Jó nekünk, hogy Budapest a futók Mekkája?

Ha például azt vesszük, hogy a triatlon-vébé miatt egy átlagos autósnak egy órával meghosszabbodott az útja, és hogy a rendezvénynek 80-100 ezer autós-utas érintettje volt, és ezt felszorozzuk az egy órára jutó ezer forintos szorzóval, akkor kiszámolható, hogy az időveszteség a budapestieknek mintegy 80-100 millió forint mínuszt jelentett.

Emellett az egyórás üzemidő-növekedéssel növekszik az üzemanyag-fogyasztás is, ami egy átlagos dízel autónál 3, egy benzinesnél 5 literrel több üzemanyagot feltételez, ez pedig megduplázza az időveszteség miatti 80-100 millió forintot. További, persze jóval kisebb költséget jelent a terelések miatt növekvő baleseti kockázat, és az akadozó haladás miatti környezetterhelés is.

A triatlon világbajnokság eredetitől eltérő helyszínválasztása Kocsis Árpád, a Budapest Sportiroda (BSI) vezetője szerint is elhibázott volt. A budai alsó és felső rakpart továbbá a Clark Ádám tér egyidejű és átgondolatlan lezárása katasztrofális viszonyokat okozott, és ez a
futóversenyeink megítélésén is sokat rontott, mondta.

A legtöbb fővárosi futást immár két évtizede a BSI rendezi. Tavasszal a Vivicitta, ősszel nemzetközi félmaraton és maraton versenyeik miatt vannak forgalomkorlátozások.

Küzdenek, hogy kikerüljenek a hülyegyerek-státuszból

Kocsis Árpád azzal egyetért, hogy a sok egymást követő rendezvény miatt lezárt város sokaknak okozhat bosszúságot, de úgy érzi méltatlan ezért kizárólag a futóversenyeket támadni. "Küzdünk azért, hogy kikerüljünk a hülyegyerek-státuszból, mondta. A mi versenyeink által okozott kellemetlenségeket sokan felemlegetik, de ha például más kulturális vagy egyéb tömegrendezvény miatt zárják le akár egész hétvégér  az Andrássy utat, vagy a Lánchidat, az már nem kap akkora nyilvánosságot."

Dulin Jenő közlekedéspszichológus szerint az autósok két táborra oszthatók abból a szempontból, ki hogyan reagál a sportversenyek miatti kerülőkre, torlódásokra. Az egyik táborba tartozók szeretik a sportot nézni, megértőbbek, megfelelő kommunikációs előkészítés után elfogadóbbak ilyen helyzetekben. A másik csoportba tartozót csak a saját önös érdeke érdekli, káromkodik, agresszív, ha tereléssel találkozik. Ez utóbbi csoport a kisebb, és viselkedésük más esetekben is ilyen.

Dulin Jenő úgy véli, hogy a budapesti utcai sportrendezvények jól szervezettek, előre felkészítik a város lakóit rájuk a sajtóban, ezért a többség elfogadja őket. Az agresszív kisebbséget pedig véleménye szerint arra kell késztetni, hogy gondolja végig, az ő életvezetése helyes-e.

Az irigység is belejátszik az autósok dühébe

Kérdésre, hogy az egészséges sportolók látványa külön dühítheti a keveset mozgó autósokat, Dulin Jenő úgy válaszolt, hogy az irigység belejátszhat a viselkedésbe, de nem domináns motívum. Hozzátette, hogy a dühöngő autós egy idő után magával ránthatja a többieket is, erre jó példa, ha valaki elkezd dudálni a sorban, akkor hamarosan a többség is dudálni kezd.

A BSI futóversenyei közül a maraton tart a leghosszabb ideig, a leglassabb futónak öt és fél órája van, hogy teljesítse Budapesten a 42 kilométert, de ez nem jelent ilyen hosszú zárást. Az adott útszakaszon csak a futók elhaladásáig, a maraton elején fél, a cél környékén 3 órát tart az elterelés. A többi eseménynél ennél lényegesen rövidebb időről van szó.

Kocsis szerint még így is sokszor kényszermegoldásokat választanak az útvonaltervezésben. "A világ többi nagy maratonján is a legfrekventáltabb helyeken futnak, Londonban a Buckinkgham Palace-nál, Párizsban a Champs Élysée-n. Mi is meg akarjuk mutatni a várost, de sokszor éppen a közlekedési viszonyok miatt önkéntesen lemondunk egy-egy szebb szakaszról" - jelentette ki.

Mányai szerint is a fővárosnak lehetne sokkal nagyobb szerepe abban, hogy milyen rendezvényeket enged a közterületekre. Ez örök vita minden nagyvárosban, nem Budapest-specifikus probléma. Mérlegelni kellene, melyik esemény milyen haszonnal jár. Egy világverseny esetében ez nem kérdés, de kisebb rendezvényeknek már nem biztos, hogy minden esetben helyet kell adni.

Csak a triatlonosok egymilliárd forintot költhettek

Mányai július-augusztusban adna ki ilyen eseményekre engedélyt, de nem ártana, ha a főváros is tudná, hogy az éppen zajló útfelújítások vagy metróépítkezések eleve problémássá teszi a közlekedést.

A BSI idén hat futást tartott a fővárosban, bár ők ennél lényegesen több rendezvényt is szerveznének. Idei versenyeinken 51 ezer futó vett részt, ha ehhez hozzávesszük a családtagokat, kísérőket, szurkolókat is, akkor egy 150-200 ezres budapesti futást kedvelő táborról beszélhetünk.

A triatlon vébére 3500 külföldi versenyző látogatott, de a kisérőkkel és a sportkonferenciákra érkezőkkel együtt mintegy ötezren jöttek Budapestre. Ők 25 ezer vendégéjszakát töltöttek itt, a becslések szerint összes költésük meghaladta az egymilliárd forintot is. Ebből, akár az a taxis is profitálhatott, aki éppen a verseny miatt ült dugóban.

Mányaiék számítása szerint 200 millió forint közvetlen adóbevétel képződött a verseny miatt, így már csak emiatt is pozitív mérlegű a világbajnokság. A triatlon világbajnokságot az állam bruttó 170 millió forinttal támogatta, igaz ebből a hazai szövetségnek 300 ezer eurót egyből le kellett tenni rendezés jogáért.

A BSI felmérései is szép bevételekről számolnak be, tavaly a két nemzetközi versenyükre 8850-en jöttek külföldről, és közel 30 ezer vendégéjszakát töltöttek el. A futóturisták a két verseny kapcsán 940 millió forintot költöttek el.

Kocsisék minden évben megkapják a magukét a dugók miatt, de erre már felkészültek. A versenyeik promóciójának egy része már eleve arról szól, hogy felkészítsék a dugóra az autósokat. A Budapest Maraton előtt már négy nappal korábban rádiós és internetes kampányt folytattak, hogy felkészítsék az autósokat a forgalmi változásokra. A zűrősebb csomópontokon még szórólapoznak, és alternatív útvonalakat is javasolnak.

Az árat zsebünkön érezzük, a bevételt nem

Megpróbáltuk tehát mérlegre tenni, mit hoz és mit visz egy nagyobb utcai verseny, konkrétan a triatlonvébé költségeit és árát becsültük meg nagy vonalakban. Ebből egy nagyon hozzávetőleges számítás szerint az jött ki, hogy a költség (időveszteség, többletbenzin, baleseti kockázat, környezeti terhelés) elérheti egy napra a 200-250 millió forintot, ám az országimázs forintosítható népszerűsége és megugró turisztikai forgalomból származó adóbevételek is elérhetik ezt az összeget. A baj csak az, hogy míg az árat minden egyes érintett budapesti a saját zsebén érzi, a bevételből személyesen nem lát semmit.

Míg a kisebb futóversenyekről nem, a triatlonvébéről a számok szerint már elmondható az is, hogy nagyon azon a határon táncolt, amin túl már megkérdőjelezhető a megrendezés értelme. Az sem ártana, ha a város közlekedését megzavaró utcai versenyeket nem egyszerre, hanem időben jobban széthúzva rendeznék.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!