Árvízper jogbizonytalanságban
5,6 helyett 17 milliót akar
Fröhner István, jándi károsult házát szeptemberben kezdték volna renoválni, ám a felperes - egy kormányhatározatra hivatkozva - 17 millió forintos kártalanítást kért, mondván, hogy az idő múlásával háza felújíthatatlan lett. Utóbb egy szakvélemény alapján a bontást, és az újraépítést tartották üdvös megoldásnak. A felújításra 5,6 millió forintot kaptak volna. A kártérítés azóta is késik; a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság, és a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatósága szerint nincs mód a Fröhner igényeinek teljesítésére. A károsult erre beperelte az ügyben szereplő szerveket.
Kötelező a kártalanítás
Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese ezzel kapcsolatban közölte, hogy a katasztrófatörvény kötelező kártalanítást ír elő, nem pedig önkéntes vállalást. Ez azért fontos, mert a kormány egy határozatában szabja meg a károsultak lehetőségeit. Azonban a kormányhatározat nem jogszabály, vagyis abban a kormány csak a saját és a neki alárendelt szervezeteknek "dirigálhat". A kártalanítást szabályzó határozaton egyébként utólag még a HUB is módosított, és ez végképp egy visszás helyzetet teremtett, ugyanis a tárcaközi bizottságok állásfoglalása nem jogszabály.
Jogszabály e a jogszabály?
A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy a fenti jogi anomáliák miatt a megyei bíróság a februári tárgyalás előtt vélhetően megkeresi az Alkotmánybíróságot, tisztázandó, hogy jogszabály-e, ami a károsultak jogait szabályozza, és hatóság-e, aki döntött.
A katasztrófavédelmi főigazgatóság álláspontja szerint Frönert nem illeti meg a 17 millió, mert szakértői vélemények szerint háza felújítható. A HUB is csak a renoválást tartja elfogadhatónak. A károsult viszont nem enged, sőt elzárkózik egy újabb, független szakértői vizsgálattól is.