A BKV tesz a jogállamra
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Sziebert György, a BKV jogi igazgatója kijelentette, hogy bármit állapít meg Jóri András adatvédelmi biztos, a vállalat folytatja a járművek bekamerázását.
Bántják a sofőröket
Sziebert és Jóri a köztévé péntek délutáni regionális műsorának stúdióvendége voltak. A beszélgetés felvezetésében elhangzott, hogy egyre több támadás éri a járművek vezetőit: a közlekedési vállalat szerint fél év alatt 48 ilyen inzultus történt.
A lehetőségeket mérlegelve a vállalat a buszok és villamosok bekamerázása mellett döntött, ami idén tavasszal egy-egy járművön kísérleti jelleggel már el is kezdődött.
Az új rendszerben a felvételeket maguk a kamerák őrzik, és azokat csak szükség esetén, a rendőrségnek adják oda. A felvételek 72 óránként automatikusan törlődnek.
Adatvédelmi aggályok
Egy korábbi tervezett műszaki megoldást (a kamerák felvételeit egy diszpécserközpontba továbbították volna) 2007-ben Péterfalvi Attila akkori adatvédelmi biztos jogellenesnek nyilvánított. A BKV módosított tervéről idén júniusban Jóri nyilatkozott elítélően.
Szerinte a BKV területe a köz által használt magánterület: a tömegközlekedő polgár hiába nem akarja, hogy felvétel készüljön róla, ha a buszokon kamera van, nincs választási lehetősége. Ez a gyakorlat sérti a személyes adataihoz fűződő jogait.
A péntek délutáni műsor vezetője, Süveges Gergő kérdésére Jóri András határozottan kijelentette, hogy a BKV kamerázási terve jogellenes (a vonatkozó ombudsmani állásfoglalás még nem készült el).
A BKV-t nem érdekli
Sziebert György erre így reagált: "Jogi igazgatóként határozottan az a véleményem, hogy ha azt állapítja meg az adatvédelmi biztos hivatala, hogy (a bekamerázásnak) nincs jogalapja, egyeztetve a tulajdonossal (a Fővárosi Önkormányzattal) a BKV határozott szándéka az, hogy ettől függetlenül folytatni fogja a pénzügyi keretek között a kamerák telepítését. Mert sokkal fontosabbnak tartjuk az emberek személyi és vagyonvédelmét, mint az ombudsmani hivatal által képviselt..." (álláspontot).
Jóri a válaszában elképesztőnek nevezte, hogy egy állami tulajdonú vállalat jogi vezetőjétől ilyet hall. "Ez egy jogállam – szögezte le a láthatóan megdöbbent adatvédelmi biztos, – ez nem vitakérdés." Szerinte ha a BKV változtatni akar a helyzeten, akkor más országokhoz hasonlóan új, a járművek bekamerázását szabályozó törvény alkotását kéne kezdeményeznie.