Továbbra sem nyilvánosak a Margit híd pénzügyi adatai

A másodfokú bíróság döntését fenntartva a Kúria elutasította lapunk keresetét a Margit híd részletes pénzügyi adatainak nyilvánosságra hozatalára. Az indoklás szerint az adatokkal rendelkező kivitelező cég nem közfeladatot ellátó szerv, ezért nem lehet kötelezni a közérdekű adatok kiszolgáltatására. A bíró az indoklásban hozzátette: erre a megrendelő önkormányzat kötelezhető, ha pedig az önkormányzat nem tud elszámolni és elfogadja a semmitmondó számlákat, akkor az az önkormányzat "terhére esik".

Az első és másodfokú bíróság döntésének indoklását magáévá téve a Legfelső Bíróság is elutasította lapunk keresetét a Margithíd-felújítás részletes pénzügyi adatainak nyilvánosságra hozatalára. A Kúria Mészáros Mátyás bíró által vezetett tanácsa - egyetértve azzal, hogy a kért adatok közérdekűek -, ezúttal is csak azt az egy kérdést tartotta lényegesnek eldönteni, hogy az adatokkal rendelkező MH-2009 konzorcium közfeladatot ellátó szerv-e vagy sem.

Az Index jogi képviseletét ellátó Társaság a Szabadságjogokért szerint a hídfelújítás közfeladat, mivel közpénzből finanszírozzák és a Főváros több tucat rendelkezésében szabályozta az elvégzendő feladatokat. Ebből következik, hogy a beruházó konzorcium közvetve közfeladatot lát el, és amikor a szerződést aláírja, akkor számolnia kell azzal, hogy a beruházásnak átláthatónak kell lenni.

Az alperes képviselői szerint ez a gondolatmenet téves, mert az, hogy az önkormányzat a munkába bevon egy külső harmadik társaságot, nem jelenti azt, hogy a megbízott cég átvállalta volna a közfeladatot. Tevékenysége kivitelezői tevékenység, amelyért vállalkozói díjra jogosult. Emellett az alperes képviselői szerint a cég az előírt adatokat az önkormányzat számára kiadta, és azok nyilvánosan meg is jelentek.

A bíróság indoklásában kifejtette, hogy a konzorcium nem közfeladatot ellátó szerv, így nem kötelezhető a kért adatok kiadására. Hozzátette, az erre kötelezhető szerv a fővárosi önkormányzat, amelynek minden rendelkezésére álló adatot ki kell adnia.

A mostani ítélet figyelembe vette az alperesnek azt az érvét is, hogy az Index természetesen először az önkormányzattól kérte a beruházás részletes számláit, már csak azért is, mert 2009 végén a beruházás részletes pénzügyi adatainak publikálására és figyelemmel kísérésére megállapodást kötött az újság és a főváros.

Csakhogy kiderült: az önkormányzat mindössze egy néhány oldalas, negyedévenként esedékes részszámlán kívül nem rendelkezik más pénzügyi adattal. A részszámlán pedig például úgy volt 1,2 milliárd forint meghatározva, mint "Általános tétel", így egészében véve használhatatlan volt.

A felújításra kötött kivitelezői szerződés ugyanis fix átalányáras szerződés, azaz a kivitelező a vállalt áron alul vagy fölül annyit költ, amennyit akar, az önkormányzatnak semmi köze hozzá. Így, mivel a fővárostól nem kaphattunk adatokat, kényszerűségből egyenesen a kivitelezőhöz fordultunk, aki viszont megtagadta a számlák kiadását, ezért bepereltük.

A bíró az indoklást követően kitért erre a helyzetre is, mondván, ha az önkormányzat nem tud elszámolni, és elfogadja a vállalkozó semmitmondó számláit, az az önkormányzat "terhére esik".

Lapunk és a TASZ a döntés alapján két irányban folytatja az ügyet. Egyfelől az önkormányzaton keresztül próbáljuk kikényszeríteni a - már többszörösen is közérdekűnek nyilvánított - adatokat. Másfelől az Alktománybírósághoz fordulunk, és az új Alaptörvény 39. cikkének 2. bekezdése alapján kérjük az eddigi ítéletek alkotmányba ütközésének kimondását. „A TASZ szerint a Kúria jogértelmezése köszönő viszonyban sincsen az információszabadság alkotmányos elveivel, ezért az Alkotmánybírósághoz lehet vinni az ügyet alkotmányjogi panaszként.” – áll a jogvédő szervezet honlapján.