A margitszigeti Tarlós–Tóth-cicaharc háttere
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Az angyalföldi polgármester egyszerűen földmutyinak minősítette a főváros terveit a Margitsziget megszerzésére, amire a főpolgármester úgy vágott vissza, hogy Tóth József nyilatkozata már-már kimeríti az uszítás fogalmát. A törvénymódosítást a kerület nem tudta megakadályozni, de az Alkotmánybírósághoz fordult, és népszavazást írt ki a témában, amit viszont Tarlós István a vicc kategóriába sorolt be. De miért kell a földdarab a fővárosnak, ami tulajdonjogilag mindig is az övé volt.
Tarlós István a nyáron jelentette be, hogy a közigazgatási minisztérium leválasztja a Margitszigetet a XIII. kerületi önkormányzatról és a fővároshoz csatolja azt. Így tulajdonképpen megalakul a 24. kerület, amelynek polgármestere a főpolgármester, lakója viszont mindössze három van Tarlós szerint, „akik egyébként valószínűleg szolgálati lakásban laknak”.
A főpolgármester a lépést azzal indokolta, hogy a főváros (és a kormány) rengeteget fejleszt a szigeten, a fejlesztéseket pedig a kerület szerinte volt, hogy lassította. További érve, hogy a kerületnek több mint százmilliós adóbevétele származik a szigetből, amit viszont nem forgat vissza.
„A gondatlanság szigetéből a gondtalanság szigete”
Az egész vita súlyát jelzi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is megnyilvánult – egy súlyos szójátékkal – az ügyben, méghozzá akkor, amikor személyesen is részt vett a margitszigeti szökőkút avatásán. Mint mondta az elmúlt években a jogviszonyok nem tették lehetővé nagy ívű tervek kidolgozását, mostantól azonban ennek a korszaknak vége, mert a kabinetnek és a főváros vezetésének az a célja, hogy a Margitsziget „a gondatlanság szigetéből a gondtalanság szigetévé váljon”.
Tóth József, a XIII. kerület szocialista polgármestere azzal támadott vissza, hogy Tarlós földmutyiban sántikál: a főváros 2012 szeptemberében kidolgozott szabályozási rendelettervezete az eddigiektől eltérően megengedné a szigeten a telekalakítást, így azok az állam vagy a főváros által eladhatóvá válhatnak. Öt telekről lenne szó, ezek eladása állhat a háttérben szerinte. (A főváros kérdésünkre határozottan cáfolta a felparcellázás tervét.) Arra a vádra, hogy lassították volna a fejlesztéseket, Tóth azt mondja, hogy 2010. október és 2013. augusztus 22. között a XIII. kerület a Margitszigeten semmilyen fővárosi önkormányzat által kezdeményezett hatósági eljárást nem akadályozott.
Júliusban az Országgyűlés 252 igen, 54 nem szavazattal, 44 tartózkodás mellett elfogadta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erre vonatkozó javaslatát a sziget „elcsatolásáról”. A jogszabály szerint a gépjárműadót és a környezetterhelési díjat továbbra is a XIII. kerület szedheti be, az építményadót és az idegenforgalmi adót nem említik.
Tóth bejelentette, hogy a kerület az Alkotmánybírósághoz fordul, és népszavazást ír ki az ügyben. Tarlós a hírre úgy reagált, hogy „a vicc kategóriájába tartozik, hogy a három margitszigeti lakos körében népszavazást szerveznének”. Itt tartunk most. Az elméleti vitán túl, miszerint mennyire törvényellenes vagy alkotmányellenes a Margitsziget einstandja, 133 millió forint is kockán forog. Ennyit szed be ugyanis a kerület a szigeten évente (építményadó, gépjárműadó, idegenforgalmi adó), igaz, az egyes adók beszedésének a joga megmaradt Angyalföldnél.
Ékszerdoboz Budapestnek a választásra
Nem valószínű, hogy a főváros és a kormány évi százmillió forintért csapott volna le a Margitszigetre. Inkább az lehet a háttérben, hogy a közelgő választási kampányban többek között a szigetet szemelték ki arra, hogy a kormány megmutathassa, mennyire szereti az ő budapesti polgárait.
Igazi ékszerdoboz készül itt, a már átadott csilivili szökőkút, a felújított víztorony és szabadtéri színpad mellett lesz teljes csatornázás és öntözőhálózat, elektromos buszok surrognak versenyt lóvasúttal, fejlesztik a Palatinus strandot, megújul a japánkert és a futópálya, egy öntözőhálózat, és természetesen ingyenes lesz a wifi. Ahhoz, hogy minden gördülékenyen haladjon, a fővárosnak nincs szüksége kotnyeles kerületre (főleg nem egy szinte megdönthetetlen szocialista vezetésűre), és a babérokat is a kormánypárt akarja learatni természetesen.