Judit
2 °C
7 °C

A pártok sem értenek egyet abortusz-ügyben

2000.04.11. 22:37
A kormány a héten folytatja a februárban megkezdett magzatvédelmi törvény módosításáról szóló előterjesztés vitaját, amelyet a héten a Parlament szeretne lezárni. A záróvitára pénteken kerül sor. Egyelőre azonban úgy néz ki, hogy ahány párt, annyiféle hozzáállás mutatkozik a vitában. Az ellenzéki pártok berkeiben nincs közös elképzelés, a koalíciós pártok pedig ellenzik a tervezet szellemiségét. Ha a honatyák június 30-ig nem egyeznek meg a módosításokról, az Alkotmánybíróság 1998-ban hozott döntése értelmében a "súlyos válsághelyzetre" való hivatkozással nem végezhetnek a klinikák terhesség-megszakítást.
A kormány már februárban megtárgyalta a magzatvédelmi törvény módosításáról szóló előterjesztést. Borókai Gábor akkori értékelése szerint a javaslat nem korlátozza a nők önrendelkezési jogait, hanem a segítőhálózatok kiterjesztésével hozzájárul ahhoz, hogy válságos helyzetben is jó döntést hozhassanak.

,,A kormány által a parlament elé terjesztett törvénymódosításnak (..) két fő tényezője van: tiszteletben tartani a nő önrendelkezési jogát, vagyis meghagyni számára azt a döntést, amit a valóságban úgyis ő maga fog meghozni, ugyanakkor támogatni abban, hogy ezt a döntést mindenféle külső kényszertől mentesen, minden lehetséges támogatást megkapva hozhassa meg" - tudatja a Miniszterelnöki Hivatal honlapján a kormány szándékát

Az Alkotmánybíróság határozatai abortusz-ügyben

Az Alkotmánybíróság a rendszerváltoztatás óta két esetben hozott határozatot abortusz-ügyben: 1990-ben kötelezte a parlamentet, hogy az addig rendelettel szabályozott jogszabály helyett törvénybe foglalja a terhességmegszakítás előírásainak keretfeltételeit.

1998-ban a taláros testületnek ismét foglalkoznia kellett az abortusz kérdésével. A 45/1998 számú határozatában 2000. június 30-i hatállyal megsemmisítette a magzatvédelmi törvény 12. § (6) bekezdését (ez a súlyos válsághelyzet fogalmát határozza meg), és eltörölte a törvény végrehajtási rendeletének azon bekezdését, amely a súlyos válsághelyzet fogalmának és alkalmazásának feltételeit rögzíti. Az indoklásában kimondták, hogy nem érvényesül megfelelően az állam életvédelmi kötelezettsége.

Az AB tulajdonképpen elutasította a magzatvédelmi törvény alkotmányellenességének kimondását kérő indítványokat, és azt az indítványt is, hogy meghatározza a magzat jogállását. Nem tartotta alkotmányellenesnek ugyanakkor, hogy a no súlyos válsághelyzetére hivatkozva kérhesse a terhesség megszakítását, ennek megfelelően a súlyos válsághelyzetet meghagyta a terhességmegszakítás törvényes indokait tartalmazó felsorolásban. A testület úgy foglalt állást, hogy a törvényhozó meghagyhatja a nőnek azt a jogát, hogy maga döntse el: elfogadhatatlan terhet jelent-e számára a terhesség folytatása. Ez esetben azonban egyéb intézkedésekkel kell eleget tenni az állam alkotmányos életvédelmi kötelezettségének.

A kormányszóvivo beszámolója szerint a terhesség-megszakítást kérő nőknek a jövőben ki kellene fizetniük a beavatkozás költségét - ez jelenleg 16 ezer forint -, a szociálisan rászorulók viszont 50-70 vagy 100 százalékos kedvezményt kaphatnának.

Lelkiismereti szavazást lesz vagy koalíciós pártfegyelem?

Az előterjesztés expozéjában Pusztai Erzsébet, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára elmondta: a törvényjavaslat alapelve az, hogy csak a legvégső, és a valóban indokolt esetekre szóló, korlátozott eszköz legyen a terhesség-megszakítás. Az államtitkár utalt arra is, hogy a törvényjavaslat a súlyos válsághelyzet alapján elvégzett abortusz anyagi feltételeinek reálisabbá tételére törekszik. A terhesség-megszakításért fizetendő fix összegű díjazás helyébe a társadalombiztosítási finanszírozás mindenkori mértékéhez igazodó, változó összegű díjazás lépne.

A MeH szerint a kormány által benyújtott törvénymódosítási javaslat általános vitájában kiderült, hogy a ,,törésvonalak" nem elsősorban a pártok, kormánypártok és ellenzék között húzódnak. ,,A frakciók a kérdésben valószínűleg "lelkiismereti szavazást" fognak engedni tagjaiknak" - állítja a MeH. Ugyanakkor szerintük megvan az esélye annak, hogy ebben a kérdésben konszenzussal szülessen törvény.

Hogy mire alapozzák optimizmusukat, egyelőre nem tudni. Az azonban biztos, hogy a pártok nyilatkozatai nem ezt mutatják. Az MDF kijelentette: jelen formájában nem szavazza meg az előterjesztést, az FGKP pedig - bár nem írt elő szavazási kényszert, de - nem fogadja el a terhesség-megszakítást a ,,családtervezés brutális formájaként".

A MIÉP egyáltalán nem tudja elfogadni az előterjesztést. Olyannyira ragaszkodik a súlyos válsághelyzet törvényi kitételének hatályon kívül helyezéséhez, hogy álláspontjukat az interneten is közzétették. Az MSZP csak akkor fogadja el, ha a törvényjavaslat szellemisége szigorodik, illetve a képviselők befogadják a szocialisták módosító javaslatait.

Mikortól számít a magzat élőnek?

Az abortusztörvény módosításának vitáját nehezíti, hogy nem csak az abortusz engedélyezéséről van szó, hanem (tkp. ennek kapcsán) a magzat jogi státuszáról (mikortól számít a magzat élőnek?) folyik a vita. Az AB döntései (lásd keretes írásunkat) nem segítették tisztázni az ügyet. Mivel a magzat jogi státuszát az Alkotmánybíróság döntéseiből nem lehet egyértelműen levezetni, a Parlamen nehéz helyzetbe került.

Egy nemrég végzett (és a kormány által propagált) felmérés szerint a kérdésre válaszolók 53 százaléka a fogantatástól számítja élőnek a magzatot. 23 százalék 90 nap után, 13 százalék a megmozdulásától, 7 százalák a szüléstől, 4 százalék pedig attól a pillanattól, amikor életképessége kiderül.

Csökkent az abortuszok száma 1999-ben

A Családvédelmi Szolgálat adatai szerint 1999-ben hetvenezer nő kérte terhessége megszakítását, s 66 600 magzatot vétettek el, négyezren meggondolták magukat. Az elmúlt évben így 4%-kal kevesebb terhességmegszakításra került sor, mint egy évvel korábban.

Az ezer élveszülésre jutó abortuszszám negatív rekordja 1997-ben volt, akkor ezer megszületett gyermekre 743 abortusz jutott. Tavaly ez a szám 686 volt, ami 8%-kal kevesebb, mint az 1997-es csúcsévben volt, és megfelel az 1995-ös szintnek.

A Családvédelmi Szolgálat adatai szerint csökkent a 18 évnél fiatalabb kérelmezők aránya. Azonban minden harmadik nőnél már nem az első terhességmegszakításra került sor, s minden nyolcadik nő az előző esztendőben is elvetette gyermekét. Tovább erősödött az a tendencia, hogy a terhességük megszakítását kérők döntő többsége nem 18 éven aluli lány, a 66 ezer nőből csak kevesebb, mint ötezer tartozik ebbe a csoportba

Ennek ellenére a megkérdezettek kicsit több, mint fele bármikor engedélyezné a terhességmegszakítást, 44 százalék csak indokolt esetben, 5 százalék pedig egyáltalán nem engedélyezné.

Módosító indítványok

A módosításokat illetően vita újjáélesztése előtt a pártokon belül nem létezett egységes elképzelés. Az FGKP és MDF elfogadhatatlannak tartják a tervezetet, az MDF a kormánytervezettől eltérő, önálló indítványt tervez. A MIÉP honlapján található anyaga szerint ,,1992 óta a parlament által szentesített törvény alapján magzat-tömeggyilkosság folyik", szerintük ,,az élet szándékos kioltása annak bármilyen stádiumában gyilkosság, az abortusz tehát bűn". A kormány előterjesztését ,,népirtást legalizálónak" tartják.

Az MSZP-től a parlamenti vita elkezdése előtt dr. Kökény Mihály (1994-1998 között népjóléti miniszter), Szabó Sándorné, dr. Vojnik Mária és dr. Schwartz Tibor nyújtottak be önálló indítványt. Ezen indítványok lényege: emelni kell a minden anyához és gyermekhez eljutó legfontosabb támogatások összegét. Az SZDSZ-es Mécs Imre tervezete kevesli az abortusz előtti ,,gondolkodási időt". Szerintük az önálló jövedelem nélkülinek továbbra sem kellene fizetnie a beavatkozásért.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?