Itt, Berlinben márciusban nagyjából két hétig tartott a sztrájk, és néhány nap után a helyiek egész ügyesen hozzászoktak a helyzethez, sőt, az első héten kibontakozott egy egységes sztrájkkultúra. Megnőtt ugyan az utak forgalma, de nagyon sokan váltottak biciklire, akar mínuszközeli hidegben is. Az iskolákba és munkahelyekre be kellett járni, a késést csak az első néhány napban tolerálták.
A legleleményesebb sztrájkkezelési megoldásokat érdemes lenne Budapesten is fontolóra venni: az autósok a szélvédőjük bal sarkában egy egységes jellel mutatták, ha hajlandóak voltak magukkal vinni valakit, a gyalogosok pedig kartonpapírokra írták ki nagy, feltűnő betűkkel, hogy melyik városrészbe akartak eljutni. Miután az újságok is beszámoltak ezekről az ügyes technikákról, pár napon belül elterjedtek, és pompásan működtek az egész városban.
A VTDSZ nevű, BKV-sztrájkot szervező szakszervezettől az alábbi történetet tudtuk meg:
Vasárnap este egy hétfőn szabadnapos HÉV-vezetőt felhívott a diszpécser, hogy másnap szabadnapja ellenére be kell mennie dolgozni. Amikor az illető tiltakozott, akkor a diszpécser azzal ijesztgette, hogy rendőrrel vezetteti elő. A beszélgetésről hangfelvétel is készült.
Az ügyet a szakszervezet vizsgálja. Lehetségesnek tartják, hogy a rendőri fenyegetés csak tréfa volt. Ha nem az volt, akkor további lépéseket tesznek.