Antal, Antónia
-3 °C
-1 °C
Index - In English In English Eng

Erdőirtás jöhet a Rózsadomb lábánál?

5K8A0290
2019.12.12. 10:23 Módosítva: 2019.12.12. 10:23
Erdőirtás, drasztikusan megnövekedő forgalom, a természeti- és lakókörnyezet leromlása: ezektől tartanak a budapesti Frankel Leó út lakói, akik petícióban és közmeghallgatáson is kérték a városrész újonnan megválasztott vezetését, hogy ne a Frankel Leó út 80-82. szám alatt található, önkormányzati tulajdonban lévő foghíjtelekre építsék fel a kerület új, közel 15000 négyzetméteres integrált rendelőintézetét, ahogy az eredeti tervek szólnak.

A második kerületben évek óta napirenden van, hogy a Széll Kálmán tér és a Margit körút közé eső területen szétszórtan, különböző épületekben elhelyezett kerületi szakrendelőket egy korszerű, új épületbe telepítsék. A 2013 óta húzódó projekttel kapcsolatban Varga Mihály pénzügyminiszter, a II. és a III. kerület országgyűlési képviselője és Láng Zsolt korábbi polgármester idén októberben, az önkormányzati választás előtt jelentette be, hogy hamarosan kezdődhet is a rendelőintézet építése, amely kisebb részben önkormányzati, nagyobb részben kormányzati pénzből, az Egészséges Budapest Program büdzséjéből valósulhat meg.

Aztán a kerületi vezetésben változást hozó önkormányzati választások után három nappal, de még az új polgármester és a testület eskütétele előtt kiírták a kivitelezési közbeszerzést is. Az ajánlatok leadásának határidejét már az új vezetés hosszabbította meg, hogy legyen idő megválaszolni azokat a kérdéseket, amelyek a közbeszerzéssel kapcsolatban időközben beérkeztek, az ajánlatbontás december 16-án lesz. Őrsi Gergely, a kerület új polgármestere az Indexnek elmondta, hogy a projekttel kapcsolatban az új önkormányzat mozgásterét meghatározzák a korábbi kerületi vezetés alatt történtek. Az viszont látható, lényegben egyetért a régi és az új vezetés abban, hogy meg kell valósítani a gigantikus fejlesztést. A rendelőintézet szó hallatán sokan talán valamilyen szerény, családi ház méretű épületre gondolnak, de egy majd' 90 ezer lakosú kerületben nem ez a helyzet: egy kisebb kórház méretű létesítményről van szó.

A PROBLÉMA CSAK AZ, HOGY EGY ILYEN, MINDENKI SZÁMÁRA ALAPVETŐEN FONTOS EGÉSZSÉGÜGYI FUNKCIÓT KISZOLGÁLÓ, hatalmas ÉPÜLETET LEHETETLEN JÓL ELHELYEZNI AZON A TERÜLETEN, AMELYRE SZÁNJÁK.

Hova is kerülne az épület?

A jogerős kiviteli tervben szereplő felülnézeti képen jól látszik, hogy a célra kijelölt teleknek csaknem kétharmada zöldfelületet, valamint az is, hogy a laza beépítésű környék házai közé gyakorlatilag cipőkanállal préselnék be az új épületet.

A környék forgalma alapvetően lassított és kis áteresztőképességű, ráadásul a Frankel Leó út ezen szakaszán a fonódó villamos sínpárját az autósávban vezetik, ami miatt a jelenlegi hétköznapi forgalomban is könnyen feltorlódhatnak a járművek. A telek természeti környezete is nagyon összetett: bár az illetékes szakhatóság nyilatkozata szerint az összevont parcellák alatt nincs barlang a nyilvántartás szerint, a Rózsadomb lábánál elhelyezkedő környék hivatalosan is karsztterületként ismert, a Malom-tó és a Molnár János-barlang közelében helyezkedik el, ki tudja, mire bukkanhatnak itt egy esetleges építkezés során. Az épületre vonatkozó tájvédelmi terv megfogalmazása szerint a terület igazi értéket a beerdősült hegyoldal, az a hatalmas zöld tömeg adja, amely a telek hátsó részén kezdődik.

Egy erdő, ami hivatalosan nem is létezik

A hatalmas épület tehát egy összefüggő zöldterület szélén helyezkedne el, amelyet azonban jelenleg nem illet meg semmilyen erősebb jogi védelem. Tulajdonképpen egyedülálló, hogy a Frankel Leó út házsorának takarásában, a Rózsadomb lejtőjén rejtőzik egy ilyen nagy zöldterület, ami lehetne akár a Városmajorhoz hasonló közkedvelt park is, ha megközelíthető lenne, és ha parkszerűen kiépítenék. Ehhez hasonló rejtett zöldtartalék talán nincs is másik Buda szívében, és a szóban forgó telek nagyobb része ehhez az erdősávhoz tartozik, aminek semmilyen természetvédelmi besorolása nincs, mindössze egy része számít jogi értelemben közkertnek vagy közparknak. A Zkp minősítésű terület a főváros településszerkezeti terve szerint hivatalosan a Kavics utcától kezdődik, és a Frankel Leó út mentén a Cserfa utca magasságáig terül el északi irányban, de a valóságban az erdős rész ennél jóval kiterjedtebb. Egyes térképen még egy nevet is kapott: Hegyoldal parknak keresztelték el, és a légi felvételeken jól látható, hogy délre és északra is kiterjedtebb. 

ENNEK AZ ERDŐSÜLT TERÜLETNEK A KELETI LÁBÁBA TOLHATJÁK BELE A 15000 NÉGYZETMÉTER ÖSSZALAPTERÜLETŰRE BECSÜLT GIGANTIKUS EGÉSZSÉGHÁZAT.

Nem véletlen, hogy máig nem lett park ebből az erdős sávból, és hogy most egy részét beépítés fenyegeti, ugyanis a kialakulása – a Normafa egyes, mostanában nagy figyelmet kapott részeihez hasonlóan – azt is szemlélteti, a természet hogyan hódítja magának vissza az egykor megművelt területeket, ha hagyjuk.

Hogyan alakult ki a hely mai arculata, és ez miért fontos egyáltalán?

Korabeli fotók és térképek alapján rekonstruálható, hogy a huszadik század során hogyan nyerte el a mai állapotát a Frankel Leó út Kavics utcától északra fekvő szakasza:

  • a Frankel Leó út mentén a 18. századtól kezdve Újlakhoz tartozó parasztházak sorakoztak, a hosszú szalagtelkek felfutottak a Rózsadomb oldalára,
  • az 1890-es évektől a parasztházak egy része komolyabb, városias lakóházakra cserélődött, néhány nagyobb modern épületet is felhúztak a két háború közötti időszakban,
  • 1944-ben készült légi felvételeken azt látjuk, hogy a különböző korú és magasságú házak mögött az ösvényekkel szabdalt parcellákat még mindig kertművelésre használták,
  • 1961-ben még mindig több állt azok közül az újlaki parasztporták közül, amelyekhez ezek a kertek tartoztak, de ekkor már a kertművelés háttérbe szorult, a hegyoldalt kezdték ellepni a fák,
  • 1971-ben már intenzíven, 1976-ban pedig már teljesen beerdősült flóra vette át az uralkodó szerepet az egyre roskadtabb házak mögötti domboldalon.

  

A 20. század második felében az Újlak déli szélén elhelyezkedő parasztházak szép lassan mind eltűntek. A hatvanas években építették azokat a szellősen, kvázi pontos szerkezetben elhelyezett 9 emeletes téglaépületeket, az úgynevezett Lottóházakat, amelyek egyike mellé építhetik most az új rendelőt. Az rendelőintézet helyéül szánt építési telek sem volt mindig üres, sokáig egy földszintes és egy egyemeletes épület foglalta el, a mai foghíjtelek csak a nyolcvanas évek végén alakult ki ezeknek a házaknak az elbontásával. Ugyanakkor a Frankel Leó út 78-ban mind a mai napig áll a mostani tervek szerint leginkább veszélyeztetettnek nevezhető eklektikus egyemeletes épület, amelynek bár műemléki védettsége nincs, de ez az utolsó olyan ház a környéken, ami olyan régi, mint az út túloldalán található zsinagóga, és ami őriz valamit a terület múltjából.

Az évtizedek alatt lezajló változások azonban nem jelentek meg elég árnyaltan a terület jogi besorolásában. A településrendezési tervekben zártsorú beépítésű, nagyvárosias környezetként minősítik a területet, miközben ma már a valóságban - ha nem is klasszikusan pontos szerkezetű, de - mindenképpen szellősebben beépített utcával van dolgunk. A karakterét pedig a házak mögött húzódó masszív zöld erdősáv adja meg, de a zöld mára bekúszott ennek a kis lakótelepnek a házai közé is.

Mindez azért fontos, mert a jogi besorolás határozza meg, hogy hol, mit, mennyire lehet beépíteni. Így előfordulhat az, hogy a kivitelezési tervek jogilag teljesen betartják a beépíthetőségre vonatkozó szabályokat, de a valóságban egy építkezés ettől még jelentősen megterhelheti, sőt alapjaiban változtatja meg a természeti- és lakókörnyezetet. Ilyenkor sovány vigasz, hogy jogilag minden rendben van, ha egyszer eltűnik az a csendes, zöld lakókörnyezet, amit az itt élők megszoktak. A környéken lakók félelmei szerint itt is ez fog történni, mindezt pedig a tervezést megelőző szakértői vizsgálatok egyes adatai is megerősíteni látszanak.

Hogyan fog kinézni az új rendelőintézet?

Az elmúlt években több terv is készült már az egészségházhoz. 2013-ban volt már egy engedélyezett terv is, de aztán ezt nem valósították meg. A projekt következő fázisában egy olyan épületet terveztek, amelyet a foghíjtelek melletti közvetlen házak lakói bíróságon is megtámadtak. Mi is írtunk arról, hogy ez a terv az épületet az utcafrontra hozta volna. A mellette lévő kilencemeletes Lottóházhoz olyan közel épült volna meg, hogy az erkélyeken teregető háziasszonyok gyakorlatilag kezet tudtak volna fogni az ablakon kihajoló orvosokkal. Végül az építtetőt arra kötelezte a bíróság, hogy tartsa be a két épület között kötelezően megtartandó távolságot. Az önkormányzat ismét jobbnak látta újraterveztetni az épületet, 2018 áprilisában meg is született egy megvalósíthatósági tanulmány, amely az utcafrontról visszavonta a ház tömegét, és három kolosszális épületszárnnyal belepasszírozta a telek erdő felőli hátsó részébe. Az ellentmondás abban rejlik, hogy minél jobban hátratolják az épületet – elvileg a lakók érdekében –, annál több fát kell kivágni.

Végül, úgy tűnik, mind a két megoldás ment a levesbe. Az elmúlt 19 hónapban ugyanis lezajlott az engedélyeztetési eljárás, a KÖZTI Zrt. által készített jogerős kiviteli terveken pedig azt látjuk, hogy a rendelőintézet a hivatalosan közkerti besorolású telekvég kivételével, egészen a Kavics utca végig terjedő sávban elfoglalja az egész telket, az L-alakú épület a hegy lábától az utcafrontig fut ki:

SZINTELTOLÁSOS KÉTEMELETES MÉLYGARÁZS, FÖLDSZINT ÉS ÖT EMELET MAGASSÁGÚ LESZ.

És bár mindez úgy hathat első olvasatra, mintha minden rosszat beleszorítottak volna az új tervbe, ez nem igaz, látszik, hogy a tervezők megpróbálták menteni a menthetőt, de a helyzet az, hogy csodát ők sem tudnak tenni egy olyan telken, ami egyszerűen nem alkalmas egy ilyen nagyívű funkció befogadására. Huszonöt különböző osztály, kúraszerű ellátás, ambuláns műtő, háziorvosi rendelők, fogorvosi ellátás, és 12 egyéb kiszolgáló terület került be az épületbe. Bár járóbeteg szakrendelőről beszélünk, léptékét tekintve olyan ez a beruházás, mintha egy kórházat építenének egy zsebkendőre, építészeti eszközökkel szinte lehetetlen jól megoldani a helyzetet.

Fakivágás, lég- és zajszennyezés

Beszéltünk a környéken lakókkal, akik úgy látják, az új egészségközpont melletti közvetlen épületek súlyos állagromlásán túl még számos negatív következményekkel kell majd számolniuk.

  • Erdőirtástól tartanak: Igaz, az épület a telek legmagasabban elhelyezkedő szegélyét nem érinti, de az alsó lankás és sík területen elhelyezkedő ligetes területet igen. A tájvédelmi terv szerint az ezen a területen lévő 125 fából 93 fát kivágnak. Őrsi Gergely polgármester azt mondta, ezek helyett az építési terület közvetlen közelében legalább ugyanennyi fát fognak telepíteni - valójában a kerület fásítási rendelete miatt ez kötelezettsége is a tulajdonos önkormányzatnak -  állításuk szerint részben a megszűnő felszíni parkolóhelyek területén. 
  • Ami az építkezéssel jár: az azonban biztos, az építkezés nem lesz gyalog galopp, nagyon erős beavatkozást jelent majd a természeti környezetre. Az építési engedélyezési terv környezetvédelmi szakvéleményében az szerepel, hogy az építési munkálatok során a lankás terület adottságaiból következően az alapozáshoz és a kétszintes mélygarázs létrehozásához 32 000 köbméter, azaz körülbelül 50 000 tonna földet kell kitermelni és nyilván elszállítani. A rendelőintézetet csak úgy lehet ezen a helyen elhelyezni, hogy szabályosan le kell faragni hozzá a Rózsadomb lábát. El lehet képzelni, hogy ez milyen forgalmat generál majd az építkezés ideje alatt a környéken, és milyen légszennyezettséggel valamint zajjal jár majd. A környék zajszintjének a megnövekedésére egyébként az építkezés után is lehet számítani.
  • Forgalomnövekedés: Nemcsak a teherautók miatt, amúgy is teljesen meg fog változni a környék közlekedése. Az egészségügyi intézményeknél az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály (OTÉK) számra pontosan meghatározza, hogy az épület alapterületéhez viszonyítva hány parkolót kell telepítenie az építtetőnek. Itt körülbelül 350 parkolóhelyről volt szó eredetileg, az önkormányzat azonban ezt 50%-kal csökkentheti, amit itt meg is tettek. Így közel 160 körüli autós férőhellyel építik meg a kétszintes mélygarázst. A fedett garázs generálta lehetőséggel, vagyis hogy az amúgy viszonylag jó tömegközlekedéssel ellátott területre autóval érkezzenek, a betegek többsége valószínűleg élni fog. A Frankel Leó út ezen szakaszának említett szűkössége miatt a megnövekedett forgalomtól dugókra is lehet számítani. A tervek pedig a Komjádi uszoda vagy a zsinagóga eseményeivel nem is számolnak. A környéken lakók attól tartanak, hogy ellehetetlenül majd a felszíni parkolás is. Az eddig békés Kavics utcát átépítik, az erdő felőli végére forgalomfordítót építenek, hiszen az épület mélygarázsához ezen a szakaszon lehet majd eljutni. A hegyre felfutó csendes utcácska kórházi mélygarázshoz vezető szervízúttá alakul át.
  • Emelkedő talajvíz, elárasztott pincék: A lakók attól is tartanak, hogy a Rózsadombról lefolyó rétegvizeket el fogja zárni a hatalmas épület, az előzetes tervek is talajvíz-emelkedéssel számolnak. Félő, hogy az új helyzetet a csatornahálózat sem fogja bírni.

Őrsi Gergely, a kerület polgármestere az Index kérdésére azt mondta, mivel a mélygarázsnak köszönhetően bővül a parkolókapacitás, ezért vissza tudják adni a felszíni parkolóhelyeket a kerületi lakóknak. A polgármester azt ígérte, hogy a rendelési időn kívül kinyitják a parkolót az ott élőknek, így jelentős mennyiségű közterület szabadul fel, ahova fákat fognak ültetni, és közösségi funkciókat fognak telepíteni. Tájékoztatása szerint ennek részleteiről közösségi tervezéssel fognak dönteni, a környéken élő felhévízi és újlaki lakókat bevonják a döntéshozatalba. 

Nem ez lesz a második kerületi Liget Projekt

Sok meglepetésre tehát nem lehet számítani az építkezéssel kapcsolatban - ez a hatalmas egészségügyi beruházás nem fog lekerülni a napirendről, nem lesz a második kerület Liget Projektje, amit le lehetne állítani, ha eddig nem történt egyetlen kapavágás sem.

Őrsi Gergely kérdésünkre, hogy a frissen megválasztott önkormányzati vezetés támogatja-e a beruházást, úgy fogalmazott, hogy mivel jelenleg a kerület belső részein hat különböző helyszínen, sokszor rossz műszaki állapotú és nem egészségügyi célra épült épületekben dolgozik a II. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata, az új vezetés is egyetért azzal, hogy létrehozzanak egy integrált szakrendelőt, amelyben a legmodernebb egészségügyi ellátást kaphatják meg a kerület lakói. Mivel a fejlesztés költségeinek nagyobb részét eredetileg is a kormány biztosította kifejezetten a Frankel Leó úti területre, az új polgármester elmondása szerint az új stábnak két alternatíva közül kellett választania: vagy támogatják az integrált rendelőintézet létrehozását a jelenlegi helyszínen, vagy elveszítik a támogatási forrásokat és az eddig ráfordított költségeket. Őrsi Gergely az Indexnek azt mondta, ebben a helyzetben számára egyértelmű, hogy a mielőbbi megvalósítást kell választaniuk, ahogy minden, az egészségügyi fejlesztéseket szolgáló beruházást támogatnak a kerület lakói érdekében.

A november 26-i közmeghallgatáson egyébként Őrsi Gergely polgármester a környéken lakóknak azt mondta, hogy egy helyszíni bejáráson szívesen egyeztet a felmerülő kérdésekről, ha erre van igény. Úgy tudjuk, ha nem is a helyszínen, holnap sor fog kerülni egy egyeztetésre a lakók és a polgármester között.

Egyelőre nem dolgoznak a munkagépek

Az önkormányzat tájékoztatása szerint a jogerős kiviteli tervek alapján a korábban tervezett költségekhez képest megnőtt a beruházás költségigénye, amelyre még a kerület előző vezetése kért újabb pénzt az Egészséges Budapest Program keretéből. Jelenleg egy feltételes közbeszerzési eljárás zajlik, ha a kormány megítéli a kiegészítő támogatásokat, az önkormányzat választja majd ki a rendelőintézet megépítéséért felelős kivitelezőt.

Persze, nagy kérdés, hogy lehetne-e, lehetett-e volna máshova tenni az épületet. Az Indexnek erről azt mondta Őrsi Gergely, hogy korábban, még képviselőként felvetette alternatív helyszínek megvizsgálását, de jelenleg már nincs mód új helyszínt kijelölni. Hogy pontosan melyek lehetnek ezek az alternatív címek, nem tudni, és nem is találtuk a nyomát ezeknek az elképzeléseknek az elmúlt évek képviselőtestületi-ülési jegyzőkönyveiben sem.

Azt hozzá kell tenni, hogy Budapesten és Pest megyében az egészségügyi intézmények felújítására, építésére egyáltalán nem lehet uniós forrásokat lehívni, a régió fejlettségi besorolása ezt nem engedi. Ráadásul most az egészségügy fejlesztése az egyik legérzékenyebb politikai kérdés, amely alapvetően fontos a kormánynak és ellenzéknek is - bármilyen negatív lépés arcvesztéssel járna akármelyik érintett fél számára. Mint ismeretes, Karácsony Gergely főpolgármester az atlétikai stadion megépítésével kapcsolatos egyik feltétele is az volt, hogy a kormány 50 milliárd forint plusz támogatással járuljon hozzá a főváros és a kerületek egészségügyi beruházásaihoz az Egészséges Budapest Programon keresztül, amelyre újabb licittel válaszolt a fővárosi Fidesz-frakció. Karácsony a Hvg-nek adott interjúja szerint pedig az egyes kerületek költségigényeit múlt hét hétfőig kellett letenniük a kerületi polgármestereknek a főpolgármester asztalára. Tehát ha végül az egyeztetések sikerrel járnak, a munkagépek megindulhatnak a Frankel Leó út villamossínekkel együtt vezetett autóssávján a Rózsadomb lábának erdeje felé.