Fél év kevés lehet a parkolás rendbetételére

Két törvényt, és az azokon alapuló fővárosi rendeletet is módosítani kell jövő év június végéig ahhoz, hogy megmaradhasson a fizetős parkolási rendszer Budapesten, amelynek szabályzását alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság. Ha nem sikerül, akkor egyes vélemények szerint olyan káosz alakulhat ki, mint Rómában, ahol korábban egyik napról a másikra megszűnt a fizetős parkolás.

Mint megtudtuk, Tiba Zsolt fővárosi főjegyző a hétfői kabinetülésre készíti el a városháza előzetes jogi álláspontját az Alkotmánybíróság keddi határozatáról, amely szerint alkotmányellenes a fővárosi parkolás jelenlegi szabályozása.

Az Alkotmánybíróság döntésének részletes indoklását nemrég tették ki a testület honlapjára. A döntéssel kapcsolatban megkerestük Tóth Balázs jogászt, a Helsinki Bizottság jogvédő szervezet tagját, akinek vannak is parkolási perei a bíróság előtt.

Tóth Balázs elmondta: a határozat lényegében arról szól, hogy az önkormányzati és a közúti közlekedésről szóló törvény nem határozza meg megfelelő részletességgel a parkolási célú közúthasználat feltételeit. Ezzel a jogbiztonság követelményét sértően alapjog korlátozásra biankó csekket állít ki a törvény az önkormányzatnak, hogy önkényesen gyakorolja a jogait, amit véleménye szerint az önkormányzat ki is használ.

A két törvény felhatalmazó szabálya az AB megállapítása szerint nem tartalmaz rendelkezést például arra, hogy mi alapján szabályozható a  tisztességes díj, pótdíj mértéke, milyen eljárásban lehet azt kiszabni vagy vitatni. Mivel az önkormányzati rendeletalkotásra felhatalmazó szabály alkotmányellenes és június 30-ai hatállyal megsemmisül, fél év múlva maga az önkormányzati rendelet is alkotmányellenes lesz, mert nem lesz olyan törvény, ami alapján a rendelet hatályában fennmaradhat. Így az önkormányzati rendeletet az AB külön nem is vizsgálta, tartalmától függetlenül semmisül meg a jövőben.

Általános engedetlenségre nem ad alapot

Tóth Balázs szerint ez viszont nem jelenti azt, hogy bárki az AB-határozat kinyomtatott példányát lengetve mostantól megtagadhatja a díjfizetést. A döntés általános engedetlenségre nem ad alapot, hiszen a rendelet még érvényben van, csak június 30-án törlik el, amikor pedig új szabályozás léphet majd életbe.

A módosításnak véleménye szerint mindenképpen tartalmaznia kell majd például, hogy milyen mértékű pótdíjat lehet, és milyen módon kiszabni. A jelenlegi ötvenszeres pótdíj átemelése álláspontja szerint lehetetlen, mert az aránytalan mértékű.

El kell dönteni azt is, hogy közjogi vagy magánjogi viszony legyen a fizetős parkolás alapja. Ha közjogi, akkor az önkormányzat hatóságként jár el, hatóságként szabja a például a bírságot, mint a rendőrség a KRESZ-szabályok megsértésekor, ebben az esetben magáncégek nem is szabhatnak ki bírságot, de semmiképpen sem érvényesíthetik azt maguk javára bírósági eljárásban. Erre hívta fel Bragyova András alkotmánybíró a határozathoz fűzött különvéleményében a figyemet.

Nem mindegy, 2 perc késés 30 000 vagy 26 forintba kerül

Ha a viszont a közterületet magánjogi alapon használhatják az autósok – mint például az árusok, amikor közterület-használati díjat fizetnek –, meg lehet támadni azt is bíróság előtt, hogy a parkolási társaság 2 perces késésért 30 ezer forint bírságot szab ki, hiszen ez biztosan nem áll arányban egymással. Sőt a polgári jogviszony alapján pótdíjat ki sem lehetne szabni, legfeljebb késedelmi kamatot, annak mértéke pedig nagyságrendekkel kisebb. Nem mindegy, hogy a 2 perces késésért 30 ezer vagy 26 forintot fizet az autós.

Tóth Balázs szerint a fél év tisztán törvényalkotási szempontból elég lenne. Bonyolítja azonban, hogy az önkormányzati törvény kétharmados, ráadásul közeleg a választás, nehéz lesz konszenzusra jutni. Az sem gyorsítja a folyamatot, hogy módosítás során lobbiérdekek sérülhetnek, hiszen valószínűleg lejjebb kell vinni a díjat.

Ráadásul a törvénymódosítás után még a fővárosi parkolási rendeletet is módosítani kell. Nehéz elképzelni, hogy mindez ennyi idő alatt sikerül, így van esély arra, hogy július 1-től, az Alkotmánybíróság által adott határidő letelte után a parkolási rendelet semmissé válik.

Róma réme fenyeget

A fővárosi parkolási rendszer átalakításán dolgozó Parking Kft. óv ettől, és Róma esetével példálózik. Véleményük szerint amennyiben a szükséges új, jogállami rendelkezéseket a jövő júniusi határidőig nem alkotják meg, ingyenessé válhat a parkolás az ország nagyobb városaiban. Az olasz fővárosban tavaly a hirtelen ingyenessé vált parkolási rendszer hatályba lépése után hat nappal maga a lakosság követelte ki a fizetős rendszer visszaállítását, mert az intézkedés akkora közlekedési káoszt okozott.

A Parking Kft bízik abban, hogy törvényi változtatások nyomán felgyorsul a fővárosi parkolási rendszer átalakításának folyamata. Az elképzelések szerint az új parkolási rendszer a főváros kezében összpontosulna, a bevételeknek az önkormányzatokhoz kell érkezniük és az egész város területén egységes lenne a szabályozás.

A tervek szerint a bevételeknek az önkormányzatokhoz kell befolyniuk. A parkolótársaságnak, amelynek száz százalékos önkormányzati tulajdonú cégnek kell lennie, csak egyetlenegy bevétele lehet: a költségkompenzáció, amit az önkormányzatoktól kap költségeire.