Volt alkotmánybírók agyagba döngölik a Gönczöl-bizottságot

"Bizonyára értesült arról, hogy a Magyar Kormány megbízásából szakértői munkacsoport - az úgynevezett Gönczöl-bizottság - foglalkozott a 2006. szeptember-október havában Budapesten folyó tüntetések ellen erőszakosan fellépő rendőrök magatartásának kérdésével. A történtekért való felelősség megállapítása helyett azonban igyekezett a kormányfő felelősségét elködösíteni, és legfeljebb kommunikációs hibák elkövetésében marasztalta el, a rendőrség tevékenységét pedig a maga egészében jogszerűnek minősítette - leszámítva néhány egyéni túlkapás esetét" - olvasható abban a nyílt levélben, amelyet három volt alkotmánybíró az Országos Sajtószolgálaton keresztül hozott nyilvánosságra a szerdán Budapestre látogató Franco Frattininek.

Kötelességüknek érzik

Képek az ostromról

Az Európai Bizottság alelnöke többek között a schengeni övezet kiterjesztéséről, a rasszizmusellenes uniós jogszabálytervezetről tárgyal a magyar fővárosban. Az alkalomhoz igazodva Frattini "készséges híveiként" aláíró Herczegh Géza, Tersztyánszkyné Vasady Éva, Zlinszky János, az Alkotmánybíróság volt tagjai azt írják, "kötelességünknek éreztük, hogy a jelentés ténybeli hiányosságait, értékelésének egyoldalúságait helyre igazítsuk, valamint a miniszterelnöknek tetteiért és nyilatkozataiért való felelősségére, nemkülönben rendőri intézkedésekért való felelősség kérdésére rámutassunk".

"Az emberi méltóság tisztelete, az embertelen és megalázó bánásmód és büntetések tilalma, a szabad véleménynyilvánítási és gyülekezési jog a jogállam olyan alapvető értékei, amelyeknek megsértése semmilyen körülmények között sem fogadható el" - jelentik ki a levél írói, akik úgy értékelik, hogy a "rendőri vezetés szeptember 18-19-én az MTV Székház védelmében rendkívüli tehetetlenségről tett tanúságot". Szerintük a "viszonylag csekély számú rendbontót" ki kellett volna emelni ártalmatlanná tenni, letartóztatni és nyilvántartásba venni.

A Gönczöl-jelentés tagad

További vizsgálódásaik során arra a megállapításra jutottak, hogy az ezek után a rendőrség "többször is brutálisan támadt nemcsak tüntetőkre, hanem békés járókelőkre is, a rendőri brutalitás az október 23-i Fidesz nagygyűlés erőszakos szétoszlatásában érte el csúcspontját". Szerintük a "rendbontók kisebb csoportjainak és a nagygyűlés békés tömegének erőszakos összepréselése eleve megkérdőjelezte a rendőri akció jogszerűségét", amelyet további jogsértések kísértek. (példakén a rendőrök azonosító jelvényének hiányát, a gumilövedék, gázspray nem előírásszerű alkalmazását, és az ellenállást ki nem fejtők bánztalmazását említik), amiket "Gönczöl-jelentés tagad", csökkent, illetve "elszigetelt egyéni túlkapásnak állítja be".

A három volt alkotmánybíró konklúziója: a "Gönczöl-jelentés tehát megtévesztő, az igazi felelősök felmentését szolgálja nagyon is átlátszó módon, míg ugyanakkor a köztársasági elnöktől az utca emberéig mindenkit felelősnek tekint. A jelentés felfogása, érvelése a jogállam értékrendjével szemben a "pártállam", Rákosi Mátyás és Kádár János diktatúrájának sajnos mindmáig szívósan továbbélő szemléletét tükrözik, amelyben az emberi jogok - ha elismerik őket - az állam adományai, megsértésük bocsánatos bűn, a rendőrség állam az államban, a jogaival élő polgár pedig potenciális ellenség".

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!