Elektromos bérlet három év múlva

Hongkongban már hét éve működik, Londonban és Párizsban pedig éppen most vezetik be a chipkártyára épülő, az igénybevétel alapján számlázó rendszer, amely három év múlva veheti át a papírjegyek szerepét a BKV járművein, mondta el az Indexnek Koós András, a Budapesti Közlekedési Részvénytársaság projektigazgatója.

Az elképzelések szerint az utas csak annyit fizetne, ahány megállót megtesz az adott közlekedési eszközön. Felszálláskor elhúzza kártyáját egy leolvasó előtt, ami a kártyáról a végállomásig tartó viteldíjat vonja le, de a leszálláskor visszaírja azt az összeget, amit az utas nem használt fel. Koós szerint abból nem lesz torlódás, hogy az utasoknak kétszer is a jegykezelő automatához kell járulniuk.

Előbb a metrón, aztán a HÉV-en

Bár még több nyitott kérdés is van a rendszerrel kapcsolatban, jelenleg úgy tűnik, a műanyag bérletek, amiket korlátlan alkalommal lehetne feltölteni, előállítási költsége 500 forint lenne. A projektigazgató szerint a jegyek már problémásabbak: a papír alapú chipkártyák előállítása 50 forintba kerülne, ami sok egy 140-150 forintos jegyárhoz képest. A BKV ezért fontolgatja, hogy a jegyautomatákban pénzre lehetne visszaváltani a fel nem használt krediteket.

A chipkártyás rendszert első lépcsőben a metróvonalakon vezeti be a cég, itt elektromos kapukon lehet majd az állomásra lejutni, de ugyanilyen kapus rendszert vezetnek be a HÉV nagyobb állomásain is. Ezzel együtt eltűnnek az ellenőrök a metróból, a kapuknál csupán egy alkalmazott fogja ellenőrizni a szabályos áthaladást, és, ha az ötven centiméter széles kapu nem volna elegendő (babakocsis, mozgássérült vagy nagyobb csomaggal érkező utas esetén), egy erre a célra épített nagyobbat nyit ki.

A bliccelők fele felhagyna rossz szokásával

A BKV az új gyakorlattól bevételeinek növekedését reméli. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, a rendszer alkalmazásával felére csökken a bliccelők aránya. A cég szeretné az autósokat átcsábítani a tömegközlekedési eszközökre, ha sikerül megegyezni a fővárosi parkolási társaságokkal, hogy a chipkártyákat a parkolóórákhoz is használni lehessen.

A rendszer kiépítési költségeit 15-20 milliárd forintra becsülik, a teljes átállást 2007 végére képzelik el. A metróban a kapuk azonban már korábban, 2006 elején megjelennek, az elektromos leolvasók miatt a kétéves átmeneti időszakban külön lehet majd a metróra chipkártyás bérletet (névvel, fotóval) és jegyet váltani, közölte a projektigazgató.

Országos hálózat?

A távlati tervek még ennél is merészebbnek tűnnek: ha létrejön a fejekben már egy évtizede megfogant Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ), amely egyesítené a Volánbuszt a MÁV-ot, valamint a BKV-t, buszon, vonaton, metrón, vidéken és a fővárosban is ugyanazzal az egy chipkártyával lehetne utazni. A tarifaközösség megalakításának egyik fő akadályát az egymás közötti elszámolás problémája jelenti, ez a chipkártyás rendszer bevezetésével elhárulna.

Koós elmondása szerint érdemi megállapodás eddig azért sem jött létre a társaságok között, mivel ez összességében körülbelül 250 millió forint éves bevételkiesést jelentene, aminek pótlására még senki nem ajánlkozott. A veszteséget az okozná, hogy így az utasnak elég volna egy bérletet vásárolnia három különböző helyett.

Az intelligens kártya alapú elektronikus jegy- és bérletrendszer kialakításáról egyébként 2003 májusában már szándéknyilatkozatot írt alá az ÁPV Rt., a MÁV Rt., a GySEV Rt., a BKV Rt., a Volánbusz Rt. és a Volán Egyesülés, Budapest Főváros Önkormányzata vezetői, valamint Csillag István gazdasági és Kiss Péter kancellária-, illetve Kovács Kálmán informatikai miniszter.

A még távolabbi tervek pedig egy országos, bankokra, elektronikus aláírásra, és még számtalan szolgáltatásra használható egységes chipkártyarendszer kiépítéséről szólnak.