Mégis van ázsiai áttelepítési program
További Belföld cikkek
- Magyar Péter váratlanul megszólalt az „agyhalottakról”, ezzel magyarázza mondatait
- Botrányt kiáltott a Fidesz Erzsébetvárosban: Önkormányzati lakást adott saját jegyzőjének a polgármester
- Nemi erőszak miatt elfogatóparancsot adtak ki a TV2 sztárjával szemben
- Emberölés miatt köröz a rendőrség egy 16 éves lányt
- Több autópályán balesetek okoztak torlódást, Budapesten felborult egy autó
Semjén Zsolt a parlament keddi vitanapján azt állította, hogy a kormány azért nem támogatja a KDNP megoldási javaslatait, mert ázsiaiak millióinak magyarországi importját tervezi.
A Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta szerint félreértésből adódott a KDNP felháborodása. Pardavi az Indexnek elmondta, hogy áláspontjuk szerint a tanulmányban szereplő menekültáttelepítés, amelyre az Európai Menekültügyi Alap keretéből akár támogatást is kaphatna Magyarország, az uniós resettlement policy szakkifejezés alatt értendő közös menekültügyi elgondolás kialakítására vonatkozik. Az EU-s szakzsargon magyar fordítása azonban még nem közismert. Az EU tagállamai ugyanis az utóbbi időben az Egyesült Államokhoz hasonlóan humanitárius alapon befogadtak olyan rendezett státusú menekülteket, akik afrikai és ázsiai válságövezetekben voltak kénytelenek különböző okok miatt elhagyni táboraikat.
A resettlement policy alapján Hollandia tavaly száznál jóval kevesebb menekültet fogadott ugyan be, de a kis léptékek ellenére az unió hasonló lépésekre bátorítja az újonnan csatlakozott tagállamokat is. Pardavi Márta szerint ez nem eredményezne a Semjén Zsolt állításaiban szereplő demográfiai vagy munkaerő-piaci átrendeződéshez hasonló hatásokat Magyarországon sem. A Helsinki Bizottság kifejezetten jó ötletnek tartja, hogy Magyarország csatlakozni kíván ehhez a programhoz, amelyben a svédek, hollandok és finnek járnak elől Európában.
A KDNP-elnök bemutatott egy, A kormány migrációs stratégiája című, tíz évig nem nyilvános tanulmányt. A kormányoldal először cáfolta, hogy létezik ilyen tervezet, majd kiderült, hogy a 2004-es nemzeti biztonsági stratégia részeként az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) migrációs főosztálya mégis készített ilyet. A minisztérium közleménye szerint azonban a tanulmányban nincsenek olyan javaslatok, mint amilyeneket Semjén Zsolt idézett. A kormányzatnak nincs olyan szándéka, amely szerint ázsiai vagy más külföldi bevándorlókat tömegesen telepítene le Magyarországon, állította az IRM közleménye, csupán a migráció globális szinten tapasztalható hatásait értékelte, és a legálisan érkező külföldiek társadalmi integrációját célozta.
Indokolt ráerősíteni
Az Index birtokába került szövegrészek szerint azonban a tervezet több helyen valóban magyar áttelepítési terveket említ. "[A]z ázsiai migránsok különösen fontos szerepet kaphatnak a jövőben. Erre a ma is megfigyelhető folyamatra/jelenségre - a benne rejlő lehetőségek kiaknázásának céljából - indokolt ráerősíteni azzal, hogy egyes munkaerő-piaci szektorokban, és egyes személyi kör részére (pl. önfoglalkoztatók, kulcsszemélyzet) külön programokkal segítjük az ázsiai migránsok bevándorlását Magyarországra" - áll a szöveg 26. oldalán. Két oldallal később pedig leszögezi: "Meg kell teremteni az áttelepítési programok beindításához és működtetéséhez szükséges, a menekültügyi szabályozás tárgykörébe tartozó jogszabályi feltételeket."
Uniós támogatással
Egy későbbi szövegrészletből kiderül az is, hogy az ország EU-s pénzeket is felhasználhat a betelepítéshez. "Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a kellő integrációs intézményrendszer kialakítását követően Magyarország be tudja indítani saját, meghatározott válságövezeteket célzó áttelepítési programját. E célra már 2005. évtől az Európai Menekültügyi Alap keretében uniós támogatás is felhasználható." A részletekből azonban kiderül az is, hogy a tanulmány - bár nem zárja ki, hogy a "külföldiek létszáma megtízszereződhet, arányuk pedig akár 10 százalék fölé emelkedhet" - elsősorban egyes, a magyar munkaerőpiac számára fontos csoportok, főként menekültek betelepülésének támogatásával kalkulál, nem milliós tömegek importjával.