Az évtized fejlesztését ígéri a BKK

6,7 milliárd forintos beruházással, 2013 nyarának elejére tervezi üzembe helyezni a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az új, napi 24 órában működő forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszerét. Vitézy Dávid a BKK vezérigazgatója szerint ez a fejlesztési projekt benne van a világ tíz legbonyolultabb ilyen programjában.

„Ez az évtized egyik legjelentősebb fejlesztési beruházása” – mondta Vitézy a FUTÁR (Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer) bemutatására rendezett eseményen. A vezérigazgató szerint a rendszer még nem indult be, csak „az első elemek vannak meg, nem sok látszik az utcán”, de a következő évtől már eredményekre számítanak és a tömegközlekedési szolgáltatások minőségének megugrására.

A mostani és az új rendszer közötti legnagyobb különbség a valós idejű tájékoztatás bevezetése. Ma a BKK és a BKV diszpécsereinek nincs információjuk arról, melyik busz vagy villamos merre tartózkodik, erről adatokat csak a járművezetőtől kaphatnak, egy mára igen alacsony megbízhatóságú rádiórendszer segítségével. A jelenlegi rendszerben a diszpécserek nehezen tudják befolyásolni, hogy a járatok ne egyenetlenül közlekedjenek, és ne forduljon elő az, hogy két busz jön egymás után, majd hosszú ideig nem érkezik járat a megállóba.

A fenti állapotnak vet véget elvileg a FUTÁR. A fejlesztés keretében 2295 felszíni járműbe (villamos, busz, troli) szerelnek műholdas nyomkövetőket, így a központban folyamatosan követik majd a járműveket és tudják majd szabályozni a járművek közlekedését, vagy épp sokkal könnyebben és gyorsabban lehet majd megszervezni egy villamos- vagy metrópótlást zavar esetén.

A járatsűrűség szabályozása mellett a rengeteg információ segítségével a rendszer képes kiszámolni, hogy melyik jármű mikorra ér egy adott megállóba, így erről az ígéretek szerint mobiltelefonon, interneten, illetve 257 helyszínen az oda telepített kijelzőkön is kaphatnak majd tájékoztatást az utasok. A diszpécserek és a járművezetők közötti megbízható kommunikáció érdekében teljesen új, korszerű rádiórendszer is kiépül.

Vitézy szerint a mostani rendszer „minden csak nem korszerű” és régen megérett az idő a forgalomirányítás modernizálására. Budapesten napi 7-800 forgalmi zavar fordul elő, de lényegében egy a hetvenes években kialakított rendszert tudnak csak használni a diszpécserek a gondok megoldására.

Évek óta tervezik

Már régóta nyilvánvaló volt, hogy egy műholdas rendszer nélkül nem lehet megoldani az utasok valós idejű tájékoztatását és már 2009 júniusában megkötöttek egy támogatási szerződést egy új hálózat kiépítésére. Vitézy szerint összességében nem sok történt, részben az adminisztrációs terhek miatt is, de miután a BKK 2012 májusában átvette a BKV-től a fejlesztés koordinálását, az egész program új lendületet vett.

A FUTÁR kialakításának költsége nagyjából 6,7 milliárd forint lesz. A BKK és a BKV 4 milliárd forintot nyert uniós támogatásokból, a fennmaradó részt pedig a fővárosi önkormányzat fogja állni. A fővállalkozó a Synergon Rendszerintegrátor Kft. lesz, míg a forgalomirányítói szoftverrendszert szállító alvállalkozó „az egyik legjobb ilyen rendszerszállító”, a „szerte a világban több kontinensen hasonló rendszereket sikerrel bevezető német” IVU lesz.

Vitézy szerint az eredeti alvállalkozó, aki mára kiszállt más volt, de ő nagyon bízik az IVU-ban. „Ha ők nem tudják megoldani, akkor senki” – mondta Vitézy annak kapcsán, hogy Budapesten egy összetett közlekedési hálózat van, de a cég már bizonyított, például Berlinben is, az ottani hálózat megszervezésével.

A vezérigazgató szerint „csak tökéletes rendszert fogadunk el”, mert ha bevezetik az újat és a hibák miatt sorozatosan csalódnak az utasok, az rosszabb lenne, mintha mindent hagytak volna a régiben. Vitézy szerint nagy a kockázat, de a BKK bízik benne, hogy a rendszert a vállalkozók határidőre elkészítik és hogy az sikeres lesz.

Nem megy minden egyszerre

A központi diszpécserhálózat korszerűsítése mellett sok egyéb elem is van a fejlesztésben. Javítják a járműveken a fedélzeti tájékoztatást és bővül majd a baleseti tájékoztatás is. Könnyebb lesz azt is megállapítani, hogy a közlekedésben ki, mikor és mennyit teljesített, így létre lehet majd hozni egy versenyző piacot a buszszolgáltatásban, és a forgalmi adatokból sokkal gyorsabban kiderül majd, ha átszervezésre van szükség egy vonalon.

Harminc forgalmi csomópontnál „kísérleti üzem” is indul majd. Ezeknél a helyeknél a tömegközlekedési járatok befolyásolni tudják majd a forgalmi lámpák beállításait, így csökkentve a menetidőt. A BKK reményei szerint fontos tapasztalatokat tudnak majd szerezni, amik függvényében tudják majd alakítani a rendszert.

A FUTÁR integrálása a közlekedésbe annyiban nem lesz teljes, hogy kimaradnak belőle a metró és a HÉV járatai. Technikai okok miatt itt még nem megoldható, hogy ugyanúgy azonnali adatokat tudjanak adni az utasoknak, mint a buszok vagy a villamosok esetében. Vitézy szerint a HÉV tájékoztatási rendszerének a kiépítése önmagában 1 milliárd forintba kerülne és így is elég bonyolult lesz az átállás anélkül, hogy ezt is belevennék.

A már említett 257 helyszínre kitelepített kijelző se fogja lefedni az egész várost, hanem csak a legforgalmasabb helyeken, a legfontosabb járatok vonalaira jut belőlük. Ez a hétköznapi utas számára valószínűleg a legfontosabb fejlesztés lesz, hiszen amint odaér egy buszmegállóhoz rögtön láthatja, hogy melyik busz hány perc múlva érkezik.

Ha lesz rá igény több helyre is kerülhetnek majd kijelzők, amiben partner lesz a BKK, de magánvállalkozóknak is be kell majd segíteniük. Ez úgy történhet például, hogy ha egy bevásárlóközpont előtt van egy villamosmegálló, és oda kijelzőt akarnak, akkor azt a bevásárlóközpontnak kell majd kifizetnie.

Vitézy szerint a „forgalomszervezésben most sok az esetlegesség”, és az emberi képességek növelésével már nem lehet javulást elérni a mostani rendszer korlátai miatt. „Az információ időt jelent” és ezért a forgalomirányításnak fejlődnie kell.