Átadták a Rákóczi téri mélygarázst
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Rövid időn belül már a második mélygarázst adják át a fővárosban, igaz a CET alatti parkoló nem kapott olyan nagy hírverést, mint a szerdán megnyitott, 98 férőhelyes Rákóczi téri. A négy évvel ezelőtti grandiózus tervekhez képest azonban ez bakfitty.
Tarlós István főpolgármester és Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója átadta a Rákóczi téri metróállomás fölötti 98 férőhelyes mélygarázst. A 3800 négyzetméteres létesítmény 1,2 milliárd forintba került.
Olcsóbb, mint a felszínen
A mélygarázst a BKK üzemelteti. A garázsba a Vásár utca felől lehet behajtani, a kijárat a Déri Miksa utca felé vezet. Éjjel-nappal üzemel, a várakozás óránkénti díja reggel 6 és este 8 óra között 300, éjszaka pedig 150 forint. A körúton 440 forint.
A Rákóczi téri a második fővárosi mélygarázs, amit mostanában adtak át. Mint arról nemrég beszámoltunk, a kulturplázának szánt Duna-parti CET-ből is egyelőre csak parkolóház lett. A 200-300 férőhelyes mélygarázs megnyitása csinnadratta nélkül történt, sokáig azt se lehetett tudni, hogy van-e egyáltalán engedélye. (A főpolgármesteri hivatal egy hónap elteltével méltóztatott elküldeni az erről szóló iratokat.)
Így összesen 300-400 kocsinak jutott hely a belvárosban a föld alatt, ami a 2009-es terveknek csak a töredéke. Az akkoriban nagy garral bejelentett öt nagy mélygarázsból (Állatkerti körút, Felvonulási tér, Március 15. tér, Baross tér, Műegyetem rakpart - összesen kb 4000 férőhellyel) nem lett semmi.
Megpróbáltunk utána kérdezni, hogy miért nem, de egyelőre nem kaptunk választ. Azt lehet tudni, hogy a két másik, 4-es metróhoz tartozó mélygarázs (a Műegyetem rakparti és a Baross téri) tervei készen vannak, az engedélyeztetésük is megtörtént, de a kivitelezés - valószínűleg forrás hiányában - nem indult el. Szintén terveznek még egy nagy mélygarázst a 4-es metró kelenföldi végállomásánál, de egyelőre az is csak terv.
Két állami beruházásnál is gyakran elhangzik a mélygarázsépítés: a Várkertbazár felújításával és a Kossuth tér átépítésével kapcsolatban. Mivel ezekre megvan a forrás, egy fokkal biztosabbnak tűnnek, mint az önkormányzati garázsépítések. Az elképzelt városligeti múzeumnegyeddel kapcsolatban is van szó mélygarázsról, de ez a terv is nmég csíra állapotban van.
Sokszor nem is könnyű egy mélygarázst megépíteni. Van, amikor a körnékbeli lakosok lázadnak fel, és húzzák keresztbe a terveket. Ez történt a Nagymező utcai parkoló esetében. De műemlékvédelmi okokból is leállhat az építkezés, mint például a Budai Vár falánál. Olyan is van, amikor a kormányváltás söpri el az akaratot, mint a Nemzeti Múzeum alá képzelt mélygarázs esetében.
Kocsis Ferenc,a Magyar Parkolási Szövetség főtitkára szerint Budapesten összesen 250-300 nyilvános garázs van, de ebbe beleszámolja a mélygarázsok mellett a parkolóházakat és az irodaházak parkolótermeit is. Véleménye szerint tízszer ennyire lenne szükség.
Az ingatlanfejlesztők azonban nem kedvelik ezt a befektetési formát, az önkormányzatoknak viszont kevés a pénzük rá. Pedig, ha azt vesszük, hogy a fizetős parkolás üzemeltetéséből évi 5 milliárd forint bevétele van a fővárosi önkormányzatoknak, abból évente egy-két mélygarázs építése kijönne.