Margit híd: dilemma előtt a főváros

Nehéz döntés vár a fővárosi közgyűlésre a Margit híddal kapcsolatban a csütörtöki ülésen. Választania kell, hogy elfogadja a felújítást végző konzorcium négy hónapos csúszását, lemond a kötbérről, és nagy eséllyel további 740 milliót fizet, vagy felveszi a kesztyűt, nem módosít az eredeti szerződésen és pereskedik. Ez utóbbi esetben számos kockázat és bizonytalanság vár még a beruházásra.

A főváros alapvető jogi álláspontja az, mint az a döntést előkészítő tervezetből is kitűnik, hogy a felújítást végző MH-2009 konzorciumnak nincs joga követelni se határidőhosszabbítást (szerződésmódosítást), se pluszpénzt.

A közbeszerzési törvény szerint ugyanis csak akkor lehet szerződést módosítani, ha a teljesítés közben olyan - előre nem látható - körülmény állt be, ami valamelyik fél jogos érdekét sérti.

A főváros álláspontja szerint a konzorcium 2009. augusztus 10-én úgy írta alá a szerződést, hogy ismerte az általa most vitatott határidőket, azaz nincs meg a szerződésmódosításhoz szükséges törvényi feltétel, az "előre nem láthatóság".

Az érvelés szerint a kivitelező, amennyiben nem tartotta volna elfogadhatónak a szerződésben meghatározott feltételeket, akkor még tavaly augusztusban elállhatott volna a szerződéskötéstől, mégsem tette.

A főváros jogászai szerint aggályos az is, hogy rábólintsanak a 740 milliós többletkövetelésre, hiszen a szerződésben átalányárat szabtak meg, amely alapján többletmunka nem számolható el, mivel arra csak tételes árajánlat esetében van lehetőség.

A kivitelező a szerződésben meghatározott műszaki tartalomra írta alá a szerződést, ami az aláírás óta nem változott, így az egyösszegű átalányár sem emelhető, mert sértené a közbeszerzési törvényt.

A főváros közgyűlés csütörtökön dönt, hogyan kezelje a konzorcium követelését. Két A kemény változat szerint nem járul hozzá a határidő kitolásához, és az azzal járó szerződésmódosításhoz, sőt érvényesíti a szerződésben meghatározott kötbérigényt a csúszás idejére.

A kompromisszumos változat szerint elfogadja a határidőmódosítást.
A kemény verzió előnye, hogy pénz állhat a házhoz a kötbér besöprésével, hátránya viszont hogy ezért perelni kell, sőt várhatóan a kivitelező is pert indít a többletigénye miatt. További kockázat, hogy a perek megzavarják az egész beruházás menetét, sőt az uniós támogatás elszámolása is nehézkessé válik.

A kompromisszumos javaslat előnye, hogy ha a főváros elfogadja a szerződés módosítását, az tiszta ütemezési helyzetet teremt. Hátránya: hosszú alkudozásba torkollhat, mennyi is lehet a csúszás elfogadható mértéke, 2-3 vagy 4 hónap. További hátrány, hogy a főváros elesik a kötbértől, sőt a kivitelező nagyobb eséllyel követelheti a többletpénzt a csúszás miatt kárainak kiegyenlítésére.

Mint arról kedden beszámoltunk, a felújítást végző MH-2009 Konzorcium már tavaly novemberben benyújtotta a vállalkozói követelését a jóváhagyott tervek átadásának késedelme miatt (azaz álláspontjuk szerint a megrendelő hibájából történt a csúszás).

Akkor még csak a szerződéses határidők módosítását követelték, mára kiszámolták, hogy a hidat 2010. augusztus 23. helyett közel négy hónappal később, december 14-én tudják átadni a forgalomnak, teljesen pedig 2011. március 31. helyett 2011. június 13-án adják át, és ez a csúszás 740 millió forintos többletköltséget okoz a cégnek.

Ezért a szerződéses határidő módosítását, és többletköltségeik elismerését követelik.