Ha egy kormánytag törvényt sért, viselnie kell a következményeket
További Belföld cikkek
- Vitézy Dávid: A panaszkodásban és a semmittevésben nem tudok Karácsony Gergely partnere lenni
- Öt autó ütközött az M1-es autópályán, több kilométeres a torlódás
- Mégsem az embereken, a kormányon múlhat az újabb munkaszüneti nap
- Új trolivonalat indít a BKK Zuglóban
- Lemondott Laczó Adrienn, a Simonka-ügy bírája
”Ha bebizonyosodik, hogy igaz a Manager Magazinban megjelent történet, azt feltétlenül jóvá kell tenni, a számlát rendezni kell, a politikai következményeket pedig levonni” – válaszolta Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter, az SZDSZ ügyvivője arra a kérdésünkre, hogy szerinte milyen következményekkel kell járnia, ha beigazolódik a lap állítása. „Remélem, hogy nem igaz az egész” - tette hozzá Fodor.
"A kormány ésvagy a kormányfő álláspontja szerint milyen következménnyel kell járnia annak, ha egy miniszter - a munkatársán keresztül - áfacsalási ügybe keveredik?" - kérdeztük kedden a kormányszóvivői irodától.
"Akkor, amikor napok óta egy állítólagos miniszter állítólagos áfacsalásáról szólnak a hírek, vagy inkább híresztelések, erre a kérdésre nem lehet általánosságban felelni" - reagált Daróczi Dávid, a kormányszóvivői iroda vezetője az Indexnek..
A Manager Magazin májusi száma azt írta: "Vezető kormánypárti politikus kvázi magánrendezvényre kibérel egy éttermet. Amikor a tulajdonos bemondja a rendezvény áfával együtt értendő bruttó árát, akkor a politikus asszisztense még csak kicsit se zavartatva közli: ez a nagy formátumú európai politikus inkább zsebbe fizetne, hiszen ez a magánpénze, nem a hivatali büdzséből megy. Az összeget azért egy olyan borítékban adja át szemérmesen, amelyen a kormányzat egyik intézményének logója látható".
Miután a Manager Magazin májusi számában azt írta, hogy egy miniszter zsebbe fizette egy „kvázi magánrendezvénye” költségeit egy étterem tulajdonosának, a Magyar Nemzet MDF-es forrásokra hivatkozva Kóka Jánost és a Columbus Pubot hozta hírbe. Kóka János a cikkek hatására szombaton bemutatta azt a nyugtát, ami állítása szerint az elnökké választása utáni bulin készült a Columbus hajón. Mivel saját pénzéből finanszírozta a költségeket, nem kért áfás számlát, csak nyugtát, ezért nem szerepelnek rajta a vevő adatai.
Kóka Jánost az SZDSZ küldöttgyűlése március 31-én szombaton választotta elnökké, a számlán szereplő dátum azonban március 31. 0 óra 10 perc, azaz péntek éjszaka. Kóka János SZDSZ-elnökké választását azonban csak mintegy 17 órával később, március 31-én jelentették be.
Kóka, a GKM, a Columbus Pub és az ott használt számlázási szoftvert fejlesztő cég ügyvezetője egyaránt a következő lehetséges magyarázatot adta: A számlákon az asztalnyitás (éjfél előtti) dátuma szerepel, az óra és a perc viszont a fizetés időpontját mutatja, azaz az éjfél utáni időpontot. Az APEH általánosságban megfogalmazott állásfoglalása szerint egy étteremben kiállított nyugtán vagy számlán „annak a dátumnak kell kötelezően szerepelnie, amikor kiállították, azaz amikor a fizetés megtörtént”.
Elmentünk hétfőn a Columbus Pubba, azonban a felszolgáló kasszazárásra hivatkozva már éjfél előtt néhány perccel kihozta a számlát. Annyi azért kiderült, hogy az általunk beszerzett és a Kóka János által bemutatott számla között érdemi különbség van. Míg az elnöki buliról készült nyugtán csak egy dátum szerepel, addig a mi számlánkon külön jelzik az asztalnyitás és az asztalzárás időpontját. Emellett az Index számlájának fejlécén nem szerepel sem a számla, sem a nyugta felirat, Kóka Jánosén viszont annak ellenére, hogy az nyugta, a számla felirat olvasható.
Meg akartuk kérdezni a változás okairól a Columbus Pub vezetőjét, ő azonban elzárkózott a nyilatkozattól, kérdésünket sem hallgatta végig.
Az esetből politikai ügyet csináló MDF forrásaira hivatkozva a Magyar Nemzet Kóka Jánost és a Columbus Pubot nevezte meg, a gazdasági miniszter, SZDSZ-elnök azonban másnap egy ingzsebből előhúzott számlával cáfolta az információt.
Úgy tudjuk azonban, a Manager magazinban közölt eset nem a Colombus hajón, hanem egy másik étteremben, ráadásul nem az elnökválasztás estéjén történt. Megtaláltuk a havilapban emlegetett, de a cikkből konkrétan be nem határolható éttermet is, de a vezetője egyelőre nem akart nyilatkozni az ügyletről.
"Ma csak annyi tudható, hogy a Magyar Demokrata Fórum anélkül hozott hírbe embereket (egy egész kormányt), hogy megjelölte volna, pontoson kit és mivel vádol. Ez különösen annak a pártnak az esetében vet fel kérdéseket, amelyik a "Normális Magyarország" szlogennel kampányolt a választásokon" - áll a kormányszóvivői iroda közleményében.
Daróczi Dávid szerint nem a kormánynak kell általános, ráadásul virtuális kérdésekre válaszolnia, hanem az MDF-nek egy nagyon is konkrétra: kit vádolnak, mivel és milyen bizonyítékok alapján. "Esetleg felelhet erre az ügyet elindító lap is: az ugyanis érthető, ha a forrást védik, de az kevésbé, ha egy állítólag fülön csípett politikust is.
"Ezzel együtt, a kormány álláspontja egyértelmű: Magyarország jogállam, ahol a törvények mindenkire érvényesek, azokat mindenkinek be kell tartania. Ha valaki ezzel ellentétesen cselekszik, akkor annak, az illetékes jogállami hatóságok eljárását követően, viselnie kell tette minden következményét - ezeket egyébként a jogszabályok pontosan meghatározzák. Ez különösen igaz a kormány tagjaira, akiknek a büntetőjogin túl politikai felelősségük is van."
Mit tehet egy vendéglős, ha törvénytelent kér tőle a miniszter?
Praktizáló bírók szerint nem sok előnye származna az ügyben érintett étteremtulajdonosnak, ha a nyilvánosság előtt vállalva a történteket, lebuktatná a minisztert. Forrásaink szerint az értékhatártól függően bűncselekmények is minősíthető esetben, ha a történet valódisága bebizonyosodik, az újságírókhoz forduló vendéglátós ellen is megindítanák az eljárást, az pedig teljesen esetleges és az ügy részleteitől függ, hogy enyhítő körülményként figyelembe vennék-e az önfeljelentést. Egyes forrásaink szerint ráadásul a sajtónyilvánosságot kapott ügyekben a bírók kifejezetten próbálják elkerülni, hogy a megjelent hírek befolyásolják az ítélethozatalt.
A megkérdezett bírók szerint egyébként nemcsak az áfacslás, hanem a hivatali vesztegetés gyanúja is fennáll az ismertté vált tényállás szerint. Györgyi Kálmán büntetőjogász szerint, ha egy hivatalos személy a kocsmában ingyen ehet, vagy olcsóbban jut italhoz, a jog megítélése szerint passzív résztvevője egy vesztegetési ügynek. Ebben a helyzetben - még ha a hivatalos személy kérésére történt is - a vendéglátós, mivel jogosulatlan előnyt adott vagy ígért, aktív szereplőnek minősül. Az elmúlt években szigorított korrupcióellenes törvény szerint a költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója már a jogtalan előny ígéretének elfogadásával is bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, de ugyanilyen tétel vár arra is, aki a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért.
A Btk. szerint ha egy hivatalos személynek a tudomására jut egy vesztegetési ügy, feljentési kötelezettsége van, és ha ezt elmulasztja, akár kétéves szabadságvesztést is kiszabhatnak rá.