Konrád
5 °C
17 °C

A tarlósisták alulmaradtak a Római-parton

2013.08.29. 11:46 Módosítva: 2013.08.29. 13:15

A Római-partra tervezett mobilgátról készített kérdőívet egy civil szervezet. Az online kérdőívet lapunk is közölte, és csütörtök reggelig közel 1600 ember töltötte ki. Az eredmények szerint elsöprő többségben vannak a mobilgátellenesek.

„Akár 1400 fa pusztulása árán is, de a part közvetlen közelében kiépített árvízvédelmet választanám (a part menti ingatlanok védelme fontosabb)” Ez a válasz tükrözi leginkább a Városháza véleményét abban az online kérdőívben, amely a Városháza római-parti terveivel kapcsolatos véleményeket szondázza. A 20 kérdésből álló kérdőív eredményeiről mindent elmond, hogy csupán 6 százaléknyi ember szeretné mobilgát mögött látni Budapest utolsó természetes partszakaszát.

Árvízi védekezés nyáron a Római-parton
Árvízi védekezés nyáron a Római-parton
Fotó: Spirk József / Index

A válaszadók 94 százaléka a civilek és környezetvédők által szorgalmazott változatot jelölte meg. Azaz: „Inkább elviselném, hogy 150 fát kivágjanak a Nánási út – Királyok úti fővédvonalnál a jobb árvízvédelem érdekében (ez a kisebbik rossz, a part menti ingatlanok ez esetben azonban nem lennének automatikusan bevédve.)" A helyzetet nem ismerőknek: ez az jelenti, hogy a beljebb álló, létező gátat kellene megerősíteni, nem veszélyeztetve ezzel az ártéri erdőket. Az áradások azonban továbbra is elérnék a víz és a gát közé épült ingatlanokat.

A meglehetősen szakmai opciókból arra is következtethetnénk, hogy a válaszolók esetleg nem voltak tisztában a helyzettel, így jöhetett ki ez a markáns eredmény. A kérdőív azonban több különböző oldalról is megközelíti a kérdést, és a válaszok minden esetben ugyanezt a mintát rajzolják ki.

Az emberek fákat akarnak a vízpartra

A válaszadók 88 százaléka szeretné, „a természetes partjelleg minél teljesebb megtartását, de a jelenleginél rendezettebb viszonyok megteremtésével.”. Velük szemben csupán 2 százalékot tesznek ki a tarlósisták, akik szerint „a partjellegnél sokkal fontosabb az árvízvédelmi érdek, ezért a part teljes átalakítása is elfogadható a kívánt cél érdekében.” És a középutasok (legyen mobilgát, de azért maradjon némi zöld) is csak 10 százaléknyian vannak.

Tarlós István ökológiai elveit csupán 3 százalék válaszadó osztja. Ennyi ember vallja, hogy „az erdőrészlet megszüntethető, helyén füves terület kialakítása elfogadható számomra”. Igaz, a főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy a parton nincs is erdő, csak karvastagságú husángok.

62 százalék szerint az ártéri erdőt nem szabad megbolygatni, mert értékes, míg 30 százalék kisebb beavatkozásokat azért el tudna viselni.

A mobilgát építéséhez szükséges, de a természetes vegetációra veszélyes feltöltést 85 százaléknyian ellenzik. A tarlósista megoldásnak, miszerint a feltöltés jó, a fák pedig majd csak túlélik, ezzel szemben 9 százaléknyi híve van.

A pénz megosztja a válaszadókat

Az emberek több mint a fele, 54 százalék markánsan kimondja, hogy nem kell gát a Római-partra: „ez mindig is árvíz által időszakosan elöntött terület volt és maradjon is az”.

Érdekes, hogy ennél a pontnál, ahol a finanszírozási kérdések voltak a fókuszban, már csak sima többsége volt a gátelleneseknek. Láthatóan sokan a közpénzek felhasználása miatt nem akarnak gátat. Ha a megvédendő telkek tulajdonosai állnák a számlát, 26 százalék már elgondolkozna valamilyen védelmen. Igaz, a Tarlós-megoldás, hogy a cehhet közpénzből fizessék, alig 4 százaléknak volt vonzó. Nem lepődnénk meg, ha ők lennének a Római-part lakói, de az anonim kérdőívből ez nyilván nem derül ki.

Mit szeretnénk a Rómaira?

A rómait a legtöbben rendezetlennek tartják, de 57 százalék csak az értékek megtartásával látna itt fejlesztést. (A teljes átalakítást szorgalmazó tarlósisták száma 3 százalék.)

A válaszokból érzékelhető, hogy a part funkciója megváltozott. A többség már nem az evezősélet feltámasztását látja a fő feladatnak, hanem hogy épüljön elválasztott kerékpárút, legyenek szemetesek és vécék.

A legkevésbé meglepő pont: mit szeretünk a legjobban a környékben? Nyilván, amit ön is: a víz közelségét (19 százalék), a fákat (19 százalék) és a kavicsos partot (18 százalék).

A válaszadók 56 százaléka egyébként hiányolja, hogy nem nyilváníthatott véleményt a főváros terveiről, és szívesen venné, ha a továbbiakban bevonnák a folyamatba.

A főváros megkezdte az engedélyeztetést

Információink szerint a főváros megkezdte a mobilgát engedélyeztetési eljárását. Kedden beadták a környezetvédelmi hatástanulmányt. Ahogy azt megírtuk, Tarlós István nyár elején határozottan hitet tett a sokat támadott mobilgát megépítése mellett, a civilek erőfeszítései már eddig is hoztak némi eredményt. A mobilgát tervein változtattak, hogy kevesebb fát kelljen kivágni, nem vízzáró agyagréteg képezné az alapot, mivel ebbe nem képesek gyökeret verni a fák, bokrok. Szintén a környezet megóvása miatt változtatnának az alap kiépítésének módján.

Mindez nem biztosítja a Tarlós István szerint egyébként nem létező ártéri erdők teljes megóvását, de a tarolás kevésbé lenne sokkoló. Az új terv sem küszöböli ki azonban azt a meglepő anomáliát, hogy hiába épül 4,8 milliárdért mobilgát a parton, továbbra is a beljebb húzódó régi gát marad az elsődleges védvonal. És azt sem tudni, hogy honnan lesz pénz arra a területrendezésre, amely a városháza egyik fő érve az építés mellett.

A terv egyébként annyit változott, hogy végül nem kezdték el nyáron a munkát, sőt, felfüggesztették az engedélyezési eljárást.