Magánmetrót is tervez Horváth Csaba

Új Budapest-törvényről, magánpénzből finanszírozott tömegközlekedési fejlesztésekről, tőkevonzó felhőkarcolókról, a BKV-ért folytatott vérig menő küzdelemről beszélt Horváth Csaba, a fővárosi közgyűlés MSZP frakciójának vezetője egy háttérbeszélgetésen, ami alapvetően a párt új Budapest-programjáról szólt (volna).

A szocialista politikus, a párt 2010-es főpolgármester-jelöltje azzal kezdte, hogy alapvetően abban bízik, hogy a mostani ellenzék alakít majd kormányt 1014-ben. Az új Parlamentnek ugyanis számos olyan feladata lesz, amely megerősíti az elmúlt években szétzilált önkormányzatiságot.

Horváth szerint el kell majd fogadni egy Budapest-törvényt is, ami kiemelt státuszt ad a GDP legnagyobb részét termelő magyar fővárosnak. Más adószabályokra, ezáltal megnövekvő tőkevonzó képességre, speciális hatáskörökre, adókedvezményekre, magasan kvalifikált munkaerőt alkalmazó munkahelyekre van szükség ahhoz, hogy Budapest elnyerje a közép-európai régióban a vezető helyet. Horváth Csaba szerint ez egy 20 éves projekt, ezalatt 100 ezer értelmiségi munkahelyet lehet teremteni Budapesten, ami így tudásbázissá, régióközponttá válhat.

A politikus hozzátette, hogy ismer olyan multinacionális céget, amelyiknek az a brandje, hogy a metropoliszok legkorszerűbb irodanegyedében a legjobb épület 62 és 82 szintje közé viszi a helyi központját. Ezért volt hiba Horváth szerint korábban, hogy Csepelen vagy Angyalföldön nem épültek felhőkarcolók.

A BKV-val kapcsolatban elmondta, hogy két verzióval lehet számolni a jövőben: ha a Fidesz-kormány és Orbán Viktor marad, akkor a reménybeli szocialista városvezetés kőkeményen megküzd a támogatásért, nem úgy mint Tarlós István, aki Horváth szerint inkább az utolsó filléreket is kisajtolja a fővárosból.

A küzdelemre és harcmodorra vonatkozó kérdésre a szocialista politikus azt válaszolta, hogy ha most ő vezetné a várost, akkor azt mondaná Orbán Viktornak, hogy május 31-ig lát garanciát a BKV működésére, ha nincs több pénz, leáll a BKV. Kitennének visszaszámlálókat a megállókba, és minden elérhető helyen azt kommunikálná, hogy a kormány nem adja oda a BKV-nak járó támogatást, ezért a kormány miatt nem lesz BKV.

Ha viszont a mostani ellenzékből alakul kormány, akkor fejlesztéseket hajtanának végre uniós és kormányzati támogatásból, ami növelné a BKV bevételeit is, mint például az elektronikus jegyrendszer.

A fejlesztést és működtetést koncesszióban is el tudja képzelni: elmondása szerint 2006-ban például egy japán cég jelentkezett, hogy saját forrásból megépítené az 5-ös metrót, ha 20-25 évig üzemeltetheti cserében. Horváth Csaba szerint azonban az akkori városvezetés félt a 4-es metró építése mellett egy másik nagy beruházással is feltúrni a várost, ezért az ajánlat a kútba esett.

Hozzátette, ha hatalomra kerül, akkor a BKK ebben a formájában biztos nem marad meg. Most ugyanis már nagyobb vízfej, mint a BKV. Az eredeti koncepció ugyan támogatható volt a politikus véleménye szerint. Mármint hogy hogy egy kis hatékony szervezet megrendeli és felügyeli a tömegközlekedési szolgáltatásokat, de ennek a BKK most nem felel meg.

A szocialista programot részleteiben egyelőre még nem ismerhettük meg, de Horváth Csaba annyit elmondott róla, hogy Budapest normális működését tervezi, a látványos projekteket pedig nem megígéri, hanem megcsinálni akarja.