Aba Botond beszélt, Antal Attila hallgatott
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
A BKV-t 1993 és 2006 között irányító Aba Botond szerdai, fővárosi szakbizottsági meghallgatásán azt mondta: vezetése alatt semmilyen utasítást vagy kérést nem kapott a városvezetéstől foglalkoztatási ügyekben, azokban maga döntött.
A volt vezérigazgató a végkielégítésekről szólva azt mondta, ő hozta azt a döntést, hogy egymillió forint feletti végkielégítésről a vezérigazgatónak kell döntenie. Emlékezete szerint két "komolyabb", és néhány kisebb ügyben döntött. Mint megjegyezte, róla korábban azt mondták, hogy ő az, aki "utál végkielégítéseket fizetni". Közlése szerint olyan politikai nyomás sem érkezett hozzá, hogy például kivel kössön szerződést, vagy kit vegyen fel a céghez.
Az előzetes letartóztatásba helyezett volt humánpolitikai igazgató, Szalainé Szilágyi Eleonóra végkielégítési ügyéről nem kívánt beszélni, mint mondta, az a történet már az ő távozása után kezdődött el, és ő is az újsághírek alapján tájékozódott.
Aba Botond a BKV-jutalmazási rendjével kapcsolatban elmondta, a vezetői bérek viszonylag alacsonyak voltak, ám ezekhez komoly prémiumok kapcsolódtak. Így például ő évente bruttó 20-30 millió forint jutalmat kapott.
Kitért arra is, távozásakor, 2006 decemberében nem kapott egyetlen forint végkielégítést sem, az ekkor felvett bruttó 18 millió forintot egyebek mellett a felmentési időért és a kiadatlan szabadság megváltásáért kapta. Közölte, az őt most meghallgató eseti bizottság az első, aki megkereste őt a BKV-ügyben.
Antal hallgatott
Antal Attila, a BKV korábbi vezérigazgatója nem válaszolt a fővárosi szakbizottság, a cég működését érintő kérdéseire arra hivatkozva, hogy korábbi munkaszerződése titoktartásra kötelezi.
A cég volt vezetője szerdán egy nyilatkozatot olvasott fel a testület előtt, melyben egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a BKV-t érintő különböző ügyekben rendőrségi, és más eljárások folynak, így a nyomozás érdekeit is sérthetné, ha a feltett kérdésekre válaszolna.
Antal Attila szerint az eseti bizottság nem rendelkezik felhatalmazással az ő meghallgatására. Ahogy elődje, Aba Botond is jelezte: őt sem keresték meg az elmúlt időszakban a cég ügyeit érintő kérdésekben.
György István, a testület fideszes elnöke közölte, tudomásul veszik Antal Attila döntését, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az eseti bizottságnak a Fővárosi Közgyűlés adott felhatalmazást.
A testületi ülésről távozó Antal Attilát az újságírók gyűrűje hosszan kísérte a városház folyosóján, ám a volt BKV-vezető egyetlen kérdésre sem válaszolt.
A BKV-nál történt szabálytalanságok kivizsgálására még november 26-án alakított eseti bizottságot a Fővárosi Közgyűlés, a György István elnök vezette testületnek március 24-éig van mandátuma arra, hogy jelentést készítsen.
A BKV-nál történt szabálytalanságok kivizsgálására tavaly november 26-án alakított eseti bizottságot a Fővárosi Közgyűlés. A György István fideszes elnök vezette testületnek március 24-éig van mandátuma arra, hogy jelentést készítsen. A bizottság addig meg kívánja hallgatni a cég valamennyi eddigi vezérigazgatóját és megbízott vezetőjét, köztük a jelenlegi vezetőt, Kocsis Istvánt, továbbá bekéri azokat a dokumentumokat, amelyek a különböző vitatott kifizetések alapjául szolgálhattak.