Budapesten az Atlanti Tanács

A NATO - tavalyi bővítése óta - első ízben rendezi az ATA (Atlantic Treaty Association) közgyűlését egy új tagországban. A tanácskozás, melyet az Országház felsőházi termében tartanak majd, az ,,Átmenet és integráció: az európai partnerországok és az új tagok kilátásai" címet viseli.

Budapesten a NATO Az észak-atlanti szervezetnek tizenkilenc tagállama van: Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, az USA, Kanada, Norvégia, Törökország, Görögország, Portugália, Spanyolország, Magyarország, Csehország, a Benelux-államok, Lengyelország, Izland és Dánia. A négynapos konferencián valamennyi tagállam képviselteti magát Budapesten. A megbeszéléseket figyelemmel kísérik a katonai szervezethez csatlakozni kívánó államok képviselõi is, hiszen a tárgyalássorozat egyik fõ témája a balkáni térség fiatal demokráciáinak integrálása a szervezetbe.

Somogyi Ferenc, a Magyar Atlanti Tanács elnöke elmondta, hogy a konferencián valamennyi NATO-tagország képviselteti magát. Az észak-atlanti szövetséggel partneri viszonyban álló országok közül a legtöbben miniszteri szinten lesznek jelen az eseményen. A rendezvény nyitó plenáris ülésén Lord Robertson NATO-főtitkár, Mádl Ferenc köztársasági elnök, Áder János, az Országgyűlés elnöke mond beszédet.


A résztvevők

A résztvevők közül miniszterelnöki szinten Észtország és Magyarország képviselteti magát. Mart Laar észt és Orbán Viktor magyar kormányfő mellett a konferencián részt vesz Martonyi János a magyar, Jeórjiosz Papandreu, a görög, Ismail Cem, a török, Nagyezsda Mihajlova, a bolgár, Benita Ferrero-Waldner, az osztrák, Eduard Kukan, a szlovák, Alekszandar Dimitrov, a macedón, valamint Lojze Peterle, a szlovén diplomácia vezetője is.

Az eseményen két ország honvédelmi tárcájának vezetője is jelen lesz: Sergio Mattarella, az olasz kormány és Girts Kristovskis, a lett kabinet képviseletében. A konferencián a kormánytagok mellett szakemberek, kutatók, gazdasági vezetők és üzletemberek is részt vesznek.

Napirenden a jugoszláviai fordulat

A Magyar Atlanti Tanács elnöke elmondta: az ATA-közgyűlések állandó napirendje a NATO előtt álló új kihívások, illetve az atlanti eszme érvényesülésének megvitatása. ,,Kezdeményeztük, hogy a mostani tanácskozáson ezeket a kérdéseket a helyszínre való tekintettel a tágabban értelmezett régió szempontjából is megvizsgálják a résztvevők." Somogyi Ferenc, az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: ezt a balkáni térség, a jugoszláviai fordulat és Koszovó helyzete szintén indokolja, emellett a jövőbeni bővítés ügye is döntően ehhez a térséghez kötődik, akárcsak az ,,orosz tényező."

Magyar Atlanti Tanács (MAT) A Magyar Atlanti Tanács - amely 1999-től közhasznú szervezetként működik - 1992-ben alakult non-profit, nem kormányzati egyesületként abból a célból, hogy előmozdítsa Magyarország közeledését az atlanti közösséghez. A Tanács jelenlegi tevékenysége a nyugati struktúrába történő beilleszkedés gyakorlati kérdéseire és információterjesztésre irányul. A szervezet hozzá kíván járulni a hazai demokratikus politikai kultúra fejlesztéséhez az alapoktól egészen a politikai és gazdasági elit felsõbb rétegéig. A Tanács olyan központi társadalmi intézményként kíván működni, amely az atlanti értékrend erősítésével a partneri viszonyok megszilárdítását is elő kívánja mozdítani Kelet- Közép- és Nyugat-Európa társadalmai között. forrás: www.hac.hu

A közgyűlés keretében szerdán ülésezik a vezető szervként működő Tanács, másnap pedig a bizottságok tanácskoznak.

A politikai bizottság a XXI. századi transzatlanti viszonyt, a NATO bővítésének ügyét, a délkelet-európai és mediterrán térség helyzetét, az orosz kérdést tárgyalja meg.

A katonai bizottság a védelmi reformokról, a közös biztonsági és védelmi politika céljairól, továbbá az új típusú kihívásokról folytat megbeszélést.

A gazdasági bizottság a stabilitási paktum, a térségbeli beruházások, a hadiipari együttműködés ügyét vitatja meg, s ülésezni fog az oktatási bizottság is.

Kétoldalú tárgyalások

Költségek A 46., budapesti ATA-közgyűlés megrendezése 42-43 millió forintba kerül előreláthatólag. Az összeg nagy részét - mintegy 31 millió forintot - a magyar kormányzat biztosítja a külügyi és a honvédelmi költségvetés NATO-kommunikációs keretéből. A költségek fedezéséhez az észak-atlanti szövetség is hozzájárult. (Forrás: MTI)

A rendezvényhez kapcsolódóan Lord Robertson NATO-főtitkár kedden Mádl Ferenc köztársasági elnökkel és Orbán Viktor kormányfővel is kétoldalú megbeszélést folytat. Martonyi János külügyminiszter a tervek szerint bolgár, görög, szlovák és török partnerével tárgyal. A tanácskozást november 3-án tisztújító plenáris ülés zárja. Az MTI információi szerint Somogyi Ferencnek komoly esélye van arra, hogy az ATA egyik alelnökének megválasszák.