A szív hamvad el utoljára

Szombaton nyílt napon mutatta be működését a fővárosi közszolgáltató cégek közül a Fővárosi Vízművek, a Fővárosi Csatornázási Művek, a Fővárosi Közterület-fenntartó, a Fővinform és a Budapesti Temetkezési Intézet - délelőtt 10-től délután 4 óráig várták a cégek a látogatókat, érdeklődőket.

A vízművek a gellérthegyi víztárolóval nyűgözött le délelőtt, a Budapesti Temetkezési Intézet pedig a Csömöri Sírkert és Hamvasztóüzem bemutatását vállalta, és mivel ez a fővárosnak és szűkebb környékének egyetlen hamvasztója, részt vettünk az egyik délutáni bejáráson.

Mivel nem követtük a temetők rendjében bekövetkezett változásokat, elsősorban arra kaptuk fel a fejünket, hogy nincs Budapesten egyetlen temető sem, ahol hamvasztanának. A temetkezési intézet munkatársától a helyszínen megtudtuk, hogy 2007. január 1. óta nem működik a Kozma utcai Új Köztemetőben a nyolckemencés krematórium, ami a főváros ilyen irányú szükségleteit addig ellátta. A csömöri üzem létrehozására egyrészt azért került sor, mert túl sokba került volna a Kozma utcai hamvasztó esedékes felújítása, másrészt a lakosság számára is elfogadhatóbb egy városon kívüli hamvasztóüzem.

A szív makacs

A csömöri hamvasztóüzemben huszonketten dolgoznak, négy kemencében hamvasztják el a halottakat, a két régebbi és a két korszerű, számítógépvezérlésű krematóriumban akár 32 elhunytat is el tudnak égetni egy-egy 12 órás műszakban. Szombat délután két kemence üzemelt, a zárt, jól ellenőrzött rendszerre jellemző, hogy a kemencék környékén legfeljebb csak a megemelkedett hőmérséklet utalt arra, hogy folyik a hamvasztás.

A hamvasztásról sok tévhiedelmet eloszlatva többek között elmondták: szó sincs arról, hogy gázlánggal perzselve égetnék a holttesteket. A technológia pontos és egyszerű: először 900 fokra hevítik a földgázfűtésű kemencék hőálló samott-téglával kirakott belső terét, majd az addig körülbelül 3 Celsius-fokon, hűtőben tárolt holttestet betolják a kemencébe. Az élettelen emberi test öngyulladása rövid időn belül bekövetkezik, és körülbelül 1100 fokon, másfél-két óra alatt végbe is megy a test elhamvadása.

A test anyagai, a zsír, az izmok, a csontok, elégnek, a felszabaduló gőzök, gázok is táplálják az égést, de a kemencék kezelői levegő betáplálásával is tudják szabályozni a folyamatot. Érdekes és misztikus is egyben, hogy az emberi testből a szív áll ellen a legtovább a gyorsított enyészetnek, a többi izom és szövet már rég elhamvadt, amikor az éltünkben rengeteget dolgozó izomdarab még mindig izzó csomóként makacsul pislákol a kemencében.

A holttest éghetetlen részeiből (főként a mésztartalmú csontokból) megmaradt darabos hamvakat egy fémedénybe kaparják és egy golyós malomban porrá őrlik: így körülbelül 2-3 liternyi hamu marad egy átlagemberből. Itt említendő meg, hogy hamvasztani 200 kilogramm testsúlyig tudnak, egy-egy túlsúlyos halott hamvai két urnát is megtöltenek.

Azonosítószám

A hamvasztóüzemben szigorú azonosítási protokoll gondoskodik arról, hogy ne fordulhasson elő a pletykákban és rémtörténetekben szereplő holttestcsere. Ennek része többek között, hogy minden holttest mellé kerül egy pár centis fémhasáb, amire az elhunyt egyedi azonosítószáma kerül, és ez a fémdarab elkíséri a halottat a hűtőkamrától egészen az urnáig. Az sem mellékes, hogy egy kemencében egyszerre csak egy holttestet lehet elégetni.

Csömöri Sírkert és Hamvasztóüzem nagyobb térképen való megjelenítése

A csömöri hamvasztó jellegzetes, spirál alakú kéményén nem sok minden távozik, az égetéskor felszabaduló égéstermékeket többek között utóégetéssel teszik a környezetre ártalmatlanná, mondjuk a szigorú előírások nem is teszik lehetővé, hogy például emberi származású korom szálljon Csömör egére.

A temetkezési intézet adatai szerint egyébként egyértelmű növekvő trend látszik a hamvasztások számának alakulásában, a fővárosban ma már a temetések több mint hetven százaléka hamvasztásos, és az ország többi részén működő tizenegy hamvasztóüzem is egyre több munkát kap. Ennek oka elsősorban az, hogy sokkal olcsóbb egy hamvasztásos temetés, mint egy hagyományos koporsós, a hamvak urnába kerülése átlag hetvenezer forintba kerül, természetesen attól függően, milyen díszes urnát választanak a hozzátartozók.

A díszes urnába nem közvetlenül töltik az ember 1-2 kilogrammot nyomó maradványait, a hamvakat előbb egy műanyag edénybe teszik, amit légmentesen leforrasztanak. A dobozra az elhunyt adatait tartalmazó matrica kerül és egy emléklapot mellékelnek hozzá: "XY hamvasztása .... év ... hó .. napján .. órakor szabályosan megtörtént, emlékét nyilvántartásunkban ..... számon őrizzük."