Egyszer Szegeden intettem le egy taxit. Beszálltam, láttam a sofőrön, hogy nagyon röhög. Kiderült, hogy valójában nem is dolgozik, és nem is szegedi, hanem egy zalaegerszegi taxis, szabadságon van, a lányát jött meglátogatni Szegedre, csak kint felejtette a taxis jelzést. Elvitt ahova szerettem volna menni, pénzt pedig nem fogadott el – írta olvasónk, Éva.
Évekkel később taxisként meglepően tapasztaltam, hogy túl sokszor jegyezték meg, hogy ez az út most sokkal olcsóbb volt a szokásosnál. Amikor a központban a tagdíj befizetésekor szóvá tettem ezt a főnökömnek, azt mondta, hogy sokan másik tarifával viszik az utasokat. Ekkor kezdett forogni a gyomrom a taxizástól. Aki becsületes munkát akar, ne menjen taxisnak! – adott tanácsot egy névtelenséget kérő olvasónk.