Egyirányú lehet a pesti alsó rakpart

Leghangsúlyosabb elemként a pesti alsó rakpart belvárosi (a Március 15. tér – Jászai Mari tér közötti) szakaszának forgalomcsillapításával számol az ősszel a fővárosi közgyűlés elé kerülő rakpartfejlesztési koncepció. A legpuhább verzió szerint 30-40 km/órás sebességhatár és járdaszintre emelt zebrák segítenék elő az új Duna-parti sétány elérését, a köztes változat egyirányúsítással és egy sáv elvételével operál, míg a legdurvább forgatókönyv szerint kizárnák a teljes autós forgalmat.

Mint lapunk megtudta, a BKK 2012 tavaszára készítette el a fővárosi Duna-partok fejlesztési koncepciójának első munkaanyagát. A még nem véglegesített tervezet még szakmai koordináción van, várhatóan ősszel dönthet róla a közgyűlés. A koncepció fő célja, hogy új – eddig gyakran tabuként kezelt – gondolatokat vessen fel, és ösztönözze a Duna-partokról folyó párbeszédet.

Így például a közúti forgalom 2007 óta tartó 10-15 százalékos csökkenése felvetette annak lehetőségét, hogy a pesti alsó rakpart belvárosi (a Március 15. tér – Jászai Mari tér közötti) szakaszának a forgalmát korlátozzák és a közúti forgalom által elfoglalt helyet csökkentsék. A felszabaduló területen gyalogos-kerékpáros sétányt, a Dunával közvetlen kapcsolatban lévő korzót építenének.

A forgalom korlátozására háromféle változat készült. A legkeményebb lépés a gépkocsiforgalom teljes kitiltása lenne az érintett alsó rakparti szakaszon. Ez a verzió a dugódíj bevezetéséhez volt kötve, mivel a dugódíj jelentősen csökkentette volna a pesti alsó rakparton meghatározó tranzit forgalmat. A feltételezések szerint a maradik tranzitautóst a budai alsó rakpart elbírta volna. A dugódíj leszavazásával ez a változat egyelőre kevésbé valószínű.

Előtérbe került viszont a pesti alsó rakpart északi irányba történő egyirányúsítása. Ezzel egy sávnyi területet nyernének a gyalogosok és a kerékpárosok. A legpuhább verzió 30-40 km/órás sebességhatár bevezetésével és járdaszintre emelt zebrákkal számol. A verziók forgalmi modellszámai még nincsenek meg, a BKK ezeket a koncepció őszi véglegesítéséhez prezentálja.

A tervezett, és mindenképpen megépítendő új sétány egységes láncolatba fűzné a belvárostól északra és délre elterülő, zöldbe ágyazott vízpartokat (például a Dagály fürdő és a Népsziget, illetve a Nehru park – Millenniumi Városközpont környékét), és új köztereket hozna létre a főváros leglátogatottabb részén. A kikötőket is jobban elérhetővé tenné, így a mainál virágzóbb állóhajó-kultúra jöhetne létre. A megvalósítás 2014 után, az akkori uniós forrásokból képzelhető el, ha a koncepció támogatást nyer.

A koncepció mellett szól, hogy a kormány a Kossuth tér átépítésének tervei között elfogadta egy Duna-parti sétány megépítését, ami a Parlament és a folyó között húzódna. Az állóhajók, pontonok, vízi teraszok kívánatos elterjedését Finta Sándor, az új fővárosi főépítész hangsúlyozta lapunknak adott interjújában.

A koncepció elkészítését a  fővárosi közgyűlés amiatt kérte a BKK-tól, mert a folyam fővárosi partjait a közúti közlekedés vette birtokba, a part és a kikötők gyalogosan szinte elérhetetlenné váltak, a szabadidős tevékenységek kiszorultak, a személyhajózás jelentéktelenné vált, a kikötők bérletéből befolyó fővárosi bevételek pedig elenyészőek a kiadásokhoz, például az árvízi védekezés költségeihez képest.

Az elmúlt évtizedekben Nyugat-Európa számos nagyvárosa küzdött hasonló problémákkal. Ha azonban Lyonban, Barcelonában, sőt Belgrádban sikerült a vízparton emberhez méltó léptékű, izgalmas és vonzó városi környezetet teremteni, akkor a BKK szerint ez Budapesten is lehetséges.

A helyzetelemzés nyomán egyértelművé vált, hogy már rövid távon is egységes rakparti igazgatásra és átláthatóbb közterület-használati szabályokra van szükség, áll a koncepcióban. Ez azonban csak eszköz a parthasználatból befolyó bevételek növelésére, amelyeket a BKK elsősorban a közterületek fejlesztésére, a turisztikai kínálat erősítésére és a kikötők működésének rendezésére javasol felhasználni.

A koncepció a szállodahajókkal is foglalkozik. A belvárosi folyamszakaszon számos szállodahajó-kikötő működik ugyanis, amelyek közművesítés (áram, csatorna) és normális közlekedési kapcsolatok híján állandó konfliktusokat okoznak a lakossággal. A BKK előzetes vizsgálatai szerint ezeket a hajókat – esetleg néhány belvárosi kikötési pont megtartása mellett – inkább egy-két széles, jól kiépített szakaszra kell összpontosítani – mint például az Újpesti rakpart vagy a CET környéke –, ahol a szükséges közművek, autóbusz-parkolók stb. kényelmesen kiépíthetők.

A koncepció emellett számos egyéb úszómű elhelyezését is felveti: a hajdani dunai uszodák felélesztése éppúgy az elképzelések között szerepelhet, mint az úszóházak engedélyezése az Újpesti-öbölben vagy a Ráckevei-Dunán. A rakparthasználat szempontjából elsődleges a tervek szerint bővülő tömegközlekedési hajóállomások közelítése a nagy forgalmú tömegközlekedési csomópontokhoz.