További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal büntetheti Budapest azokat, akik a közterületet "életvitelszerű lakhatás céljára" használják. Az erről szóló előterjesztést szerdai ülésén fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. A vitát civilek és hajléktalanok demonstrációja zavarta meg.
Tarlós István főpolgármester javaslatát 18 igen, 12 nem, illetve 3 tartózkodás mellett szavazták meg a képviselők. A határozat értelmében szabálysértésnek minősül az is, ha valaki "az életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságait a közterületen tárolja".
A rendelet az azokkal szembeni fellépés jogi lehetőségét teremti meg, akik a felajánlott segítség ellenére is a közterületeken maradnak. Az elfogadott előterjesztés indoklása szerint a büntetés így csak azokat a hajléktalanokat érinti, akik valamiért nem veszik igénybe a szállásokat.
A javaslatot korábban drasztikusnak és elfogadhatatlannak tartották civil szervezetek. Mivel a fedél nélkül élők nem tudják megfizetni a bírságot, a rendőrök az utcán élőket 10 napra be is vihetik a fogdára. A szervezetek szerint ezzel nem lehet megoldani a hajléktalanok helyzetét. A hajléktalanszállókon már nincs hely, így az utcán élők nem is nagyon tudnak hová menni.
A rendelet elfogadását megelőző közgyűlési vita mintegy tucatnyi civil hangos tiltakozása miatt kezdődött a meghirdetettnél később. A Város mindenkié elnevezésű, részben hajléktalanokból álló csoport tagjai reggel 9 órától kiabálással és zajkeltéssel akadályozták az ülés megkezdését. A demonstrálók "A város mindenkié" feliratú molinót emeltek a magasba, illetve "a szegények nem bűnözők", valamint "börtön helyett lakhatást" mondatokat skandáltak. A tiltakozásnak végül rendőri igazoltatás vetett véget tíz óra előtt néhány perccel. A civilek ezt követően csendben hallgatták a rendeletről kezdődő vitát, majd szintén hang nélkül vették tudomásul a javaslat elfogadását, s azt követően rendben elhagyták a termet.
Tarlós István szerint a tüntetőket azért igazoltatták, mert felmerült a gyanú, hogy tettükkel bűncselekményt követnek el. A főpolgármester hangsúlyozta: a most elfogadott rendelet célja nem a büntetés, hanem annak elérése, hogy a hajléktalanok ne lakjanak az aluljárókban. A teremben még jelen lévő hajléktalanok felé fordulva megjegyezte, céljukkal - a hajléktalanokon kívül - minden fővárosi lakos egyetért.
A főpolgármester ezt követően felszólalásra hívta Bene Gézát, A Város mindenkié csoport hajléktalan tagját, aki a pódiumra lépve arról szólt, demonstrációjukkal azt szerették volna elérni, hogy a közgyűlés vegye le a napirendről az előterjesztést. Kiemelte: jelenleg több mint kétezer embernek nem jut szálláshely a városban, ezért azt szeretnék, hogy a városvezetés munkát, szociális bérlakást adjon a hajléktalanoknak, és ne bűnözőkként kezelje őket.
Rogán Antal (Fidesz) a vitában azt mondta, a rendelettel az általános rend kereteit próbálják megteremteni, ami egyaránt vonatkozik a hajléktalanokra, az utcai zenészekre és szórólaposztókra egyaránt. Horváth Csaba, a fővárosi MSZP frakcióvezetője felszólalásában embertelennek, megalapozatlannak és életidegennek nevezte a rendeletet. Losonczy Pál (Jobbik) azt jegyezte meg, hogy sok embernek az utcai zene jelenti az utolsó mentsvárat, ezért elfogadhatatlannak tartják az ez után történő díjszedést. Kaltenbach Jenő (LMP) végrehajthatatlannak minősítette a rendeletet, amely szerinte így nem lesz alkalmas a probléma megoldására.