Itt vannak a római-parti mobilgát tervei

Több önálló szakaszból áll majd a csillaghegyi öblözet védelmét szolgáló védmű építése a nemrég elkészült munkaközi változat szerint, mondta az Indexnek Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes. 

Az első szakasz egy 1,2 méter átmérőjű (SENTAB típusú) parti vízvezeték cseréje, egy gömbgrafitos öntöttvas csövet tesznek be helyette. A cserének két oka is van: a cső egyrészt régi, másrészt túl sekélyen van a föld alatt, és nem bírná az építési forgalmat. (A helyenként 30-40 cm mélységről 150 cm mélyre helyezik.) A terv szerint a csőcserét idén be is fejezik.

A gátrendszer (töltés + mobilgát) az eredetileg tervezett 2,7 km-nél 500 méterrel hosszabb lesz, a pünkösdfürdői töltéstől az Aranyhegyi-patakig húzódik majd. Két (torkolatvédelmi) műtárgyat építenek be, hogy az Aranyhegyi-patak és a Barát-patak felduzzasztását elkerüljék. A gát magasságát az elmúlt évek egyre nagyobb árvizei miatt újra kellett tervezni.

A terv szerint 3,2 kilométeren mobilgát lesz a Duna mellett. A lakótelep mellett húzódó, már meglévő pünkösdfürdői töltésnél lesz könnyebb dolga a kivitelezőnek: itt a gát koronájába (a töltés tetején húzódó új szervizútba) építik be a mobilgát alapjait. A mobilgát, ha berakják az elemeit, az út felszínétől (a töltéskoronától) számítva 1,2 méter magas is lehet.

A nehezebb rész a római-parti hullámtéri szakasz. Szeneczey szerint most már nem kérdés, hogy a parton húzódjon-e, erről foglalt állást a korábbi és jelenlegi fővárosi közgyűlés, illetve az óbudai képviselő-testület, a Műegyetem, az MTA Bizottsága, a BM Vízügyi Tudományos Tanácsa, és nemrégiben az Országos Vízügyi Főigazgatóság. (A másik terv az lett volna, hogy a Királyok-Nánási útnál legyen a gát, de ez a verzió drágább lenne és nem is reális műszakilag a főváros szerint.)

A mostani terv szerint aluötvözet mobil árvízvédelmi fal épül majd, aminek nem lesznek a földből kiálló állandó elemei, síkban beilleszkedik majd a mellette haladó szervizút felszínébe. A két-három nap alatt felrakható mobilgát néhol a 4 méter magasságot is elérheti. A mobilgátat megosztott magasságú tartóoszlopokkal tervezték, kisebb árvíz esetén alacsonyabb oszlopok tartják majd a fal elemeit.

A pontos nyomvonalat majd a vízügy hagyja jóvá, de Szeneczey szerint nem közvetlenül a kerítések mellett halad majd, mert mint az már többször elhangzott, az évtizedek óta rendezetlen telekhatárok miatt kisajátítási eljárások kellenének, és ezek elhúznák a projektet.

A számos partfeltöltési verzióból kettőt fogadtak el, az úgynevezett D2 és F változatot. Eszerint kétféle módon töltik fel a partot: kaviccsal-humusszal feltöltött kőszórás vagy úgynevezett Gabion-hálóval megerősített partvédelem lesz, attól függően, mennyi hely van a meder és a mobilgát között. 

Szeneczey elmondta, hogy a hullámtéri részben a lehető legnagyobb mértékben megőriznék a mostani állapotot, ahol ez szükséges, a leszakadó partot feltöltik, és a feltöltéssel növényzetet is telepítenek. 

A főpolgármester-helyettes szerint jelenleg azt a lehetőséget is vizsgálják, hogy ne az egész limányt (partrészt) töltsék fel, mert akkor jóval kevesebb fát kell majd kivágni. Várhatóan azokat fogják kivágni, amik a mobilgát és a mellette húzódó, négy méter széles szervizút nyomvonalában vannak, valamint a külső részen azokat, amik azzal fenyegetnek, hogy rádőlhetnek a mobilgátra, átszakítva azt.

A római-parti gátrendszer legutóbbi, 12,7 milliárd forintra tervezett költségét valószínűleg meg fogják haladni az új tervek alapján, de hogy pontosan mennyivel, azt egyelőre nem tudni: akár a 15 milliárd forintot is meghaladhatja a költség. Mint a főpolgármester-helyettes elmondta, Tarlós István azt tervezi, hogy hamarosan összehívja a parlamenti ellenzéki pártok képviselőit, és ismerteti a terveket. A végső látványterveket augusztusban táblázzák ki a parton, és lakossági fórumot is fognak tartani.

MTA: Fontos a Római-part karakterének megőrzése

A Magyar Tudományos Akadémiát 2013. március 5-én kérte fel levélben Tarlós István arra, hogy adjon szakvéleményt a római-parti mobilgát építésének továbbtervezéséről, közölte lapunkkal az MTA sajtóosztálya. Pálinkás József, az MTA akkori elnöke a Biológiai Tudományok Osztályát és a Műszaki Tudományok Osztályát bízta meg azzal, hogy készítsék el a szakvéleményt. A kilenctagú bizottságban vízépítő mérnökök, biológusok, ökológusok, urbanisztikai szakemberek elemezték a terveket, majd az első tanácskozáson a beruházó, vagyis a fővárosi önkormányzat és a tervező cég képviselőjét hallgatták meg, később egy második alkalommal pedig tíz civil szervezet képviselőit.

A szakvélemény 2013. június 12-én készült el. A szöveget a bizottság tagjai közül heten támogatták, egy fő akadályoztatás miatt nem alakított ki végleges véleményt, egy tag pedig különvéleményt fűzött hozzá. A szakvéleményt 2013. június 13-án küldte meg az MTA elnöke a főpolgármesteri hivatal részére. Ezzel a bizottság munkája véget ért.

Az elemzés a következő dokumentumok alapján készült, melyeket a főváros bocsátott rendelkezésre:

• Budapest III. kerület, Római-part ideiglenes árvízvédelmi mű tervezése (döntés-előkészítő tanulmány, Erbo-Plan Mérnöki Szolgáltató Kft.)
• Vízjogi létesítési engedélyezési terv
• Árvízvédekezési terv – havária terv
• Favédelmi terv
• Környezeti hatástanulmány
• Költségbecslés a Budapest III. kerület, római-parti ideiglenes árvízvédelmi mű tervezése a Nánási út–Királyok útján lévő I. rendű árvízvédelmi fővédvonal rekonstrukciója munkáihoz

A bizottság végül elfogadta a Duna-partra tervezett beruházás koncepcióját, figyelembe véve a III. kerület és a fővárosi önkormányzat döntését, és azt is, hogy a dokumentumok szerint amennyiben a Nánási út–Királyok útján építenék ki az elsőrendű védvonalat, a beruházás kétszer annyiba kerülne. A testület „korrekt műszaki tervként″ fogadta el az Erbo-Plan tanulmányát: a tervezett védelmi rendszer az árvízszint felett plusz egy méteres biztonságot garantál, viszont a testület nem tartotta kielégítő mélységűnek a havária tervet – vagyis, hogy mit kell tenni például gátszakadás esetén.

A bizottság többek között javasolta

• a műszaki tervezés folytatását és finomítását a környezetvédelmi, természetvédelmi, társadalmi igények figyelembevételével;
• olyan jogszabályok, rendeletek kidolgozását, amikkel megőrizhető a Római-part mai karaktere;
• azt, hogy az ökológiai, természetvédelmi érdekegyeztetést be kell illeszteni a végleges terv elkészítési folyamatába, és ehhez az MTA felajánlotta, hogy biztosít szakértőt.

A jelentéshez csatolt különvélemény markánsan mást mond. Azt, hogy a Duna-partra tervezett mobilgát többszörösen ellentétben áll az EU Víz Keretirányelvével, mert a műszaki beavatkozás lecsökkenti az árterületet, mesterséges partszakaszt alakít ki, és gyakorlatilag kiirtja a spontán módon kialakult fűzerdőt és a föveny öreg fűzfáit. A EU-s irányelv szerint az ökológiai szempontokat sem lehetne alárendelni a gazdaságiaknak.

A különvélemény kifogásolja, hogy a folyómeder parti feltöltése és az árterület leszűkítése növeli az árvízszintet, és azt is megemlíti, hogy a tervezők kis valószínűségű, de reális veszélynek tartják a mobilgát átszakadását, ezért pedig minden harmadfokú árvíz esetén a védendő terület evakuálását javasolják.

A bizottság „nem kívánta átvenni az engedélyező hatóság szerepét és felelősségét″, tehát nem akart állást foglalni arról, hogy az árvízvédelmi tervet egészben vagy részben környezeti hatásvizsgálatnak kell-e alávetni. Azt viszont kimondta, hogy a környezeti hatásvizsgálat meglehetősen hiányos. A bizottság megfogalmazása szerint „tudomásul kell venni azt a körülményt, hogy a Duna-part érintett szakasza közel természetes állapotú, ökológiai szempontból pedig eléggé változatos, értékes mozaikos sokféleségű. Ebből következően Budapest egy ilyen kiemelt jelentőségű területe még akkor is megérdemelne egy komolyabban kidolgozott környezeti hatásvizsgálatot, ha ezt a jogszabályok nem írják elő″ – áll a jelentésben.