Nem kegyelmeztek a gyerekkel kórházba siető kismamának

„Nem erőszakos, tettlegességig fajuló atrocitás ért, bár lehet hogy az nem fájt volna ennyire..." – írta a Facebookra is kitett posztjában az a kismama, aki orvoshoz indult volna kisbabájával a 32-es busszal január közepén, azonban hiába próbált meg húszezressel jegyet venni a buszon, az ellenőr pedig kíméletlenül leszállította.

Már a buszmegállóban észrevette, hogy otthon hagyta a kisgyermekes bérletét, de eszébe jutott, hogy a sofőrnél is lehet már jegyet kapni. Nem középen szállt fel a babakocsival, hanem direkt előrement az első ajtóhoz, hogy tudjon jegyet venni. „Felszállva vettem észre, hogy néhány forint apró és egy húszezres van csak nálam" – mondta. A sofőr bazsalyogott egyet, mondta, hogy sajnos ő ebből nem tud visszaadni, bár a kismama szerint azt talán megengedte volna, hogy maradjon a legközelebbi jegypénztárig.

Ekkor fordult az első ajtónál az egész közjátékot végignéző ellenőrhöz, és megpróbált nála vonaljegyet venni. Neki is elmondta, hogy a kisbabájával orvoshoz sietnek időpontra az Uzsoki utcai kórházba, és csak húszezrese van. „Közölte, hogy nem tud visszaadni, nem tud mit csinálni, és mindezek után leszállíttatott a babakocsival együtt" – írta az abban a pillanatban a sírás határán egyensúlyozó nő. Mint később kiderült, az egész ügy pikantériája az volt, hogy valójában otthon sem hagyta a bérletét, az ugyanis végig ott lapult a táskája aljában.

Van, aki szerint formálisan igaza volt a buszsofőrnek, meg az ellenőrnek is, nem kötelezhetők pénzváltásra, de ettől még genyóságnak tartja a történteket. „Főleg, amikor látom késő este a 86-oson, hogyan ignorálják az ellenőrt a jegy nélkül utazók, és aki kellően flegma, azt hagyják" – írta egy kommentár.

Nincsenek vis maior helyzetek rögzítve

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az esetre reagálva azt írta, hogy nincs az üzletszabályzatukban olyan vis maior helyzet, amikor valaki fizetés, és így jegy vagy bérlet nélkül is megengedetten utazhatna. Egyik kollégánk Londonban járt már úgy, hogy a buszsofőr nem tudott ötfontosból visszaadni, ezért megvárta, amíg vett nála valaki jegyet, és akkor rendezték csak az övét is. Az utazási feltételekben ott is szerepel, hogy 50 fontost nem kötelesek elfogadni, vagy nem mindig tud visszaadni a sofőr, azonban különleges esetekben akkor is elvihetnek, ha valakinek nincs elég, vagy megfelelő pénze. Ez a sofőr mérlegelésétől függ, ha engedélyezi, akkor az illetőnek igazolnia kell személyi adatait, és a jegy árát később kell kifizetnie.

„Nem célszerű a járművezetőket ilyen pluszfeladatokkal terhelni, ugyanis az adatok felírása már valóban jelentős időtöbbletet okozhat, ezért a többi utas is végeredményben emiatt késhetne el" – írta a BKK. Nem tartják életképesnek azt a lehetőséget sem, hogy a sofőr az utazás egy része alatt várjon a pénz elkérésével, például elvigye az utast egy olyan jegypénztárig, ahol már tud húszezressel is fizetni.

Problémásnak tartják, hogy ebben az esetben is utólag fizetnének egy megtett utazásért, a jegypénztár akár zárva is lehetne, ráadásul a sofőrnek figyelnie kellene, hogy az adott ember nehogy előbb leszálljon. Azt is meg kellene várnia, hogy az illető valóban megvegye és érvényesítse is a jegyét, ezt pedig minden más utasnak is végig kellene néznie.

Megkérdeztük azt is a BKK-tól, hogy ha a leterhelt sofőrnek nem is, de az ellenőrnek lett volna lehetősége engedni az utazást, de erre a felvetésre még nem kaptunk választ.

Pontos összeggel lehet fizetni

A kismama esetében kiélezett helyzetben történt, ugyanakkor rendszeresen előfordul, hogy a buszsofőrök nem tudnak visszaadni a jegyvásárlás reményében felszálló utasoknak. „Jött egy nyugdíjaskorú férfi egy valamivel fiatalabb nővel, akinek még kellett volna jegyet vennie. Csak húszezresük volt, amire rápillantva a sofőr a fejét rázva konstatálta, hogy kizárt, hogy ebből vissza tudjon adni. Ebben az esetben azonban az utasok közül többen a pár segítségére siettek, és végül összedobták a jegyárat" – mesélte egy másik olvasónk tapasztalatát.

A BKK szerint a sofőröket nem lehet annyi pénzzel útnak indítani, hogy mindig legyen lehetőségük nagyobb címletből visszaadni, így nem is írnak elő követelményeket e téren. Szerintük a problémák részben abból adódnak, hogy az utasok még nem szokták meg a frissen, pár hónapja bevezetett jegyértékesítési forma szabályát: pontos összeggel lehet jegyet venni, amire több helyen is próbálják felhívni a figyelmet. „Ez annak ellenére így van, hogy például a trolibuszokon már 1998 óta árulunk jegyet" – írták.

A sofőrnél is megvehető jegyeket alapvetően kiegészítő szolgáltatásnak szánják, az összes eladott jegy kevesebb, mint 1 százaléka fogy a buszokon. Mint írták, több mint ezer helyen lehet jegyet és bérletet venni, ezeken az értékesítési pontokon kötelező elfogadni a nagyobb címleteket is, és több esetben bankkártyával is lehet fizetni.

Szerintük az is megoldást jelenthetne a húszezres-problémára, ha az emberek már a megállóba érkezésig felváltják valahol a pénzüket. „Vagy esetleg (végső esetben) a megállóban várakozó utastársaik segítségével jutnak kisebb címletekhez" – írták. A BKK szerint az is segíthetne, ha minél kerekebb összeg lenne a jegy ára, azonban az 500 forintot indokolatlanul soknak tartják, lefelé, a 400 forinttal pedig az a problémájuk, hogy a jegypénztári árhoz közelítve a mostaninál többen akarnának jegyet venni a buszon.

Van csúszás az elsőajtós felszállás miatt?

Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) szerint ha egyszerre több utas a járművezetőnél vesz jegyet, nagyobb címlettel fizet, és közben még számlát is kér a vásárlásról, akkor egyes vonalakon most is annyira feltorlódhatnak a járművek, hogy hosszabb időre lebénul a közlekedés.

A BKK úgy látja, hogy sokszor azért alakulnak ki csúszások az egyes vonalakon, mert az elsőajtós felszállásnál sokan nem készülnek előre, hanem csak hosszas keresgélés után szedik össze a jegyre a pénzt, vagy a jegyük, bérletük után kotorásznak a táskában. Ennek ellenére a több mint 150 vonalon bevezetett elsőajtós felszállás miatt csak nagyjából minden tizediknél jeleztek feléjük számottevő problémát.

„Ezeket a vonalakat folyamatosan vizsgáljuk, és amikor a menetrendet módosítjuk, akkor erre külön megoldást találunk, például a végállomási tartalékidők megnövelésével" – írták. Ugyanakkor szerintük a késések ezeknek a járatoknak az esetében is inkább forgalmi okokból alakulnak ki, eddigi tapasztalataik alapján a jegyértékesítés csak extrém esetben növeli érezhetően a menetidőt.

Az EKSZ kritikájára, miszerint a sofőrökre háruló plusz feladatok végrehajtását nem szabályozták még megfelelően, azzal reagáltak, hogy „a jegyárusítás és a számlaadás nem igényel új szabályozást, ezekben nincs nyitott kérdés", a trolivezetők 15 éve probléma nélkül csinálják. Mint írták, az elsőajtós felszállás pedig most is szabályozott, igaz, éppen ennek a felülvizsgálatán dolgoznak. A sofőrök feladatai szerintük egyébként csökkentek is, mivel a FUTÁR rendszerbe kapcsolt buszokon automatikusan, műholdas pozíció alapján mondják be a megállóhelyeket.