Új seprűvel takarítják tovább a nyóckert

2011-től új cég viszi tovább a józsefvárosi Magdolna-negyed szociális városrehabilitációs programját. A józsefvárosi önkormányzat leépíti a szociális, bűnmegelőzési, képzési programokat szervező, a nyolcadik kerületi Kesztyűgyárat működtető, valamint a Corvin sétány kétszázmilliárdos ingatlanprojektjét is menedzselő Rév8 Zrt.-t, helyette a jövő évtől egy hetedik kerületi fideszes képviselő vezette nonprofit kft. folytatja a Magdolna-negyedben a rehabilitációt.

Átalakul a józsefvárosi Magdolna-negyed szociális városrehabilitációs programjának irányítása. A változás körül sok a nyitott kérdés, egyelőre nem látszik, hogy milyen irányban folytatódik az európai hírű városrehabilitáció. A program jelenlegi résztvevői aggódnak, az érintettek viszont nem árulják el a terveiket.

A Magdolna-negyed-program lényege, hogy a terület megújítását ne a lakók elküldésével, hanem bevonásukkal és megtartásukkal vigyék végbe, és a fizikai javításhoz közösségi programokat is csatoljanak. Ezért Kesztyűgyár néven két éve közösségi házat is nyitottak, és programokat szerveztek benne a rossz körülmények között élő környékbeli gyerekeknek és felnőtteknek.

Új vezetés, még egy közösségi ház

2011-től a Magdolna-negyed-programmal kapcsolatos összes tennivalót átveszi a Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit Kft., amelynek a programtól eddig teljesen független Becskei K. Barbara, hetedik kerületi fideszes önkormányzati képviselő lesz a vezetője. Becskei az Indexnek azt mondta, a cég januártól két közösségi házat üzemeltet: megkapják a programot eddig irányító Rév8-tól a már működő Kesztyűgyárat, és létrehoznak a Horánszky utca 13. szám alatt egy másik intézményt, amelyben egyetemistákat, frissen diplomázott fiatalokat segítenek majd.

„Mivel most indult a kft., még a konkrét programjainkat nem dolgoztuk ki. A jól működő kesztyűgyáras programokat megtartjuk, és tovább gondolva, más lehetőségek feltérképezése után bevezetünk újakat is, például zenei oktatást, sportot, ösztöndíjprogramokat. A Horánszky utcában a tervek szerint fiataloknak infrastrukturális, irodai hátteret biztosítunk saját ötleteik megvalósításához” – mondta Becskei K. Barbara, akit – mint mondta – ingatlanfejlesztési, marketing-, és pr-területeken végzett szakmai múltja miatt választottak a posztra. „Önkormányzati képviselői mandátumomat csak október 3-ig kívánom megtartani, utána nem indulok a választásokon, hanem abszolút szakmai munkát végzek.”

A Józsefvárosban az utóbbi egy évtizedben három nagy ingatlanrehabilitációs program is indult, mindegyiket a Rév8 Zrt. találta ki és menedzselte, a zrt.-nek hatvan százalékban a józsefvárosi, negyven százalékban a fővárosi önkormányzat a tulajdonosa.

A legnagyobbat, a Corvin sétány programot a főváros és a józsefvárosi önkormányzat egy 2002-es megállapodás alapján közösen finanszírozta volna, de Alföldi György építész, a Rév8 Zrt. korábbi vezérigazgatója, mostani igazgatósági tagja szerint a főváros kihátrált a program mögül, és az ígért 3,2 milliárd forintból 2005 óta tartozik 2,2 milliárddal.

„Akkor volt egy megállapodás, hogy minden évben általuk elindított és általunk megnyert pályázatok útján hívhatjuk le a támogatásokat. Ezután két meghirdetett pályázaton nem nyertünk, egy évben nem írtak ki pályázatot, a többin el sem tudtunk indulni, mert vagy úgy írták ki, hogy semmiképpen se illeszkedjen a profilunkba. Vagyis lehetőségünk sem volt lehívni az ígért összegeket, így a kerület a teljesítőképessége határára került” – mondja Alföldi.

A Magdolna-negyed-program

A 2008–2009-es gazdasági nehézségek az elmúlt hónapokban arra sarkallták a józsefvárosi önkormányzatot, hogy felülvizsgálják a Rév8 sorsát. A Rév8 Zrt. korábbi harminchat munkatársának már csak a fele van meg, a korábban a városrehabilitáció szociális részét felügyelő vezető, a Kesztyűgyár Közösségi Ház ötletadója, Sárkány Csilla sincs már ott.

Paulik Mónika, a kesztyűgyári programok korábbi vezetője és Sárkány Csilla egyaránt azon az állásponton van, hogy a Magdolna-negyed körüli változások bizonytalanná teszik a jövőt, szerintük egyelőre nem lehet látni, hogy a európai hírű rehabilitációs program jövője miként alakul.

„A Kesztyűgyár lényege, hogy befogadja a környékbeli gyerekeket, akik nem tudnak máshova menni játszani vagy tanulni. Még nem látom, milyen irányba megy majd a program, de nagyon remélem, hogy a lefektetett értékek alapján, eredeti elképzeléseink szerint halad tovább” – bizakodik Sárkány Csilla.

Becskei K. Barbara a mostani, tervezési szakaszban a jövő évi programokról még nem tudott konkrétumokat említeni, de azt mondta, hogy a Rév8-tól átvett stábban további leépítést nem tervez. „Mindenkinek, aki részt kíván venni ebben az új felállásban, biztosított a finanszírozása.”

A válság a városrehabilitáció ellensége

Nem jöttek jól a Magdolna-negyednek a válság mellett a Corvin-projekt gazdasági nehézségei sem. Bár a két program független, a Rév8 menedzseli mindkét nagy józsefvárosi városrehabilitációt. A Rév8-on belüli keresztfinanszírozások révén előfordult, hogy a magdolnás bevételkiesést a corvinos bevételekkel segítették ki, erre azonban már nincs mód.

Megújulna Józsefváros

A 2003-ban indult és Közép-Európa legnagyobb városmegújító programjaként is emlegetett, kétszázmilliárd forint összköltségvetésű Corvin–Szigony-program tervei szerint az Üllői út, a József körút, a Práter utca és a Szigony utca által határolt kilenc hektáros területen kétszázmilliárd forintos költséggel félmillió négyzetméternyi új épület készül. Ehhez az önkormányzat (gyakorlatban a Rév8 Zrt.) megegyezik a lakókkal, kivásárolják őket lakásaikból, hogy a helyükön a megújuló városrészben 2700 új lakás, 130 ezer négyzetméternyi iroda, 34 ezer négyzetméter eladóterű bevásárlóközpont, valamint fitneszcentrum kaphasson helyet.

A lakók nyolcvanöt százalékával egyeztek meg. Az új épületek nagyjából fele épült fel, a Magyar Hírlap és a HVG júniusi-júliusi hírei szerint komoly gondok adódtak a projekt körül, a generálkivitelezők sora dobta be a törülközőt. Volt, aki elszámolási vitába keveredett a beruházó Futureal csoporttal, mások felszámolás alá kerültek, állították a lapok.

A Corvin–Szigony-projekt

A programot menedzselő Rév8 Zrt.-nél júniusban hűtlen kezelés gyanújával házkutatást is tartottak, elvitték a Corvin-projekt dokumentációját. Alföldi György az Indexnek azt mondta, teljességgel érthetetlen számukra a hűtlen kezelés vádja. Ők csak projektmenedzseri feladatokat látnak el, így nincsenek olyan döntéshozói pozícióban, amely a hűtlen kezelésre lehetőséget adna.

A Rév8 által kidolgozott másik, a Magdolna-negyedet érintő rehabilitációs program legnagyobb érdeme, hogy megtartja, bevonja a lakókat, és közösséget épít. Utóbbi gondolat nyomán jött létre – szintén a Rév8 gondozásában – a Kesztyűgyár Közösségi Ház, ahol álláskereső klubtól a baba-mama, hiphop- és moziprogramokon át a nyelvi és internetórákig sok ingyenes program fut.

A főváros és a kerület által közösen finanszírozott Magdolna-negyed-program – 2009 végén lezárult – első ütemében négy lakóház és a Mátyás-tér újult meg, és elkészült a Kesztyűgyár. A program második ütemében, amelyet az EU támogatásával a józsefvárosi önkormányzat 2010. október 31-ig valósít meg, tizenkét lakóház újul meg a közösségi és szociális programok mellett.

„Nem a kilencedik kerületben ismert teljes tömbrehabilitációról van szó – mondja Alföldi György –, a lakók itt maradnak, és a házak fő gépészeti hálózatait tesszük rendbe, valamint a közvetlenül életveszélyes szerkezeteket. Azt tervezzük, hogy a harmadik Magdolna-negyed-szakaszban az épületek nyílászáróit cseréljük ki, hőszigetelünk, és minden olyan dologban segítünk, ami az épületek fenntarthatóságát és a majdani üzemeltetését teszi egyszerűbbé. Emellett a program alapja a társadalmi kohézió elősegítése, ezért tovább szeretnénk munkahely-teremtési, bűnmegelőzési, szociális programokat is szervezni.”

2011-től már az új nonprofit kft. igyekszik előteremteni a pénzt a harmadik ütemre, további házak felújítására, és az ő feladatuk meghatározni, mi lesz 2011 után.

Egy biztos, a terület fizikai megújítása akkor marad tartós, ha az ott élő emberek gazdasági-társadalmi téren is megerősödnek, tehát javul –amúgy tragikus – iskolázottsági szintjük, csökken a munkanélküliek száma, a bűnözés aránya. A Magdolna-program ennek a gazdasági és társadalmi felemelkedésnek az esélyét teremti meg, ezért rendkívüli jelentősége van annak, hogy ki és milyen szellemiségben és főként mekkora összegből működteti.