Megint ellenőriznek a pesti pályaudvarokon

Újra elkérik a jegyeket és a bérleteket pályaudvarok peronkapuinál az ellenőrök.  A MÁV ugyan nem tervezi visszaállítani a tavaly év végén megszüntetett peronkapus jegyellenőrzést, csak szúrópróbaszerűen nézik az utasok menetjegyeit. Ráadásul most a pályaudvarokon kívül a forgalmasabb állomásokon és megállóknál is számítani lehet az ellenőrökre.

A bevételkiesés csökkentésére és az utazási kultúra megváltoztatására hivatkozva vezette be 2006-tól fokozatosan a zárt peronos jegyellenőrzési rendszert a budapesti főpályaudvarokon a MÁV: először a Nyugati, majd a Déli és a Keleti pályaudvaron. Öt év után aztán tavaly a vasúttársaság nem írt ki újabb közbeszerzési eljárást a folyamatos peronkapus beléptetésekre, és megszüntették a menetjegy-ellenőrzésnek ezt a formáját. Az MÁV akkor azt mondta, hogy az évi 150 millió forintba kerülő peronkapus ellenőrzés helyett a felszabadult összeget inkább a vonaton történő jegyellenőrzésre csoportosítják át, azóta ötvennel több jegyellenőr jár az elővárosi vonalakon. Azért itt, mert a bliccelésnek a budapesti elővárosi közlekedésben a legmagasabb az aránya.

A Keleti pályaudvar csarnokában lévő peronkapunál és az oldalsó bejáratoknál viszont az elmúlt hetekben – és leginkább a reggeli csúcsforgalomban – újra és újra felbukkantak a jegyellenőrök.

Az újbóli jegyellenőrzést a MÁV-START Zrt. Kommunikációs Osztályánál azzal indokolták, hogy az érvényes menetjegy vagy bérlet nélkül utazók több milliárd forintos nagyságrendű kárt okoznak évente a vasúttársaságnak.

A bliccelők visszaszorításának egyik eleme volt a peronkapuk üzemeltetése a három budapesti főpályaudvaron. A MÁV ugyan nem állítja vissza a rendszeres jegyellenőrzést, de szúrópróbaszerűen nemcsak a Keletiben, hanem más, jelentősebb forgalmú pályaudvarokon, állomásokon és megállóhelyeken is számítani lehet arra, hogy a be- és kijáratoknál, de akár a vonatra felszállás előtt is elkérhetik az ellenőrök a jegyeket. (Mindez ellen viszont senkinek sem lehet kifogása, ugyanis a MÁV üzletszabályzata szerint az állomás területén is kérhető a vasúti menetjegy.)

"A vasúttársaság a pályaudvarokon kialakított infrastruktúrát a szúrópróbaszerű ellenőrzések folytatása miatt tartotta fenn" – írták, miért maradtak meg a kapuk a megszűnt ellenőrzés után is. Arra a kérdésünkre, hogy ezek a szúrópróbaszerű menetjegy-ellenőrzések mennyi többletköltséggel járnak, a vasúttársaság azt a tájékoztatást adta, hogy semennyibe, ugyanis a vonatokon történő ellenőrzésekben résztvevő munkavállalók kerülnek átcsoportosításra. Ám ez nem jelenti, azt, hogy elmaradna a menetjegy-ellenőrzés a vonatokon, tették hozzá.

Behozta az árát

2006-ban először a Nyugati pályaudvarnál alakították ki a peronkapus rendszert. Azért erre a pályaudvarra esett a választás, mert itt zajlik az elővárosi közlekedés nagy része, ezeken a vonalakon blicceltek a legtöbben. Ezután 2007-ben a Déli, majd 2008-ban a Keleti pályaudvaron is kialakítottak fix kapukat. Ezután már csak az mehetett a vonatokhoz, akinek volt érvényes menetjegye vagy bérlete.

"Szó sincs arról, hogy elbontanánk ezeket a kapukat. Megnézzük a tapasztalatokat, és azokat hasznosítva alakítjuk majd ki a rendszert Budapest többi pályaudvarán, később pedig a megyeszékhelyeken" – mondta még 2006-ban, a Nyugatinál pályaudvar peronos rendszer beindításakor Devecz Miklós, a MÁV Zrt. személyszállítási üzletágának főigazgatója.

A Nyugatinál a peronkapuk kiépítése 35 millió forintba került. A MÁV akkor úgy számolt, a beruházás néhány éven belül megtérül. A 1,5 méteres rácsok aztán tényleg meghozták a várt eredményt: mintegy 130 millió forint többletbevétel keletkezett a vasúttársaságnál, ami a jegypénztáraknál 10 százalékos, a jegykiadó automatáknál 12 százalékos bevétel-növekedést jelentett.

Csak azért se mutatom!

Kezdetben az utasok nehezen fogadták, hogy a pályaudvarra történő minden egyes ki- és belépésnél fel kell mutatniuk a jegyüket, bérletüket. Aztán lassan, de mégis hozzászoktak a folyamatos ellenőrzésekhez. Olyannyira, hogy látva, a jegyvizsgálóknak a felszólításon kívül jóformán semmilyen hatáskörük nincs arra, hogy elkérjék a jegyeket, egyre kevesebben voltak hajlandóak elővenni a menetjegyüket, bérletüket, és megjegyzéseket téve az ellenőrökre – például a reggeli tumultus idején miért nem nyitják ki jobban a kapukat, vagy hogy miért tartják fel a munkába sietőket –, egy idő után fittyet hánytak az ellenőrzésre, és szépen elsétáltak mellettük.

Karámba terelés

Ráadásul a Keletiben a peronkapuk kialakításkor nem nagyon voltak tekintettel arra, hogy az utasok és a látogatók honnan hova akarnak eljutni a pályaudvaron. Például ha valaki az oldalcsarnokokon át érkezett a pályaudvarra, hamarabb talál peronőrt, mint jegypénztárat, jegy híján pedig megkerülhette az épületet. Annak sem volt jobb a helyzete, aki az állomás egyik oldaláról a másik oldalon lévő oldalcsarnokon át akart távozni. Ehhez a művelethez háromszor kellett áthaladnia a peronkapun.

Még 2006-ban, a Nyugati peronkapuinak üzembe helyezésekor a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottság fideszes tagjának sem tetszett ez a fajta ellenőrzés. Szálka Miklós akkor azt mondta, a peronzár úgy kezeli az utasokat, mintha állatokat terelnének a karámba.