Így költekeztek nagyot Budapest szemétdombján

A gyanús közbeszerzési ügyek állatorvosi lovának is lehet nevezni a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. pusztazámori hulladéktelepének gázártalmatlanítására kiírt pályázatot, amelynek ára az eredetileg becsült százhatvanmillió forintról két év különösebb magyarázat nélkül alatt a háromszorosára turbózódott fel. A rendőrség nyomoz az ügyben.

Cikkünkben különböző dokumentumok alapján megpróbáljuk bemutatni, hogyan lett egy eredetileg 160, majd 280 millió forintosra becsült gázártalmatlanító beruházásból néhány hónap alatt 450 milliós beruházás. A történetben megtalálható szinte az összes olyan elem, amivel egy közbeszerzési eljárást irányítani lehet, a rövid, majd hirtelen megnyújtott határidőtől a magyarázat nélkül megugró kiírási árig.

Felrobbanhatott volna a főváros szemétdombja

2007-ben a budapesti háztartási szemét elszállításáért és kezeléséért felelős Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél (FKF) rájöttek arra, hogy a főváros legnagyobb szemétlerakójában, a pusztazámori hulladéktelepen több a hulladékok összeéréséből fejlődő biogáz – főleg a metán –, mint azt eredetileg gondolták.

A helyzet már akkor balesetveszélyes volt. Egyrészt a környékbeli lakosoknak sem vált hasznára a metánszivárgás, másrészt a szivárgás robbanással fenyegetett. Egy esetleges baleset miatt hónapokra le kellett volna zárni a hulladéktelepet, ami Budapest háztartási szemetének fő befogadó helye volt. Ez számos problémát okozott volna a személyi sérülésektől a hulladékszállítás átszervezéséig.

Az első pályázat hamvába holt

A helyzet kezelésére az FKF 2007. nyarán közbeszerzési pályázatot írt ki az úgynevezett depóniagáz ártalmatlanítására. A munka lényege, hogy a földdel borított hulladékba csőrendszert helyeznek el, ami két kéményszerű csőbe gyűjti a gázokat. A kémények tetején egy gázfáklya elégeti a metánt, és az égés energiájából egy turbinával áramot fejleszt. Az FKF szakértői becslés alapján 160 millió forintot szánt annak a vállalkozásnak, amelyik ezt elkészíti.

A pályázatra egyetlen ajánlat érkezett. A cég végső áron 190 millió forintot kért a munkáért. Mivel a 190 millió forint meghaladta az erre a célra szánt 160 milliós keretet, a pályázatot eredménytelennek nyilvánították. Ez fontos momentum, hiszen később már nem volt lényeges, hogy az ár meghaladja a keretet.

Körmükre égett a gázfáklya

A következő pályázatot két év múlva, 2009 áprilisában írta ki az FKF a gázártalmatlanításra. Ekkor már tarthatatlan volt a helyzet „az intenzív gázképződés veszélyei miatt”. Ezért a közbeszerzést gyorsított, hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos eljárással tervezték lezavarni.

Az árat az akkori stratégiai és üzletfejlesztési igazgatóhelyettes, Tölgyesi Balázs 280 millió forintra (plusz áfa) becsülte, a beruházási tervben 300 milliós keret volt a költségre. A becslés most is egy szakértői tervdokumentumon alapult. (Első bökkenő: azt pontosan nem tudni, hogy amit két évvel azelőtt 190 millió forintért megcsináltak volna, az miért lett két évvel később 280 millió forint.)

Az eljárást két körre osztották. Egy előzetes, részvételi kiírásra, ami megszűrte a jelentkezőket, és ezután egy ajánlati kiírásra, ahol a bennmaradt vállalkozások közül az ár és egyéb szempontok alapján kiválasztották a győztest.

Első körben két vállalkozás jelentkezett, a később győztes Társ-Inveszt Kft.-Perkons Kft. konzorcium, valamint egy másik cég, amelyet formai okok miatt kizártak az eljárásból (elfelejtett csatolni néhány alapdokumentumot). Az első körben a munka befejezésének határidejét rendkívül rövidre szabták: 2009. 07. 31.-re kellett volna végezni.

A második körben már csak a Társ-Inveszt-Perkons konzorcium maradt az egyetlen pályázó, neki kellett árat ajánlania. Nem volt nehéz dolga, mert – az FKF addigi gyakorlatától eltérően – az ajánlati kiírásban a megrendelő megadta, hogy 450 millió forinton belül kell maradni, sőt a kivitelezési határidő is hirtelen megnyúlt öt hónappal, 2009. december 31.-re.

A pályázatot megnyerte az egyetlenként bennmaradt konzorcium 449 millió forintos ajánlatával. Az ügy második bökkenője, hogy ha 2007-ben sok volt a harmincmilliós kerettúllépés, akkor most miért volt elfogadható, hogy az ár 150 millióval meghaladja az erre biztosított keretet?

Belső vizsgálat, jogi szakvélemény

Az ártalmatlanító rendszer határidőre elkészült, de a 2010-es választások előtt több más fővárosi cég gyanús ügyletével együtt kibukott ez az ügy is. A rendőrség hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított.

Az FKF a nyomozással párhuzamosan belső ellenőri vizsgálatot tartott, valamint külső jogi szakvéleményt is kért az ügyben. A jogi szakvélemény két fontos megállapításra jutott. Az első (ez az ügy harmadik bökkenője), hogy nem volt magyarázat rá, miért a 2009-es 280 milliós becsült költség ugrott fel az ajánlati kiírásban 450 millióra.

A második (a negyedik bökkenő), hogy az első körös részvételi kiírás rövid (a második körben öt hónappal megemelt) határideje vélhetően sikeresen pályázó más vállalkozásokat tartott távol az ajánlattételtől, így megsértette a közbeszerzési esélyegyenlőséget.

170 millió forint hibádzik

A belső ellenőri vizsgálat sem talált magyarázatot a 280 millió és a 450 millió forintos ár közötti hatvanszázalékos növekedésére. A kiírás műszaki feltételei ugyanis nem változtak meg.

Az ötödik bökkenő már csak hab volt a tortán. Az ajánlattevő kijelentette, hogy ötven százalék kifizetése esetén még a vállalási ár tíz százalékára sem tud bankgaranciát adni. Ezzel kapcsolatban az akkori vezérigazgató jogi szakvélemény kérését javasolta, ami végül elkeveredett.

Az FKF felügyelőbizottsága a botrány kipattanása után 2010 május 12-én ülésezett, és napirendre tűzte az ügyet. Megállapították, hogy 170 millió forint „nem dokumentált költségnövekedés fennáll” a beruházásnál. Ekkor derült ki, hogy a tízszázalékos bankgarancia ügyében készült jogi tanácsadói véleményt nem találják.

A felügyelőbizottság megpróbálta megállapítani azt is, ki a projekt valódi gazdája, azaz ki felel a történtekért. A kivitelezési szerződést Bielek Péter, az FKF Zrt. 2007-2010 között regnáló vezérigazgatója írta alá.

Számos dokumentumból megállapítható az is, hogy a 2007 és 2010 tavasza között működő stratégiai és fejlesztési vezérigazgató-helyettes, Tölgyesi Balázs is tevékenyen részt vett a beruházás előkészítésében. Ő terjesztette elő a 280 milliós becslést, tagja volt a szerződésről döntő belső közbeszerzési bizottságnak, ő is aláírta a szerződést. A bizottság nem jutott döntésre.

Bielek Pétert jelenleg a rendőrség hűtlen kezeléssel gyanúsítja az ügyben. Tölgyesi Balázs október óta az FKF Zrt. vezérigazgatója.

Mi mennyibe kerül?

Az Index természetesen nem tudja megállapítani, hogy mennyiért reális elkészíteni egy ilyen gázártalmatlanítót. A szerződés részletes költségvetéséből azonban kiragadtunk egy általános jelleggel ellenőrizhető példát, ami érzékeltetheti, hogy nem mindig a legolcsóbb lehetőséget választották.

Az árajánlat árazott tételei között információink szerint a „Kerítésépítés drótfonatból, 1,5 m magasságban, 180 fm hosszan" című tétel mellett 3 millió 8000 forint, a munkadíj rovatban pedig 522 ezer forint, azaz összesen 3 millió 530 ezer forint található.

Megkerestünk több kerítésépítéssel foglalkozó vállalkozót, és kiderült, hogy az egyszerű drótkerítés anyaga-telepítése folyóméterenként ezer, az igazán profi drótkerítés (2,2 mm vastag, horganyzott drótfonat, három sor feszítődrót, a kerítés tetején egy sor szögesdróttal, 2,5 méteres oszlopsűrűséggel) folyóméterenként két és fél ezer forintba kerül munkadíjastól, szőröstől-bőröstől.

Ha tehát a legprofibb kerítést választja piaci áron a kivitelező, 180 méter hosszban akkor is ki kellene jönni 450 ezer forintból, ami a megadott tételnek mindössze tizenhárom százaléka.