Gerzson
5 °C
10 °C

Miért csak a pestiek szavazhatnak, ha az olimpia mindenki ügye?

index-6733
2017.01.19. 18:21 Módosítva: 2017-01-20 13:03:21
Csütörtökön a Momentum Mozgalom elkezdte az utcai aláírásgyűjtést az olimpia pályázat visszavonására irányuló népszavazáshoz. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, amit a referendumról most tudni lehet.

Milyen népszavazást írtak ki az olimpia ellen?

Még nem írtak ki népszavazást. Most csak az aláírásgyűjtés kezdődhet el. Ha lesz elég aláírás, akkor lehet népszavazást tartani. A referendum arról szól, hogy Budapest vonja vissza a 2024-es olimpia megrendezésére beadott pályázatát.

Ki és miért nem akarja az olimpiát?

A népszavazást Fekete-Győr András, az eddig ismeretlen Momentum Mozgalom vezetője kezdeményezte. Ők szeretik a sportot, az olimpiát és Magyarországot, ezért szerintük amíg nincs gazdasági és társadalmi fellendülés, az olimpiára szánt, de nem egészen megalapozott számításokon alapuló több mint 770 milliárd forintot inkább az egészségügyre, az oktatásra, a lakhatásra, a megélhetésre és a közlekedésre kellene költeni. Erre utal a szlogenjük is: nem az olimpiára, igen a jövőnkre.

Hány aláírás kell, hogy népszavazás legyen?

Harminc nap alatt 138 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteni. 

Hogyhogy csak ilyen keveset, amikor 8 millió választópolgár van?

Azért, mert ez egy helyi népszavazás. Egy fővárosi rendelet szerint Budapesten a választópolgárok legalább 10 százalékának aláírása kell egy helyi népszavazás kiírásához. 

Az aláírásgyűjtő ívet nem is írhatja alá az, aki nem budapesti?

Aláírhatja, de csak az az aláírás számít, amit budapesti lakcímmel rendelkező, 18 évesnél idősebb, választójoggal rendelkező ember ad. Aláírhatják az ívet azok is, akik budapesti tartózkodási címmel rendelkeznek (azaz nem ez az állandó lakcímük), még akkor is, ha már egy ideje külföldön tartózkodnak.

Budapesten most 55 százalék támogatja a rendezést

A népszavazás sikerességét előre nem lehet megjósolni. Az olimpia szervezői által készíttetett felmérés szerint országosan a magyar lakosság kétharmada (63 százalék) támogatja a 2024-es magyar olimpiai és paralimpiai pályázatot. Budapesten alacsonyabb ez az arány: a fővárosiaknak csak 55 százaléka szeretné, hogy itt rendezzék az olimpiát.  Az összes megkérdezett 86-90 százaléka illetve 76-77 százaléka értett egyet azzal, hogy az olimpia megismertetné a világgal Budapestet és felpörgetné a turizmust, a rendezés pedig büszkévé tenné a lakosságot, erősítené a magyarok nemzeti érzéseit és jelentősen hozzájárulna a magyar sport fejlődéséhez. A megkérdezettek több mint kétharmada szerint az olimpia pozitív hatással lenne a munkaerőpiacra, és az eseménynek köszönhetően számtalan fejlesztés és beruházás valósulhatna meg Magyarországon.

Miért csak a budapestiek szavazhatnak, ha az olimpia az egész ország ügye?

Mert 2016. február 16-án a főváros nyújtotta be a pályázatát a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, így ezt a főváros is vonhatja vissza. Más országokban is mindig helyi népszavazást írtak ki az olimpiáról, ez a gyakorlat. Erre vonatkozik a népszavazási kérdés is: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?"

Hogy ellenőrzik, hogy csak budapestiek írják alá az aláírásgyűjtő íveket?

Az aláírásgyűjtő ívekre a törvény szerint nem kell ráírni a lakcímet, csak a nevet, a személyi számot és az aláíró anyja nevét. A kezdeményezés aktivistái ezért is kérik, hogy budapesti lakcímkártyával rendelkezők támogassák őket aláírásukkal. Az összegyűjtött aláírásokat harminc nap elteltével, azaz legkésőbb február 18-ig le kell adni a Fővárosi Választási Bizottságnak. Itt ellenőrzik, hogy az aláírások valódiak-e, a neveket és adatokat összevetik a központi névjegyzékkel is. Az ellenőrzést addig folytatják, amíg el nem érik a 138 ezer aláírást. Erre maximum 45 nap van, azaz legkésőbb április 4-ig be kell fejezni az ellenőrzést.

Ha van elég aláírás, mikor lehet ebből népszavazás?

Ez több dologtól függ, a törvény különböző határidőket állapít meg. Az aláírások összegyűjtését  a jogorvoslat lezárulása után 8 napon belül (maximum április 12.) bejelentik Tarlós István főpolgármesternek, ő pedig ezt bejelenti a Fővárosi Közgyűlésnek. A közgyűlés 30 napon belül (legkésőbb május 12.) dönt a népszavazás kiírásáról. A népszavazás időpontját a döntéstől számított 50-70 nap között kell meghatározni. Megint csak a maximális határidőkkel számolva ez legkésőbb július 1-20. között lehet, ami a lehető legrosszabb idő egy népszavazásra, hiszen ilyenkor mindenki nyaral. A gyakorlatban gyorsabbak zajlanak ezek az eljárások, így a korábbi határidők lerövidülésével bőven belefér, hogy a népszavazás valamikor május végén vagy június elején legyen.

Hogy dől el, hogy pályázunk vagy nem pályázunk?

A szavazás akkor érvényes és eredményes, ha a budapesti választók legalább fele, azaz kb. 690 ezer ember elmegy szavazni, és több mint felük igent vagy nemet mond. Ha a nemek győznek vagy kevesen mennek el, az olimpiai pályázati folyamat megy tovább, ahogy eddig. 

Mi van, ha az igenek győznek?

Ebben az esetben a fővárosi közgyűlés köteles olyan döntést hozni, amellyel visszavonja a pályázatát. Ezt a döntést a helyi népszavazás napjától számított 180 napon, azaz fél éven belül kell meghoznia.  

Mikor dönti el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, hogy ki rendezze az olimpiát?

Szeptember 13-án tartanak kongresszust Limában. Itt szavazzák meg a 2024-es olimpia házigazdáját.

Volt már arra példa, hogy egy népszavazással sikerült megakadályozni egy olimpiai pályázatot?

Igen, de arra nem, hogy egy már zajló pályázati folyamat utolsó szakaszában kerüljön erre sor. A 2024-es olimpiára öt város jelentkezését fogadta el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. 2015. szeptember 16-án Budapestet, Hamburgot, Los Angelest, Párizst és Rómát jelentették be. Közülük már csak négy város jutott el egyáltalán a rajtvonalig, az elsőkörös pályázat benyújtásáig. Hamburg a NOB-bejelentés után nagyon hamar kiszállt. Az ott tartott népszavazáson a szavazók 51,6 százaléka elutasította a tervek szerint 7,4 milliárd euróba kerülő olimpiarendezést. Ez nem is volt olyan meglepő, hiszen két évvel korábban a müncheniek is népszavazáson döntöttek a 2022-es téli olimpiai pályázat ellen a magas költségek és a környezeti hatások miatt. Eredetileg az Egyesült Államok sem Los Angelesszel akart pályázni, csak beugró lett, mert Bostonban a helyi lakosok ellenállása miatt visszaléptek a kandidálástól.

Róma is népszavazás miatt lépett vissza?

Nem. Róma az első körben még részt vett, de 2016 szeptemberében a nyáron hatalomra kerülő Virginia Raggi polgármester bejelentette, hogy a város nem akar olimpiát rendezni és felfüggeszti a pályázást. A döntést még megpróbálták meghekkelni. Az Olasz Olimpiai Bizottság (CONI) ezután a második körbe is beadta a pályázatot. Erre joga volt, hiszen a pályázatot hivatalosan mindig az adott ország olimpia bizottsága nyújtja be, nem a város. Igaz, hogy utóbbi támogatása nélkül esélytelen a rendezés. Erre rávezették a CONI-t is, így végül október 11-én vált hivatalossá a pályázat visszavonása.

Ha az olaszoknál az ottani olimpiai bizottságnak kellett visszavonni a pályázatot, akkor nálunk is előfordulhat, hogy Budapest visszalép, de a Magyar Olimpiai Bizottság nem? 

Igen, de itt is ugyanígy érvényes a "római szabály": az olimpiai bizottság a város támogatása nélkül nem sokra menne. Egy ilyen forgatókönyv mindenesetre történelmi lehetne, a pályázati eljárás ilyen kései szakaszában ugyanis még nem ugrott ki város a nyári olimpiáról (1972-ben Denver a már odaítélt 1976-os téli olimpiáról mondott le.). Ez a Nemzetközi Olimpia Bizottságnak is nagy érvágás lenne, mert lassan lasszóval kell fogni az olimpiára pályázókat, nem véletlenül meri hangoztatni Párizs és Los Angeles is, hogy ha most nem nyernek, 2028-ra már nem is pályáznak.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!