Tarlós ismét Orbánnál mószerolja Lázárt

A főpolgármester úgy fogalmazott, kétségtelen, hogy ha a jelenlegi helyzet nem változik, akkor a BKV jövőre finanszírozhatatlanná válik, ami nem az összeomlást jelenti, de komoly járatritkítások várhatók, írja az MTI.

Arról volt szó eddig - fejtette ki -, hogy lesz egy megállapodás az állam és a főváros között a BKV ügyeiben, ideértve az adósságátvállalást - mondta. Tarlós István szerint ha hinni lehet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki bejelentésének, akkor az eddigi féléves megbeszélésekkel szöges ellentétben nem születik ilyen megállapodás.

A főpolgármester rámutatott: a költségvetési törvényt olyan szövegezéssel módosították, hogy ellenérték nélkül vállalja át az állam a BKV maradék, 54 milliárd forintos adósságállományát. Ez azt jelenti – tette hozzá -, hogy nem adhatják az államnak ajándékba a 4,2 milliárd forint értékűre becsült Dagály fürdőt. Az átadáshoz ráadásul szükség volna a Fővárosi Közgyűlés döntésére is. Ha nincs megállapodás, jövő kedden a közgyűlés nem tud a témában dönteni, szeptemberig pedig erősen kétséges, hogy összehívható-e határozatképes közgyűlés.

Ez azért nagyon sajnálatos, mert az úszóstadion építése mintegy három hónapra leállhat, ez pedig veszélybe sodorhatná a 2017-es vizes világbajnokság megrendezését . Ez Lázár úr felelőssége, ha ilyen nyilatkozatokat tesz.

– fogalmazott a főpolgármester.

Tarlós kiemelte: arról is volt szó, hogy a kormány átcsoportosítja az iparűzési adó megosztásának arányait, és az agglomerációt is bevonja a BKV finanszírozásába. Ehhez képest Lázár azt jelentette be: ő úgy értékeli, a kormány a dolgot lezártnak tekinti, a főváros és a kerületek állapodjanak meg egymással és az agglomerációval. Ez teljes képtelenség és nem is tisztességes ötlet – hangsúlyozta Tarlós István. Emlékeztetett rá: az önkormányzati törvény rögzíti, hogy a tömegközlekedés fenntartása nem a kerületek és nem az agglomeráció, hanem a főváros feladata. A forrásmegosztásról szóló törvény pedig kategorikusan rendelkezik az iparűzési adó arányairól, vagyis a Lázár által elmondottak túl az életszerűségen a jogszabályokkal sem egyeztethetők össze, jelentette ki a főpolgármester.

Tarlós István hozzátette: csak azt tudja elképzelni, hogy a BKV idei költségvetéséhez hiányzó forrását – ez közel 15 milliárd forint – biztosítja az állam, „ennek fejében tudunk ingatlanokat átadni, egyéb esetben nem”. Ha az állam kötelező feladatként előírja a fővárosnak a tömegközlekedés fenntartását, akkor a szükséges forrásokról is gondoskodnia kell.  Megjegyezte: a budapesti tömegközlekedés jegyárbevételei az elmúlt években 10 milliárd forinttal nőttek, de így is csak a működés 33-36 százalékát fedezik, annak éves működési költsége évente mintegy 145 milliárd forint. A BKV 2010 óta nem vett fel működési hitelt, és olcsóbban működik, mint a Budapestnél jóval kisebb Prágában – tette hozzá. Tarlós István úgy fogalmazott: ha a Fővárosnak lenne megfelelő forrása, akkor nem kérne az államtól, de a városnak „sem tartalékai, sem pénzjegynyomdája nincsen”.