Judit
2 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Sok milliárd múlhat a mai metróperen

2011.09.12. 12:04

Délután kezdődik a Bamco Alagút- és Metróépítő Kkt. kontra Nemzeti Közlekedési Hatóság per a Fővárosi Bíróságon, amelyben a Bamco azt bizonyítaná, hogy jogszerűtlenül állították le az alagútfúró pajzsot 2008-ban a Gellért tér alatt. Ha a cég nyerne, nagyot javulna a pozíciója a kötbértárgyalásokon, ahol legalább 13 milliárd forint a tét. A peren végül nem született ítélet, az eljárás folytatódik.

A Bamco a közlekedési hatóság annak a 2008-as határozatának felülvizsgálata miatt indította a pert, amelyben megtiltotta, hogy a fúrópajzsok továbbhaladjanak a Gellért tér alatt. A probléma az volt, hogy a Bamco 2008 augusztusában a hatóság felszólítása ellenére, a szükséges bányakapitánysági jóváhagyás nélkül, újraindította a déli alagútépítő pajzsot és behatolt vele arra a területre, ahol egy majdani átkötő alagútnak kellett volna elkészülnie. A Bamco szerint nem kellett volna engedélyt kérni a továbbhaladásra.

A huzavonának már akkor milliárdos tétje volt, hiszen a Fővám téri építkezés csúszása miatt a pajzsoknak mindenképpen meg kellett volna áll, csak nem volt mindegy, hogy hol. Ha a pajzsok bejutnak a Duna alá, akkor a szerződés szerint a Bamcónak járt volna a milliárdos álláspénz, ha pedig még a Gellért tér alatt leállnak, akkor nem.

A történethez tartozik, hogy egyes feltételezések szerint a Fővám téri állomás sem véletlenül csúszott (a Bamco konzorciumának vezető tagja, a francia Vinci volt a tulajdonosa az állomást építő Hídépítő Zrt.-nek), és nem véletlenül alakult ki a helyzet, hogy a pajzsoknak hónapokat kellett várni az állomás elkészültére.

Budapest, 2009. március 16. A 4-es metró déli alagútépítő fúrópajzsa megérkezik a Szent Gellért téri állomásra. (Fotó: Szigetváry Zsolt)
Budapest, 2009. március 16. A 4-es metró déli alagútépítő fúrópajzsa megérkezik a Szent Gellért téri állomásra. (Fotó: Szigetváry Zsolt)

2009-ben a Bamco 35 milliárd forintos többletkövetelésre nyújtott be ultimátumot, de vitákat végül felfüggesztették, a Vinci kiszállt a Hídépítőből, majd a Bamcóból is. A Fővám tér elkészült, az alagutat kifúrták, de a jegelt kötbérviták megmaradtak.

Klados Gusztáv, a metróépítés azóta lemondott projektigazgatója 2009-ben a kötbérvitáról azt mondta: "A késés alapvetően négy elemből áll. Az első, az Etele téri későbbi indulás alapvetően a főváros hibája, mert a telekvásárlás elcsúszott, de ez csak néhány hónap, és nem olyan nagy összeg. A második a Gellért téri leállás, ahol a Bamco hibázott, a közlekedési hatóság le is állíttatta őket. A harmadik a Fővám téri állomás, ami viszont a Gellért téri csúszás miatt egészében nem jelent késedelmet, a negyedik pedig a fő vitatéma: a Gellért téri átkötő alagút."

Klados szerint "ha a Bamco minden követelését megítélnék, de erre szerintem nincs esély, akkor mi tartoznánk még mintegy 13 milliárd forinttal, és fizetni kellene a késés miatti többi vállalkozói kártalanítást, aminek az összegét meg sem lehet még becsülni. Ha a mi álláspontunk győzedelmeskedik, akkor mi fizetünk mintegy kétmilliárd forintnyi kártalanítást, viszont érvényesíthetjük a 10 százalékos kötbért is, és az összes további vállalkozói követelést továbbháríthatjuk a Bamcóra."

Azt senki sem tagadja, hogy a kötbérvitát alaposan befolyásolná egy olyan bírói ítélet, ami elmarasztalná a közlekedési hatóságot. Egy ilyen döntés ráadásul precedenst teremtene egy másik nagy metróvitában, amelyben a metrókocsikat szállító francia Alstom a másik fél. Az Alstom is perli ugyanis a közlekedési hatóságot, lényegében azért, mert nem kapott típusengedélyt az általa szállítandó metrókocsi.

A peren végül nem született ítélet, az eljárás folytatódik.