óbudai Egyetem – 501–600.
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 601–800.
• Eötvös Loránd Tudományegyetem – 801–1000.
• Debreceni Egyetem – 801–1000.
• Szegedi Tudományegyetem – 801–1000.

Pedagógusképzések

• Óbudai Egyetem – 201–250.
• Szegedi Tudományegyetem – 501–600.
• Eötvös Loránd Tudományegyetem – 601+
• Debreceni Egyetem – 601+

Élettudományok

• Eötvös Loránd Tudományegyetem – 501–600.
• Debreceni Egyetem – 601–800.
• Szegedi Tudományegyetem – 601–800.
• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – 801–1000.
• Pécsi Tudományegyetem – 801–1000.

Ehhez hozzátartozik, hogy ezeknél a képzésterületi rangsoroknál nem 300-as listával dolgoztak, hanem 102 ország 1150 intézményét mintegy 18 különböző indikátor alapján sorolták listába. A felsorolásból pedig az olvasható ki, hogy rendkívül sok egyetemünk került be a világ élvonalába – még ha nem is a topligába –, a legkiemelkedőbb eredményt pedig az ELTE orvosi képzése és az Óbudai Egyetem pedagógusképzése érte el, ugyanis mindkettő a top 200–250. helye közé került.

(Borítókép: skynesher / Getty Images)