Megszűnik a Frankel Leó

Egy rutinos közmeghallgatásra járó úrnak 2012. december 12-én volt a tizenkettedik meghallgatása. Véleménye szerint régen több értelme volt ezeknek a fórumoknak, mert helyben lehetett cédulákon kérdést feltenni, amiről utána közösen vitáztak a polgárok az elöljárókkal. A mostani rendszerben előre kell írásban leadni a kérdéseket, ezekre írásban válaszolnak, de akik elmennek a városházára, azok élő szóban is kibeszélhetik a bajukat.

Az új szisztéma kevésbé kedvez a társadalmi párbeszédnek. Tarlós mindenkit meghallgatott, és ügyes dramaturgiával irányította a meghallgatást.

Több kérdés a BKK hatásköre volt, ezekre Vitézy Dávid adott szakszerű választ. Egy úr kifogásolta, hogy az új Alstom-szerelvényeken nincs olyan kapaszkodó, mint a szovjet kocsikban volt, vagy túlságosan visszaverődik a kijelzőkről a fény, vagy nem mindegyik buszsofőr mondja be a megállókat. Ezek a dolgok Vitézy szerint sincsenek jól, orvosolni fogják.

Gutaütés a Váci utcában

Mivel az irányvonalat a főpolgármester szabta meg, többször terelődött szó az egy hónapja hozott alkotmánybírósági döntésre, ami megsemmisítette a korábbi szabálysértési törvény azon rendelkezéseit, amik alapján az önkormányzatok saját rendeletben határozhatták meg a pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásokat. Ez nemcsak a hajléktalankérdéssel kapcsolatban merült fel, hanem a Váci utcában üzleteket bérlők szerint amióta eltörölték, azóta elszaporodtak a zugárusok. Tehetetlenné váltak ellenük, mert az engedély nélküli árusok ismerik a jogaikat, “kiröhögik a rendőröket”, hiszen tudják, hogy nem tehetnek ellenük semmit.

Almási János, az Együtt a Magyarországi Romákért Egyesület elnöke ennél a témánál odajött hozzám, és elmondta, hogy nem ért egyet a zugárusellenességgel, amikor annyi munkanélküli van az országban. Tarlós közben arról beszélt, hogy ezellen tényleg nem tudnak most olyan hatékonyan fellépni, mint a közelmúltban, hiszen a közterület-felügyelőknek és a rendőröknek nincs hatáskörük büntetni őket, de úgy véli, más eszközökkel (például adóhatósági razziákkal) tudnak harcolni az illegális árusok ellen.

A Váci utcaiak nem elégedettek az utcaképpel sem. A felszólaló üzlettulajdonos szerint nem azért bérlik az üzleteket drágán, hogy a zugárusok áruljanak előttük. “Engem megüt a guta, a külföldiek pedig ledöbbenek azon, hogy ilyen állapotban van Magyarországon az első számú bevásárlóutca” - vélte az üzletasszony. Azt is említette, hogy a robogók és biciklik parkolhatnak az utcában, ezt be kéne tiltani, mert rontja az összképet. Egy 1992-től a Váci utcában üzletet működtető úr szerint például, ha a legális bérlők kitennének valamit az utcára, akkor őket megbüntethetnék, de a zugárusok ellen nem tehetnek semmit, és ez nem fair.

Felmennek a parlamentbe

Tarlós itt jegyezte meg, hogy ma Magyarországon nagyon nehéz annak a helyzete, aki a többségi érdeket akarja védeni. A főpolgármester örült, hogy felhozták ezeket a problémákat, ugyanis ez megerősítette abban, hogy jó ötlet volt összehívni a város polgármestereit, mert közösen fognak a parlamenthez fordulni, hogy a jogalkotókat ösztökéljék a problémák alkotmányos megoldására.

Tarlós ezen a fórumon is elmondta, hogy az új ab-döntés lehetővé teszi, hogy bármelyik hajléktalan megágyazzon bármelyikünk kapualjában, és senki nem fogja tudni elzavarni onnan.

Megszűnik a Frankel Leó

A főpolgármester egy Szabó András nevű polgártól jövő kérdésre reagálva bejelentette: a közgyűlés egyetért abban, hogy Frankel Leóról (munkásmozgalmi harcos volt) ne legyen út elnevezve Budapesten, ezért átnevezik Zsigmond király útjára.

Felvetődött a Kőbányai út 22. számú, fővárosi bérház problémája, ahol valaki szerint túl magas a lakbér (Tarlós szerint itt a legalacsonyabb), de a fő baj, hogy a közeli hajléktalanszálló miatt óriási a rendetlenség. Több lakó panaszkodott, ezért helyszíni szemlét tartottak, és konstatálták, hogy tényleg baj van. A szálló házirendjének szigorításával, betartatásával, kerítés építésével, és havi rendszerességű ellenőrzéssel kívánják megoldani az aggódó lakók helyzetét.

Sajnos vagy szerencsére

A Rákóczi úton lakó Rőder Sándorné “lakótársunk” (ahogy Tarlós hívta a kérdezőket) azért írt, mert szeretné, ha felújítanák az utcáját. Ezt 2013-ra ígérte neki Tarlós, bár a teljes utcakép rendbe hozásával csak 2014-ben tudnak foglalkozni. A lakó kellemetlen szagot érez, és zavarja, hogy a házban a lakók megkérdezése nélkül kocsmát nyitottak. Ilyen dolgok Budapesten sokakat érintenek kellemetlenül nemtől, kortól, világnézettől függetlenül, de azt még a teremőr is fejből tudta, hogy a kocsma bizony kerületi hatáskör. “Sajnos rossz hír, hogy az új szabályozás szerint valóban nem kell engedélyt kérni, csak bejelentési kötelezettség van, de panasz esetén a kerületi jegyző felléphet” - üzente neki a város vezetője. “Sajnos, de az én szempontomból inkább hála Istennek, hogy ez jegyzői hatáskör” - utalt arra, hogy neki sem könnyű.

Egy erélyes úr a Kacsóh Pongrác út körüli anomáliára követelt megoldást: “A félbe hagyott Hermina úti lakópark miatt minősíthetetlenül rohad a környék” - vázolta a sanyarú helyzetet. “Már voltam a Papcsák úrnál is virtuális meghallgatáson, nehéz szavakkal elmondani, hogy milyen rossz a helyzet, ezt látni kell!” - fakadt ki. “De mióta diszkó van a Vidámparkban, meg lehet nézni a fiatalok igényeit!” - panaszkodott az összetett helyzet társadalmi vonulatáról.

Igények

Jöttek a Dayka Gábor utca forgalom számára való megnyitása ellen tiltakozók is. Szerintük ha feloldják a 30 km/órás sebességkorlátot, az ahhoz vezet, hogy 80-90-nel hajtanak át az utcán a Gazdagrétre menők. “Öt évembe került, hogy leszedessem a 30-km/órát feloldó táblát. Pedig ez csak a bűnöző autósok érdekét szolgálta, akik el akarták ütni a gyerekeket” - vélte az egyik lakó. Egy hölgy szerint ez a közlekedési koncepció közvetve a közeli Sashegy természetvédelmi területének romlásához is vezetne. Vitézy Dávid megnyugtatta őket, hogy erre lesz kielégítő válaszuk.

Valaki a XI. kerületi Dobogó utcai közpark lakóterületté nyilvánítása ellen szólalt fel. Egy hölgy hosszasan harcolt azért, hogy az Örs Vezér téren újra megnyithassa két négyzetméteres virágos standját. Ugyanis a forgalom korlátozására hivatkozva megvonták az engedélyét, és a Blaha Lujza térre költöztették, ahol nem tud érvényesülni, mert nincs forgalma. György István és Tarlós István is kis kompromisszumkészséget kért tőle a megoldáshoz.

Egy kis kopasz úr azért jelent meg, mert húsz éven keresztül nem kapott a vízműtől számlát, és nem sikerült kiderítenie, kit kereshet az ügyben. Elmondta, hogy közgazdaságtudományi egyetemet végzett, nem hülye, de mégis olyan helyzetbe került, amikor a felettes szerv, a főváros segítségét kéri. György István ideges lett, de Tarlós a Fővárosi Vízművek jelen lévő új főigazgatójához irányította az urat. Az igazgató ismerte az ügyet, szerinte nem engedte be őket vízóracserére, lejárt órát pedig nem olvashatnak le, így a szerződése sem érvényes. A panaszos szerint nem keresték meg a vízügytől.

Szigorúan ellenőrzött vonatok

Volt olyan kérdező, aki 42, más 26 kérdést adott be a fővároshoz, főleg BKV-járatoktól, de Tarlós nem akarta másfél óráig a közlekedési vállalat ügyeit tárgyalni. Két és fél óra után kérte meg az utolsó felszólalót, akit évek óta személyesen ismer, hogy kivételesen ne olyan alapos, szakértői módon mondja el felvetését, mint ahogy szokta, hanem vázlatosabban. Szentesi Emil, az est sztárja felvezetésként elmondta, hogy 51 éve igyekszik segíteni a mindenkori kormányt, eddig tizenöt törvényt sikerült megváltoztatnia. A 85 éves, nyugdíjas üzemmérnök a 4-es metróprojektet megmentő ötleteivel úgy tűnt, Tarlós is egyetértett, de azt válaszolta neki, hogy már túl késő. Tizenhét szerződés van, amiket nem bonthatnak fel, mert a világon nincs annyi pénz, amennyi a felmondással járna. “Már most több tízmillió eurós többletkövetelések vannak” - magyarázta ingerülten.

Szentesi Emil elmondta, hogy Demszky Gáborral is évekig viaskodott, és ha hallgatott volna rá, akkor már évek óta, töredékéből kész lett volna a metró, "csak akkor nem tudtak volna ennyi pénzt lenyúlni". Szerinte Tarlósra többen szavaztak volna, ha előáll a metrós ötletével, de ezzel nem kívánt élni. Szentesi másik zseniális terve a turizmust virágoztatná fel: már 2007-ben javaslatot tett egy olyan park létesítésére, ahol a volt Osztrák-Magyar Monarchia tíz országának mini másait építenék fel egy arra kijelölt parkban. “Ilyen a világon nincsen, ha ezt megcsinálnák, nem panaszkodnának arra, hogy csak egy-két napig maradnak a turisták, mert ott akár egy-két hétre elegendő látvány lenne. Világraszóló szenzáció, a tíz kelet-európai ország építészeti, természeti látványosságai egy helyen” - lelkesedett. Lázár Jánosnak állítólag nagyon tetszett az ötlete.

Szentesi Emil harmadik nagy témaköre, amit már 2010-ben is felvetett a közmeghallgatáson, hogy létesítsék újra a házmesteri szolgálatot, akkor minden épületnek volna gazdája, és nem lenne hajléktalanprobléma sem. Erre Tarlós nem mondott semmit.

Az utolsó kérdés a főpolgármesterhez illő, poénos zárásra adott apropót: egy névtelen panaszos levél szerint a túlóra a család elhanyagolásának melegágya. Tarlós erre hamiskás mosollyal azt válaszolta, nem akarja egyik férfi társát sem lebuktatni, de szerinte ha hónapokig arra hivatkozik a férj, hogy azért nem megy haza, mert túlóráznia kell, akkor ott valami más lehet a kimaradás hátterében. A slusszpoén főleg a városháza hölgy dolgozóinak tetszett, szemérmesen felizzott a hivatali hangulat.