Konstantin
12 °C
25 °C

Egymásnak estek a BKV-s szakszervezetek

2010.01.18. 14:31

Ugyan véget ért a BKV-sztrájk, de a kollektív szerződést végül nem írták alá az érintett szakszervezetek, mert összekaptak a nem sztrájkoló szakszervezetekkel. A győzelem megvan ugyan, de nem mindegy, hogy ki aratja le a babérokat.

Bár a munkáltatót szinte mindenről meggyőzték, végül egymással kezdtek el vitatkozni a BKV szakszervezetei a vasárnap este kezdődött, és a hétfő hajnalig tartó tárgyaláson. A találkozón a 14 sztrájkoló BKV-s szakszervezet és a BKV vezetése aláírta a sztrájkmegállapodást. Az egyeztetésen ott volt a 12 nem sztrájkoló szakszervezet képviselője is, hogyha sikerül megállapodni a kollektív szerződésben, akkor a menedzsment és a 26 szakszervezet együtt írja alá azt is. Ám ez nem jött össze.

Azzal kezdődött, hogy Gulyás Attila, a nem sztrájkolókat vezető legnagyobb szakszervezet, a VTDSZSZ elnöke bedobta, hogy ők korábban többet alkudtak ki, mint amennyit a sztrájkolók 6 nap munkabeszüntetés után elértek. Szerinte nekik a BKV havi 6000 forintos helyett 8000 forintos étkezési utalványt ígért, igaz, arra csak az első három hónapban volt garancia. Erre tekintettel felszólította a BKV-t, hogyha 8000 nem is, de legalább 7000 forint legyen a havi utalvány összege, ami több mint a sztrájkolók által kiküzdött 6000 forint.

A követelést a BKV hosszú vita után elfogadta. Erre azonban a sztrájkoló szakszervezetek horkantak fel, mondván, ha erre a pluszra van pénz, akkor addig a BKV hazudott a feszes költségvetésről. Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője szerint arra sem láttak garanciát, hogy az erre a többletre áldozott pénzt a BKV máshol nem vonja le a dolgozóktól.

Így állt elő az a furcsa helyzet, hogy az emelt összeget maguk a sztrájkoló szakszervezetek vetették el, ráadásul a menedzsmentet is megfenyegették, hogy felmondják az addigra már aláírt sztrájkmegállapodást, ha a BKV többet fizet. A BKV visszavonta a 7000 forintos javaslatot, mire a VTDSZSZ és a nem sztrájkoló szakszervezetek kijelentették: akkor pedig ők nem írják alá a kollektív szerződést.

Forrásaink szerint a vita alapvetően arról szólt, hogy ki arassa le a szakszervezeti győzelem babérjait. A VTDSZSZ azt bizonyítaná, hogy sztrájk nélkül is elérhettek volna még több eredményt, a sztrájkolók viszont azt, hogy a munkabeszüntetés nélkül nem érték volna el a tavalyi jövedelemszintet sem.

Gulyás Attila szerint bebizonyosodott, hogy a kiharcolt eredményeket is srófolhatták volna, de a sztrájkoló szakszervezetek presztízsokokból nem engedték érvényesülni őket. Nemes Gábor szerint pedig a VTDSZSZ-nek az fáj, hogy nélkülük is sikerült megvédeni a jogaikat. Mindketten kijelentették azonban, hogy hajnalban már nagyon fáradtak voltak, és a hétfő délután két órakor kezdődő bértárgyaláson megegyezésre juthatnak.

A fővárosi önkormányzat közleménye szerint a sztrájkmegállapodás egyelőre csak egyik lábát teremtette meg a fenntartható javadalmazási rendszernek a BKV-nál, hiszen a bérmegállapodás még hátra van. A legfontosabb kérdésben azonban megegyezés született: a szakszervezetek elfogadták, hogy a társaság üzleti modelljében meghatározott személyi jellegű összes ráfordítás 2010-ben nem haladhatja meg 59,9 milliárd forintot.

Ez a közlemény szerint azt jelenti, hogy az érdekképviseletek tudomásul veszik a BKV tényleges pénzügyi helyzetét, és elfogadják, hogy a bérek, a bérjellegű és a béren kívüli juttatások együttes összege nem nőhet tovább.  Tavaly 60,9 milliárd forintot fordított a BKV személyi jellegű kiadásokra, ez az összeg csökken a BKV decemberben elfogadott üzleti modellje, és a tegnapi megállapodás alapján 1,2%-kal. Ez azonban a kedvező SZJA-változások miatt reálbér-emelést jelent a dolgozók döntő többsége számára.

Ki mit akart, ki mit tudott?

A VTDSZSZ és a nem sztrájkoló szakszervezetek (akik a dolgozók mintegy 48 százalékát képviselik) már decemberben elfogadták azt a kollektívszerződés-tervezetet, amit a BKV ajánlott. A dolgozók több mint felét képviselő sztrájkolók viszont kevesellték Kocsis ajánlatát, mondván, havi 16 ezer forintot kivesz a zsebükből a 2009-es bérhez képest. Ezért követelték a 3-3 százalékos egészség- és magánnyugdíj-pénztári támogatás, az év végi pulykapénz és a 6000 forintos étkezési utalvány megmaradását, amit végül el is értek. A VTDSZSZ taktikája szerint a vitás elemeket nem a kollektív szerződés tárgyalásakor, hanem később a bértárgyalásokon kellett volna követelni, mert akkor még többet lehetett volna elérni, mint a sztrájkkal.