Mégis jöhet a fővárosi dugódíj

A múlt hétvégén a fővárosi önkormányzat csendben nyilvánosságra hozta a 2030-ig szóló Budapesti Mobilitási Tervet. Ez az egyelőre egyeztetésre és véleményezésre bocsátott terv tartalmazza azokat a közlekedési fejlesztési terveket és beruházásokat, amelyekről egyáltalán szó lehet a következő években, méghozzá pontozva, priorizálva és három különböző (szűkös-közepes-gazdag) költségkeretre is kiszámítva. Ebből a listából kiderül a budapestieknek, számíthatnak-e a lakóhelyük környékén bármilyen változásra, és ha igen, milyenre. 

A terv – teljes nevén: Budapesti Mobilitási Terv Közlekedésfejlesztési és beruházási programjavaslat – nagy meglepetése, hogy az eddig forró kásaként kerülgetett dugódíj is szerepel benne mint 2021 és 2025 között 3,3 milliárd forintból megvalósítandó projekt. Méghozzá alacsony, közepes és teljes forráskeret esetére egyaránt javasolt beruházásként.

Mi is az a dugódíj?

A dugódíjra 2015-ben már pontos fővárosi elképzelések voltak: Tarlós István főpolgármester sajtótájékoztatón jelentette be, hogy kétlépcsős javaslatot tettek a kerületek a fővárosnak a bevezetésére. Első lépcsőben lenne egy Budapest-matrica, aminek érvényessége a főváros teljes közigazgatási területére kiterjedne (a megyei matricához hasonlóan). Ennek ára 5000 forint lenne évente. Második lépcsőben lehet egy szűkebben vett 2. belvárosi zóna, külön díjjal. Ennek határát nem tudni, de Tarlós szerint inkább a városmagot védené. A díj összegét még nem határozták meg. A dugódíj bevezetése miatt sokáig azért volt elkötelezett a főváros, mert a 4-es metró megépítésének EU felé vállalt feltétele volt, amiről még Demszky Gábor idejében döntöttek. A főváros azonban örömmel vette, amikor a parlament jogszabályt fogadott el arról, hogy a dugódíjat nem lehet bevezetni. Azóta a dugódíj lekerült a napirendről.

Itt a többi fejlesztési terv, sorban: a terv az eldöntött projektek listájával indítja az összegzést (ezekre már nagyjából megvan a pénz, van, amelyik beruházás már a befejezéshez közelít). Ezek a fő elemek:

• az 1-es villamosvonal meghosszabbítása az Etele térig
• az elektronikus, időalapú jegyrendszer és kapcsolódó új tarifarendszer bevezetése
• a fogaskerekű vasút (60-as villamos) rekonstrukciója és fejlesztése
• a 3-as metróvonal infrastruktúra-rekonstrukciója
• a Déli összekötő vasúti Duna-híd átépítése
• MÁV-Start motorvonat-beszerzés, a Budapest–Hatvan-vasútvonal korszerűsítése
• budapesti trolibusz-járműprojekt
• a Hungexpo területének közlekedésfejlesztése
• P+R parkolók építése
• M2 gyorsforgalmi út
• a VI. kerületi Podmaniczky utca rekonstrukciója (Bajcsy Zsilinszky út – Teréz körút között)
• a Pasaréti út komplex szemléletű felújítása
• a Széchenyi Lánchíd és a villamos- és közúti aluljáró felújítása
• a Blaha Lujza tér közterületi megújítása, a Széna tér és az Orczy tér felújítása
• a Hungária krt. – Könyves K. krt. kerékpáros infrastruktúra korszerűsítése
• az EuroVelo6 és EuroVelo14 nemzetközi kerékpárútvonalak fejlesztése 

Ehhez csatlakoznak az úgynevezett feladat jellegű projektek, amik szintén eldöntöttnek számítanak:

• az autómegosztási (carsharing) rendszer szabályozásának megvalósítása
• a Petőfi híd felújítása

És elérkeztünk a megvalósításra javasolt rangsorolt projektekhez, azokból is az I. ütemhez, azaz a 2021 és 2025 között megvalósítandó beruházásokhoz. Az alacsony forráskeretre vonatkozó forgatókönyv így nézne ki:

• integrált menetrend és menetdíjrendszer kialakítása, a BKK, MÁV, Volán szolgáltatásainak harmonizálása
• az M1 metróvonal (Millenniumi földalatti vasút) korszerűsítése és meghosszabbítása
• városi és elővárosi hajók és kiszolgáló létesítmények fejlesztése
• a 3-as villamosvonal meghosszabbítása a Kassai téren át észak felé és Szegedi úti felüljáró megépítése
• az M1 metróvonal (Millenniumi földalatti vasút) járműfejlesztése
• belvárosi áruátrakó pontok kialakítása, környezetbarát „last mile” áruszállítás
• átfogó city-logisztikai szabályozás megvalósítása
• a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér – Fővám tér közötti szakaszának megújítása
• a Nagy Lajos király útja fejlesztése
• a fővárosi személyforgalmi behajtási díj rendszer bevezetése és kapcsolódó infrastruktúra beruházások 
• a budapesti városi zöldutak fejlesztése és a környéki zöldutakhoz való kapcsolódás fejlesztése
• a közbringa-rendszer továbbfejlesztése
• a Szilas-patak menti kerékpáros-infrastruktúra fejlesztése
• a Külső Bécsi úti villamosvonal meghosszabbítása (Vörösvári út – Aranyvölgy)
• a 2-es villamos vonal déli meghosszabbítása: 2-es és 24-es villamosok összekötése, valamint a 2-es villamosvonal rekonstrukciója
• műegyetemi villamosvonal kialakítása a Kopaszi-gát területének közlekedési fejlesztésére
• a 42-es villamos vonal meghosszabbítása a Gloriett lakótelepig
• a körvasút menti körút kiépítése II. szakasz (M3 autópálya – Üllői út közötti szakasz)
• csepeli gerincút (Teller Ede út) kialakítása
• körvasút menti körút kiépítése III. szakasz (Üllői út – Soroksári út között)
• a Nagykörút komplex keresztmetszeti felülvizsgálata, gyalogos-kerékpáros lehetőségekkel

A közepes forráskeretre vonatkozó forgatókönyv ezekkel a főbb elemekkel egészül ki:

• az M2 metróvonal és a H8 gödöllői HÉV összekötése és a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakítása – gödöllői ág
• az M3 metróvonal meghosszabbítása Káposztásmegyerig

A teljes forráskeretre vonatkozó forgatókönyv pedig ezekkel:

• az M4 metróvonal nyugati meghosszabbítása 
• az újpalotai villamosvonal megépítése

Az anyag és a hozzá tartozó stratégiai környezeti vizsgálat az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerinti tartalommal készült el, amelyet a Budapesti Mobilitási Terv 2030 egyeztetési anyagával együtt 2019. április 11. és május 11. között a www.budapest.hu oldalon lehet megtekinteni. Az észrevételeket a consul@bkk.hu e-mail címre várják.