Nyert az Alstom a francia bíróságon

A nanterre-i bíróság keddi határozatában helyt adott az Alstom kérelmének, a BKV nem hívhatja le a 37 milliárd forintos bankgaranciát a korábban már kifizetett 50 százalékos vételárrészlet után. A BKV egyelőre bottal ütheti a pénz nyomát.

2010. október 20-án a BKV bejelentette, hogy mivel a Nemzeti Közlekedési Hatóság elutasította az új metrószerelvények típusengedélyének kiadását, a közlekedési vállalat felmondja az Alstom-mal kötött szerződést és lehívja a gyártó által állított előleg visszafizetési és teljesítési garanciát.

Az Alstom véleménye szerint azonban a szerződés felmondása, ezért a bankgaranciák lehívása is jogtalan, áll a cég lapunknak küldött közleményében. Ezért az Alstom novemberben kérelmet nyújtott be a nanterre-i bírósághoz, amelyben bírósági intézkedést kért. A bíróság által elrendelt intézkedés megtiltotta a bankoknak a bankgaranciák kifizetését addig, ameddig a gyorsított eljárásban lefolytatott meghallhatások meg nem történnek.

December 9-én a bíróság meghallgatta a BKV és az Alstom Transport képviselőit, majd december 21-én kihirdette határozatát. Az Alstom közleménye szerint bíróság elfogadta a cég kérelmét, és megtiltotta a bankoknak az előleg-visszafizetési és -teljesítési garanciák kifizetését a BKV-nak.

Az Alstom leszögezi: kész folytatni a tárgyalásokat a BKV-val, a fővárosi önkormányzattal valamint az NKH-val annak érdekében, hogy megoldást találjon az új budapesti metrók forgalomba állítására.

A bíróság döntése azt jelenti, hogy a BKV egyelőre keresztet vethet a 37 milliárd forintos bankgaranciára, amely a vételár előre kifizetett 50 százaléka után járt volna neki. A BKV az ügyben későbbre ígért tájékoztatást.

Mint megírtuk, az Alstom érvei egyszerűek voltak: a franciák állítása szerint a BKV nem azért mondta fel a szerződést és akarja lehívni a felmondás esetére járó 37 milliárd forintnyi bankgaranciát, mert gondjai vannak a szerelvényekkel, szerintük az események valódi mozgatórugja az, hogy a magyar cég nehéz pénzügyi helyzetben van, és gyorsan forrásokhoz akar jutni. Az Alstom érvei alátámasztására idézte Tarlós István főpolgármester sajtónyilatkozatait, amelyekben a BKV nehéz anyagi helyzetéről beszél.

Mint arról októberben beszámoltunk, a BKV igazgatója felmondta az Alstommal kötött metrókocsi-szerződést. Ezzel egy időben előkészületett tett a szerződések alapján már kifizetett 108 millió euró visszafizettetésére, valamint a jólteljesítésre vonatkozó  bankgaranciák lehívására, és bejelentette a BKV kötbér- és kárigényét a szállító felé. Október 20-án még úgy volt, új metrókocsitendert írnak ki, és a 4-es metró további 3-5 évet csúszik.

Azóta kicsit puhult a Városháza álláspontja, Tarlós István is utalt arra, hogy a főváros tárgyalna az Alstommal egy mindkét félnek optimális megoldás érdekében. Tarlós István legutóbb egy interjúban célzott arra, hogy egy ilyen garancia lehívásának a megakadályozása példátlan a nemzetközi gyakorlatban. Hozzátette: a kinti perben egy olyan fellépés történt egy bizonyos francia szervezet részéről, amit hivatalosan még nem is tudtak értékelni.

A BKV Zrt. 2010. október 18-án kapta kézhez a Nemzeti Közlekedési Hatóság másodfokon hozott, jogerős határozatát, amelyben helybenhagyta az elsőfokú közlekedési hatóság döntését, miszerint a Budapest Metropolis Konzorcium (Alstom Transport SA) AM5-M2 típusú metrószerelvény végleges típusengedély iránti kérelmét elutasította. A hatósági engedély nélkül a metrószerelvények Magyarországon nem állíthatóak forgalomba. A döntés után a BKV-nak nem maradt más választása, mint felmondani a szerződést.

A BKV 2006-ban kötött szerződést az Alstommal 22 darab 2-es metróra szánt szerelvény és 15 modernebb, automatizált, 4-es metróra szánt szerelvény legyártására és leszállítására.