Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

15 km/órával döcög a pesti villamos

2009.04.01. 16:34

Az elmúlt hetekben lépett hatályba az úgynevezett országos F1-F2 forgalmi utasítás, ami egyfajta villamos-KRESZ-ként a villamosok forgalmi szabályait tartalmazza, valamint gyakorlatilag a villamosvezetők teljes tevékenységét szabályozza. A szabályrendszer megújítását már évtizedek óta tervezik, de csak most került rá sor.

A szabályok utasszemmel legfontosabb változása, hogy jelentősen megemelték – 15 km/óráról 50 km/órára – a villamosok felső sebességhatárát a váltók egy részén és a közúti kereszteződésekben, azaz elvileg sokkal gyorsabban el lehetne jutni a célállomásig.

A BKV azonban nem tud élni a lehetőséggel, a pálya biztonságára hivatkozva az átkelők többségében megmaradt a korábbi, 15 km/órás korlátozás. Szedlmajer László, a BKV villamosforgalmi főmérnöke elmondta, hogy az új szabályzat inkább csak egy keretet ad, amit nem tudnak teljes egészében kihasználni.

A főmérnök szerint így is javítanak a gyorsaságon, mert az új szabályok életbe lépésével például már nem kell megállni a villamosnak, ha nincs utas a megállóban. Ez például a számításai szerint már idén tizenötmillió forintos energiamegtakarítást jelent a BKV-nak.

Sok közúti kereszteződésben is a korábbinál gyorsabban haladhat át a villamos, ha nem is a megengedett legnagyobb, 50 km/órás sebességgel. Menetidő-javulást lehet tapasztalni Szedlmajer szerint a váltók 10-15 százalékánál, ahol a korábbi 15 km/óra helyett 30 km/órával haladhatnak át a járművek. Igaz, a többi váltónál biztonsági okokból maradt a 15 km/órás áthaladási sebesség.

A főmérnök szerint az új szabályok arra jók, hogy a villamosok folyamatosan romló infrastruktúrájából fakadó hátrányokat korrigálni tudják. A váltók nagy részénél azonban nincs előrelépés, a műszaki beavatkozás túl drága, és kevés a pénz.

Szedlmajer szerint a villamosok átlagsebessége az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent Budapesten a pályák állapota és a növekvő motorizáció miatt. Most körülbelül 15 km/óra az átlagos sebesség (a megállókban állásokat is beszámítva). Ezzel a sebességgel nem vagyunk éppen az európai élvonalban.

Kolák András, a BKV Fürst Közlekedési Szakszervezet villamosforgalmi elnökhelyettese szerint a BKV érthetetlenül óvatos, a váltók többségén mindenféle műszaki beavatkozás nélkül növelhető a sebesség, a kereszteződésekben pedig kis beruházással (a lámpakapcsoló érzékelők előrébb helyezésével) elérhető, hogy gyorsabban haladjanak a villamosok.

A szakszervezet szerint a váltók felülvizsgálata ugyan elkezdődött, de sokkal lassabban halad, mint kellene. A sínpályák állapota külön kérdés, nagyon rossz a helyzet. Több helyen félig az aszfalton gurul a kerék (lásd galériánkat), de a Salgótarjáni útnál, a MÁV 10-es kapu előtt már a sínt se éri a villamos, hanem az aszfalton fut egy rövid szakaszon.

Kolák úgy véli, hogy a fővárosi villamospályákon teljes felújítást kellene végezni, a közúti főútvonal-hálózathoz hasonlóan, nem pedig „kátyúzást”. Igaz, ez nagyon sokba kerülne, de elkerülhetetlen, mert a pályák állapota az utóbbi időben sokat romlott. A pályafelújításra és karbantartásra szánt összeg, amit a tulajdonos fővárosnak kellene előteremtenie, sokkal kisebb a szükségesnél.

Kolák becslése szerint pályafelújítások nélkül, kisebb összegből, a váltók és a kereszteződések rendbe hozatalával 20-25 százalékkal lehetne növelni a villamosok átlagsebességét, ha pedig a szükséges pályarekonstrukciókat is elvégeznék, akár 45-50 százalékkal is lehetne növelni az átlagsebességet. Ez egyrészt fokozná az utasok kényelmét és elégedettségét, másrészt energiát lehetne megtakarítani vele.

Szedlmajer László szerint Kolák András véleménye szakmailag nincs megalapozva, főleg a túlzott óvatossággal, a műszaki beavatkozás nélküli sebességnövelés lehetőségével és a 20-25, 45-50 százalékos sebességnöveléssel kapcsolatban.