Amnesty: világszerte nőtt a jogsértések száma

A magyar kormány továbbra sem fordít kellő figyelmet az emberi jogi hiányosságokra, túl sok az elméleti felvetés, de kevés a konkrét tett, mondta Fodor Márk, az Amnesty International (AI) magyarországi igazgatója szerdán, egy budapesti sajtótájékoztatón. A szervezet további gondnak érzi, hogy Magyarország nem emeli fel szavát a nemzetközi jogsértésekben sem.

Magyarországon továbbra is ez egyik fő probléma a romák diszkriminációja. A Fajgyűlölet és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) jelentése szerint fajgyűlöletről, és rendőrségi túlkapásokról kaptak jelentést. Aggodalmuknak adtak hangot a médiában, illetve egyes politikusok részéről tanúsított rasszista érzelmek miatt is. Az ECRI úgy véli, hogy a romák változatlanul súlyos hátrányokat szenvednek az élet legtöbb területén. A kardal átszúrt roma fiatal esetére kitérve Fodor Márk elmondta, hogy nem tartja feleslegesnek a politikusok heves reakcióit, mert a konkrét történettől függetlenül fel kell emelni a szavukat a rasszizmus ellen.

További kritikus pontok vannak a fogva tartottak jogaiban és a rendőrségi túlkapásokban, de hiányosságok vannak a nők elleni erőszak elleni fellépésben is. A szervezet adatai szerint ma Magyarországon hetente legalább egy nőt öl meg partnere, a kormány ennek ellenére nem nyújt be olyan törvényjavaslatot, amely a nemzetközi gyakorlattal összhangban védelmet nyújtana az erőszaknak kitett áldozatoknak.

Nyugaton a helyzet változatlan

Az AI szerint hasonló problémák vannak a világ többi részén is. Irene Khan, a szervezet főtitkára a jelentés kapcsán elmondta, hogy a kormányzatok semmibe veszik azon ígéretüket, hogy az emberi jogokra alapozva építik a világrendet.

Rámutatott, hogy a nemzetközi közösség sokszor tehetetlen volt és közömbösen viselkedett különböző konfliktusokban és ezzel több ezer embert hagyott magára. A főtitkár szerint amíg a kormányok elmulasztják emberi jogi kötelezettségeiket, a terrorista cselekmények egyre brutálisabbá váltak. Négy évvel szeptember 11-e után, egy biztonságosabb világ képe csak üres ígéret maradt, mondta.

Amerika felelőssége

"Az amerikai kormányzat a szabadság nyelvét használja, de nagyon nagy a szakadék az állítások és a valóság közt. Az Egyesült Államok, ez az ellenfél nélküli politikai, hadi, és gazdasági hiperhatalom az egész világra nézve meghatározza a kormányzati viselkedést. Amikor a világ legnagyobb hatalommal rendelkező országa fittyet hány az emberi jogokra és a jogállamiságra, akkor ezzel engedélyt ad másoknak is, hogy hasonló jogsértéseket kövessenek el" - vélekedett Irene Khan. Példaként az Abu Gréb-i fogolykínzásokat, és a terror elleni küzdelemben elkövetett túlkapásokat hozta fel.

Európa sem kivétel

Míg Európában a terror elleni háborúval kapcsolatban az emberi jogok megnyírbálása, és a bevándorlókkal szembeni ellenérzések, addig a közép-ázsiai országokra a másképp gondolkodó elnémítása a jellemző. A jelentés kitér a balkáni háborús bűnösök ügyére is. Türkmenisztánban, Üzbegisztánban és Oroszországban a kritikus hangot megütőknek állami erőszakkal, bírósági perekkel, és néhány esetben kínzással kell szembenézniük. De érkeztek kínzásról szóló hírek Görögországból, Franciaországból, és Spanyolországból is. Ezeknek az eseteknek nem egyszer rasszista háttere is volt, áll a jelentésben. A romákat Finnországtól Ciprusig az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetést.

A főtitkár szerint vannak reményre okot adó fejlemények is. A társadalmi nyomás, és az ENSZ reformindítványai egyre inkább rámutatnak a kormányok kétszínűségére, és a fegyveres csoportok brutalitására. Az emberi jogi mozgalom feladata, hogy arra ösztönözze a kormányokat, tartsák be ígéreteiket, mondta Irene Khan.