A magyarok főként egy dolog miatt stresszelnek, ami súlyos következményekkel is járhat

A hazai felmérés során a 25–65 év közötti aktív munkavállalókat kérdezték arról, mennyire élik stresszesen a mindennapjaikat. Az online kérdőíven keresztül beérkezett ezer válaszból kiderült, hogy a magyarokat leginkább a sok feladat elvégzéséhez az időhiány aggasztja (43 százalék nyilatkozott így), a megkérdezettek 32 százaléka a tisztelet hiánya és az igazságtalanság miatt szorong a hétköznapokban, 26 százalék pedig a túl magas elvárások miatt frusztrált – derül ki az Affidea reprezentatív kutatásából.

Mindennapos a munkahelyi stressz

A válaszadók mindössze 11 százaléka dolgozik stresszmentes légkörben, és a 73 százalékos többség legalább közepes szintű stresszhatásnak van kitéve munkahelyén. Érdekes, hogy a nyugdíj előtt álló korosztály szorong legkevésbé a napi feladatok miatt, ugyan még itt is sokan, a 60–65 évesek 65 százaléka éli meg stresszesnek a munkáját. Ebben a tekintetben a 30–39 éves dolgozók szoronganak leginkább, 81 százalék jelölte meg pszichésen megterhelőnek hétköznapjait, őket követik a 25–29 évesek (74 százalékkal) és az 50–59 évesek (72 százalékkal). A felmérés eredményeinek reprezentálásakor megemlítették, hogy ebben nem volt különbség az iparágak között, a mezőgazdasági és IT-szektorban is megegyeztek a korosztályos válaszok. 

Nem tudjuk kipihenni

Még szabadnapon is a válaszadók 39 százaléka közepes szintű stresszhatást élt meg. A nők kicsit magasabb arányban (41 százalékban) számoltak be erről, míg a férfiak 35 százaléka találta stresszesnek a hétvégéket is. „Valójában nem az őket érő hatásokban, hanem annak tudatosításában van különbség a nemek között, a nők hajlamosabbak befelé figyelni”– fűzte hozzá magyarázatként Fuller Bianka pszichológus. 

Ebben is megfigyeltek életkori eltéréseket, a 25–29 évesek 44 százaléka számolt be stresszes pihenőnapokról, ezzel szemben a 60–65 éveseknél ez az arány már csak 35 százalék volt. A pszichológus szerint ennek hátterében az áll, hogy az életkor előrehaladtával rutinosabbak leszünk a megküzdési stratégiák kialakításában is.

Magánéleti frusztrációk

A legnagyobb stresszfaktort a válaszadók magánéletében az alábbiak jelentik:

• a pénzügyi nehézségek (58 százalék),
• az egészségügyi problémák (42 százalék)
• és a jövőtervezés (35 százalék).

A fiatalabb válaszadók körében nagyobb hangsúlyt kapnak a párkapcsolati stresszorok, a pénzügyi problémák és a jövőtervezés, mint az idősebbek esetében, akiknél viszont az egészségügyi állapot okoz komolyabb feszültséget. 

Érdekes, hogy új stresszfaktor jelent meg, már a globális környezetvédelmi problémák is aggasztják a magyarokat, ezeket a fiatalok 12 százaléka, míg az idősek 17 százaléka éli meg feszültségként.

Egészségügyi kockázattal járhat

A válaszadók közel fele (43 százaléka) véli úgy, hogy van olyan egészségügyi problémája, amelyet a tartós stressz válthatott ki. Itt is nagyobb arányban számoltak be erről a nők (50 százalékuk ítélte így), míg a férfiaknak csak a 36 százaléka feltételezte, hogy panaszaik összefüggésben állhatnak a pszichés terheléssel. Az idősebb nők kétharmada fordult már ezzel szakemberhez, de az összpopulációt nézve 61 százalék számolt be orvosának a krónikus stresszhez köthető tünetekről. 

„A stressz rövid távú hatásai a szervezet természetes válaszreakciói, amelyek az evolúció során a túlélést segítették. Akut stressz hatására a szervezet az úgynevezett »harcolj vagy menekülj« állapotba kerül, amely során a mellékvesekéreg kortizolt és adrenalint termel. Ennek hatására nő a pulzus és a vérnyomás, az izmok nagyobb vérellátást kapnak, míg az emésztési és immunfolyamatok háttérbe szorulnak. Bár ez a mechanizmus rövid távon hatékony normál fiziológiai folyamat, a tartós stressz esetén a regenerációs fázis elmarad, és a szervezet hosszú távon az átalakított működéshez kényszerül alkalmazkodni, ami számos krónikus betegség előszobája lehet” – magyarázta Tersztyánszky Rita belgyógyász-angiológus, hogy a tartós stressz hogyan hat ki a szervezet működésére.

Fejfájás, hasi panaszok, székrekedés, hányinger, gyomorfájdalom, a fokozott savtermelés refluxbetegséghez, a bélflóra egyensúlyának felborulása irritábilisbél-szindrómához vezethet

– sorolta a szakorvos, hozzátéve: szinte nincs olyan szerv, amire ne lenne hatással a krónikus stressz, mivel kihat a hormonháztartásra, még a szexuális vágy csökkenésével is járhat, fokozza a 2-es típusú diabétesz előszobájaként ismert inzulinrezisztenciát. „Az agy területén felgyorsul a demencia, érfalkárosodás, keringéselégtelenség léphet fel, megnő a szívinfarktus és sztrók kockázata” – részletezte.

Mint elmondta, az immunrendszer gyengülése miatt a szervezet kevésbé képes védekezni a fertőzésekkel és a rákos sejtek kialakulásával szemben, így növekszik az autoimmun és daganatos betegségek kockázata. „Egy kutatás szerint azoknál, akik tartós stresszhatás alatt éltek, 2,5-szer nagyobb arányban alakult ki rosszindulatú elváltozás. A prosztata-, emlő-, gyomor-, bélrák, a tüdő- és bőrdaganatok megjelenésében is bizonyították, hogy a stressznek életrehívó hatása van” – mutatott rá Tersztyánszky Rita.

Pszichésen is megterheli az embert

A pszichológus tapasztalatai szerint először a szervi panaszokkal foglalkoznak az emberek, miközben a felmérésben részt vevők kétharmada arról számolt be, hogy rosszul alszik, mivel éjjel sem tudja letenni a napi gondokat.

„Mentális szinten jellemző tünet, hogy motiválatlan állapotban vannak, nehezen kelnek ki az ágyból. Ilyenkor főleg depresszióra gondolnak az emberek. Kisebb feszültségre nagyobb érzelmi reakcióval válaszolnak, mint ami indokolt lenne, például közlekedési dugóban, családban, munkahelyi szituációban. Sokan a folyamatos pszichés terhelés hatására apátiába kerülnek, sem pozitív, sem negatív érzelmeket nem generálnak, mivel kognitív kapacitásuk kimerülésével nem tudnak erőforrásokat fordítani erre” – részletezte Fuller Bianka. Ha valaki tartós sztressznek van kitéve, a szakember javasolja pszichológus felkeresését, aki segít a problémák feltárásában és relaxációs technikák elsajátításában. 

A kutatás eredményei alátámasztják, hogy a magyarok többsége még mindig elzárkózik ettől a megoldástól, a 25–29 évesek mutatkoztak ebben a legnyitottabbnak: a pszichológusi vagy coachsegítség igénybevételére 15 százalékuk felelt úgy, hogy szükséges esetben felkeresne ilyen szakembert, míg az idősebb korosztályban ez az arány mindössze 1–3 százalék. 

Megküzdési stratégiák

Sokan káros megküzdési módokkal próbálják a stresszhatást csökkenteni, például túlevéssel, dohányzással, alkohollal, ezt támasztják alá azok a kedvezőtlen adatok, miszerint a magyar lakosság negyedére jellemző az elhízás, a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás. A kerekasztal-beszélgetésen a szakemberek hangsúlyozták, hogy ezzel mind a mentális, mind az egészségügyi problémák fokozódnak. 

Orvosi szempontból a tartós stresszhatással járó kockázatok elkerülésére a a belgyógyász a rendszeres szűrővizsgálatok mellett a kiegyensúlyozott alvási szokások kialakítását is fontos tényezőnek nevezte, ahogy az egészséges, vitaminokban és antioxidánsokban gazdag étrendet is. Szavai szerint a központi idegrendszerre és a szívműködésre jótékony hatással van a magvakban, nyers élelmiszerekben megtalálható magnézium.

A mentális egészséghez az örömszerző tevékenységek is hozzájárulnak, ha mindennap van időnk ellazulni. A szakorvos szerint erre az egyik legjobb megoldás a sport, a mozgás hatására endorfin szabadul fel, ami kihat a kortizolszintre is

– fejtette ki. Fuller Bianka pszichológus hozzátette: a légzés kontrollálásával, meditációval, jógával további fizikai stresszreakcióinkat is tudjuk csökkenteni. 

Ezzel szemben a felmérésben részt vevők csupán negyede számolt be arról, hogy stresszkezelésnek a sportot választja. A többség (42 százalék) zenehallgatással próbált kikapcsolódni, a pszichológus szerint azonban ez csak tüneti kezelés, hosszú távú megküzdési stratégiaként nem működik.

Fuller Bianka szerint a legfontosabb a reziliencia, a rugalmas ellenállás, hogy az érzelmi mentális stresszel jobban meg tudjunk küzdeni, ezzel lehet kizárni a káros hatásokat. „Ennek nulladik lépése annak felismerését jelenti, hogy stressz ér minket. Milyen érzéseket vált ki belőlünk, mi a stresszor – ha ezeket azonosítja az ember, akár naplózással, jobban ki tudja zárni a negatív hatásokat. Meg kell vizsgálni, hogy mi az, amire tudunk hatni, és mire nem. Más viselkedését nem tudjuk megváltoztatni, de azt igen, hogyan reagálunk rá” – fejtette ki.

Rapid stresszkezelésként említette az izmok megfeszítését, ami aztán hirtelen ellazuláshoz vezet, vagy egy rövid sétát, szavai szerint hosszú távon az észlelt stressz csökkentésében az autogén tréninggel lehet sokat tenni. 

Kivel osztjuk meg?

Az emberek harmada (33 százaléka) családtagokkal, barátokkal való beszélgetéssel próbálta elterelni a figyelmét a mindennapi problémákról. A pszichológus megjegyezte, hogy mentális egészségünk megőrzéséhez fontosak a társas kapcsolatok, jó eredménynek véli, hogy a magyarok többsége (a válaszadók 53 százaléka) munkahelyi gondjairól beszámol a párjának, de elgondolkodtató, hogy a vezetők felé, akik valóban változtatni tudnak a helyzeten, mindössze 10 százalék prezentálja munkavégzéssel kapcsolatos problémáit. Úgy tűnik, ebben közel azonos arányban bízunk meg a kollégánkban (32 százalék), mint barátainkban (34 százalék).

(Borítókép: Shutterstock)