A Margitsziget jobban teljesít

Nézzük a száraz tényeket: a Margitszigeten 2006-ban tartott úszó Európa-bajnokságon mindössze két magyar aranyérem született. Az eredmény aligha meglepő egy szocialista vezetésű kerületben, pláne a Gyurcsány-kormány idején. Négy évvel később a Margitsziget újra a rendezvény házigazdája lehetett és ezúttal már hat aranyéremig jutottak a magyar sportolók. Igaz, a sziget ekkor is a még mindig szocialista vezetésű XIII. kerülethez tartozott, de már Orbán Viktor volt a miniszterelnök. A két verseny összevetéséből könnyen kikövetkeztethető, mennyivel jobban teljesíthetett volna a magyar csapat, ha Margitsziget ekkor már nem az MSZP-s Tóth József vezette XIII. kerület kezében lett volna.

Több aranyéremtől nem foszthatják meg Magyarországot partikuláris érdekek: jövőre vízilabda Eb lesz a Margitszigeten, amely 2021-ben már a vizes világbajnokság egyik házigazdája is lesz. Ezúttal már nem kockáztathatunk. Az éremtáblázat élére csak akkor kerülhet Magyarország, ha mindenki egy emberként dolgozik a sikerért és az előkészületeket sem zavarja meg a gáncsoskodó önkormányzat.

„Budapest fejlesztéseinek hatékonyságát új szintre akarjuk emelni, és azt szeretnénk, hogy a fejlesztési koncepciókat ne akadályozzák meg közigazgatási problémák” – indokolta Répássy Róbert a sziget státuszának megváltoztatását célzó törvényjavaslatot, amelyet a Fidesz parlament megszavazott. Kétszer is. Egyszer június elején, aztán Áder János államfő határozott ellenállása finomkodása miatt – szerencsére érdemi változtatások nélkül – a hónap végén is.

Így végre megvalósulhat a 25 milliárd forintos, 2030-ig kidolgozott fejlesztési terv, ingyen wifivel, kétsávos futópályával, az 1926-ban leállt lóvasút újraindításával, csatornázással, két új hajókikötővel, a teniszstadion és a Palatinus strandfürdő átépítésével, az üveglifttel gazdagított Víztorony kilátóvá alakításával. Mindez elé a bürokrácia eddig több akadályt gördített, hiszen az építési hatósági jogköröket a XIII. kerület gyakorolta, ezután pedig a főváros fogja.

A Margitszigeten lévő ingatlanok java amúgy is a fővárosé, vagy az államé, a XIII. kerület tulajdonában nincsen földrészlet, így hát miért is ez az önkormányzat szedné a jövőben is a szigetről származó évi 133 millió forint adót. (A környezetterhelési és gépjárműadót innen a jövőben is megkaphatja a kerület.) A zöldterület tulajdonosa és üzemeltetője is a főváros.

A Dunától sem kizárólag a kerület mentette meg a szigetet az áradáskor, elég csak arra emlékeznünk, hogy a védőmunkálatok során a főpolgármester is megfogdosta a sziget mentén húzódó tengeri kígyót.

A zenélő kút sem a XIII. kerület jóvoltából ontja a muzsikát Simon and Garfunkeltől Andrea Bocelliig: a felújítás 400 milliós cechjét is a főváros állta.

A vita végére tehet pontot a mai véleménynyilvánító népszavazás, amit a XIII. kerület önkormányzata rendelt el. Ezzel egyúttal teljesül az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában foglalt követelmény is – miszerint az érintettek véleményét ki kell kérni -, amit Áder a törvény visszadobásakor hiányolt, aztán mégsem.

A világ legkisebb népszavazásán a sziget három állandó lakója remélhetőleg legitimálhatja a már meghozott döntést és egyúttal megszavazza saját kilakoltatását – hiszen a döntés értelmében a fővárosi önkormányzat kezelésébe jutó szigeten nem lehet állandó lakcímet bejegyezni.

Felelősségteljes voksukkal a rosszindulatúan einstandnak csúfolt rendezés ezzel végre tiszta helyzetet teremt a romokkal teli szigeten.