Pandora, Gabriella
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Minek a mobilgát, ha rozoga a főgát?

2012.09.16. 07:50

Nem érti a Rómaifürdő Telepegyesület elnöke, miért a 2,5 milliárd forintos parti mobilgát építését erőlteti a fővárosi önkormányzat, amikor az nem nyújt olyan védelmet, mint az egy utcával beljebb levő főgát, aminek a megerősítése pedig nem tűrne halasztást. A főváros szerint a fővédmű megerősítése irracionális, a parti mobilgát fogja tehermentesíteni azt. Csakhogy amíg a főgát 10 méteres vízszintig véd, a mobilgát terv szerint sem nem éri el ezt a védelmi szintet. A víz áttörése esetén 20 ezer ember élet- és vagyonbiztonsága kerülhet veszélybe.

"De komolyan mondom, hogy nem tréfadologról van szó ezzel az árvízvédelmi művel. Én a tanúja voltam, és éjjel-nappal ott mászkáltam a töltés tetején, és azon rettegtünk Csók úrral együtt, hogy az a 6 centiméter eltűnik-e, ami hiányzik a víz átbukásához, vagy nem tűnik el. Két nagy lakótelep érintett az ügyben, az egyik a Római lakótelep, a másik pedig az ország legnagyobb lakótelepe, a békásmegyeri lakótelep. Nem beszélve Csillaghegynek a Szentendrei út és a Nánási út közötti szakaszáról, ami tele van építve családi házzal. Ha ott a víz átmegy, akkor fölmegy a szentendrei HÉV vonaláig a víz. Erről van szó" - így beszélt a 2006-os árvízről, és a Nánási út-Királyok útján húzódó fővédműről Tarlós István főpolgármester a fővárosi közgyűlés tavaly júniusi ülésén.

A fővárosi közgyűlés ugyanakkor mégsem az említett, már meglevő, de több szakvélemény szerint is veszélyes állapotú fővédelmi mű megerősítéséről döntött később, hanem egy part menti mobilgát megépítéséről.

A fővédmű, ami egyébként ideiglenes gátként épült évtizedekkel ezelőtt, elvileg 10 méteres vízszintig védi a mögötte levő területeket, azaz a fent említett két lakótelepet és Csillaghegyet. A 10 méter egy olyan erős biztonsági szint, amit várhatóan sosem halad meg a Duna szintje, a rakpartok is ilyen magasra vannak építve. Az úgynevezett mértékadó árvízszint 8,7 méter, amire korábban ugyanezt gondolták, de ezt a szintet veszélyesen megközelítette a 2002-es és a 2006-os árvíz szintje.

A fővédmű több tekintetben veszélyes, és nem felel meg az előírásoknak: nem elég széles az alapja, nem elég széles a koronamagassága, sok helyen salakos földből épült, és a magassága is változó az időközbeni megsüllyedések miatt.

A Thesis Mérnökszakértői Kft. 2006-os jelentése szerint a magassági biztonság 0,1-1 méterrel marad el a szükségestől, 40 éves intervallumban valószínűsíthető, hogy az árvíz meghaladja a biztonsági szintjét.

Az árvízvédelmi művek karbantartásával megbízott Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója még élesebben fogalmazott 2011 év végi jelentésében: "A 2002-es és a 2006-os árvíz során a gát állékonyságát 1370 fm hosszan 3000 köbméter agyagból épített támasztó töltéssel kellett biztosítani. A Római-parti gát Csillaghegy fő védelmi vonala, ezért annak szakadása esetén az öblözet 356 hektáros területe a 11-es útig víz alá kerülhet, veszélyeztetve az ott élő 20 ezer ember életét és értékeit.

Az öblözet árvízvédelmét az előírásoknak megfelelő kiépítésű védmű kialakításával szükséges biztosítani. A 800 cm feletti árvizek alkalmával tapasztaltak miatt a védmű megerősítése nem halogatható, az árvízi jelenségek miatt kialakulhat komolyabb, nehezen kezelhető meghibásodás. A védmű megerősítése halasztást nem tűr."

Ébert Ágoston, a több civil szervezettel összefogó Rómaifürdő Telepegyesület elnöke nem érti, hogy ezek után miért nem a Királyok útja-Nánási úti fővédművet erősíti meg a fővárosi önkormányzat. Értetlenül állnak azelőtt, hogy a fővárosi közgyűlés egy új, a part mentén építendő mobilgát megépítéséről határozott, hiszen a mobilgát deklaráltan el sem éri a fővédmű magasságát. Azaz a gyenge főgát mellé épül a Duna felé egy annál alacsonyabb gát. A helyzet irracionális és szomorú, mondja, mivel a fővárosnak törvényi kötelezettsége lenne az elsőrendű árvízvédelmi mű jogszabályoknak megfelelő kiépítése. Legalább ennyire fontosnak tartja, hogy előbb az legyen kitalálva, milyen Római-partot akarunk, és azután döntenénk a part jellegét teljesen megváltoztató beruházásokról.

Megkérdeztük a főpolgármesteri hivatalt, hogy miért nem a főgátat javítják meg a mobilgát építése helyett. A kommunikációs igazgatóság válasza szerint a földmű felfejlesztése a gyakorlatban azt jelentené, hogy az út - a jelenlegi szintjéhez képest - egy 1,5-2 méter magas töltésre kerülne és a környező utcákból rámpákon lehetne felkapaszkodni az úttestre.

A Városháza szerint legegyszerűbben úgy lehet ez a változatot elképzelni, mintha a Békásmegyer térségében megépült „óriásvédművet”  a Pünkösdfürdő utcán keresztül bevezetnénk a Királyok útjára. Ennek megvalósításához ki kellene pusztítani az összes fát a Királyok útjáról, továbbá ki kellene váltani az úttest alatt húzódó 800 mm átmérőjű víznyomócsövet, valamint a nagy-középnyomású gázvezetéket. Ez a megoldás nemcsak drága, de értelmetlen is, hiszen védeni ugyan védene, de teljesen elvágná Csillaghegyet és Rómaifürdőt a Dunától, így a főváros.

Ezért döntött a főváros a mobilgát építése mellett, amely úgy fogja tehermentesíti a földművet hogy az gyakorlatilag soha ne kapjon vízterhelést. A kommunikációs igazgatóság szerint ezzel a műszaki megoldással jelentős mértékben növekszik a csillaghegyi polgárok árvízi biztonsága és járulékos szolgáltatásként védelmet nyújt a hullámtéri területnek is.

Ébert Ágoston szerint a jelenleg hatályos óbudai városrendezési szabályzatban a Királyok útja mentén nem töltés, hanem fal szerepel, annak építését pedig nem zavarja sem a víz- sem a gázcső. Ilyen jellegű betonfal van Pozsonyban is, aminek az építéséhez uniós forrásokat vettek igénybe.

A pozsonyi árvízvédelmi fal (Forrás: Ébert Ágoston)
A pozsonyi árvízvédelmi fal (Forrás: Ébert Ágoston)

A főváros a napokban kötötte meg a mobilgát pontos megtervezésére a szerződést az Erbo-Plan Kft.-vel. A mobilgát pontos magasságáról csak annyit tudni, hogy a 8,7 métert meg kell haladnia, de hogy mennyivel, az még bizonytalan. Illetve azt is lehet tudni, hogy a kívánt 10 méternél és a Nánási úti fővédműnél biztosan alacsonyabb lesz, ezért Királyok útja és a Duna közötti terület hullámtér marad. (Ezt így mondja ki a mobilgát megépítéséről szóló 2385/2011.(08.31.) számú határozat.)

Ez azt jelenti, hogy 8,7 métert meghaladó szintű árvíz esetén átcsaphat a víz a mobilgáton, és befolyhat a hullámtérbe a házak közé. Az is igaz persze, hogy sokkal könnyebb a védekezés ebben az esetben, mintha mobilgát nélkül áradna be a víz a hullámtérbe. Többen azonban a mobilgát extrém terhelése esetén annak átszakadásától is tartanak, hiszen ilyen magas mobilgát építésére egyelőre nem nagyon van példa. Sőt, az árvízvédelmi művekről szóló KvVM rendeletben olyan nincs is, hogy mobilgát, csak elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi mű, ezért pontosan nem is tudni, hivatalosan mi épül. Ha pedig a mobilgát átszakad, akkor mindenki előveheti a saját külön kis katasztrófa-forgatókönyvét.

Somfai Ágnes, a fővárosi közgyűlés LMP-frakciójának tagja szerint jogos a csillaghegyiek aggodalma. Úgy érzi, ki volt adva az ukáz, hogy mobilgát kell, gyors döntés született, holott nagyon sok még a kérdőjel. Véleménye szerint a főváros most gátat épít a gátnak, és 2-3 milliárd forintért bevédenek egy olyan túlépített partszakaszt, aminek korábban nem akadályozták meg a beépítését.

A hullámtérre épített házak megvédése egy külön sebet szakít fel a csillaghegyieknél. Pontos adat nincs arról, hogy hány épület van jelenleg a mostani főgáton belül, azaz az árvízvédelmi mű és a Duna közötti hullámtérben. Annyi biztos, hogy 43 darab azoknak az ingatlanoknak a száma, amelyeknek a tulajdoni lapján is bejegyzett régi lakóépület áll. Ezek még az üdülőövezetté nyilvánítás előtt épültek, jogszerűen lakóháznak. Azóta több mint egy tucat üdülőnek indult, de lakóházzá alakított épület épült, amit szintén elönt az ár az árvízkor. Ezek, és a régi házak árvízvédelme egyáltalán nem megoldott.

Érdekes, hogy az újonnan a partra épült lakóparkok közül mind kellően magas alapra, feltöltésre tudtak építeni, ezért az árvíz nem fenyegeti azokat. Sőt, több új ingatlan tulajdonosa maga meg tudta oldani maga az árvízvédelmet az épület lábakra építésével, vagy saját gáttal.

A III. kerületi önkormányzat a napokban tárgyalja a területre vonatkozó szabályozási tervet, ami nagyjából a főváros terveihez idomul. Kifejezésre juttatják azonban, hogy a mobilgát megépítése nem jelentheti a területen a lakófunkció térhódítását a sport és rekreációs funkciójával szemben.