A fővárosi közgyűlés jövő hét csütörtöki ülésén tárgyalja a Margitsziget nemrég elkészült stratégiai tervét. A terv szerint a sziget hamarosan – egyes becslések szerint 1-1,5 éven belül – a Világörökség része lesz. Az eljárást kezdeményező levelet tavaly április 8-án nyújtotta be a főváros a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak. A stratégia javasolja a sziget egyes részeinek (Rózsakert, Virágoskert, kolostorrom) védett történeti kertté nyilvánítását és lekerítését is.
A tervek szerint felmérést készítenek a sziget idős faállományáról, és lecserélik a veszélyesebb öreg fákat, a klímaváltozás hatásait figyelembe vevő fafajtákat javasolva helyette. Törőcsik Éva, a stratégiát készítő cégek közé tartozó Főkert Zrt. igazgatóhelyettese elmondta, hogy ma már szóba jöhetnek olyan mediterrán eredetű fák is, amelyek a tartós fagy hiányában már könnyen áttelelnek Budapesten.
Ilyenek például a cédrusok, ciprusok vagy a ciprusok, de egyes pálmafák is. Az utóbbiak azonban Törőcsik Éva szerint nem kerülhetnek a Margitszigetre, mert tájidegenek. Szintén figyelembe kell venni, hogy a meleg miatt számos károkozó megjelent a fővárosban, a gesztenyefákat tönkretevő aknázómolyról 15 éve még szinte nem is hallottunk.
A stratégia kitér arra, hogy a szükségtelen aszfaltrészeket el kell bontani, előnyben részesítve a gyalogos és kerékpáros közlekedést. Ehhez kapcsolódva javasol egy gyalogos-kerékpáros hidat a XIII. kerületi Dráva utca térségében.
A tervek szerint teljes megvilágítást kap a jövőben a futókör, és térfigyelő kamerarendszert építenek ki a szigeten. A közterület-felügyelők száma a jelenlegi egyről tízre növekszik. A szigeten ugyanis az elmúlt időszakban évente 4 millió forintos kárt okoztak a rongálók, tavaly 175 lopás, 13 rablás és 11 gépkocsifeltörés történt.