Vitézy: A koronavírus után akár radikális változás állhat be a budapesti közlekedésben

A fővárosi kerékpárutakról és a közparkok állapotáról, újak szükségességéről írt hosszú Facebook-bejegyzést Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója. Mint írja, ebben a veszélyhelyzetben a közösségi közlekedés utasszáma 80-90 százalékkal, az autóforgalom a felére-harmadára csökkent.

Szerinte a bicikliknek új szerepük van a koronavírus miatt kialakult helyzetben, hiszen „az egészségügyben dolgozók, bolti eladók, árufeltöltők, patikusok, a közszolgáltatók dolgozói, az építőiparban dolgozók és sokan mások mindennap útnak indulnak dolgozni, és sokan egyénileg – autóval, kerékpárral vagy éppen gyalog – oldják meg az utazásukat”. 

Városi körülmények között nemcsak a leggyorsabb közlekedési eszköz, hanem egyben az egyik legjobb lehetőség a kimozdulásra is, és a forgalomnövekedésben az is közrejátszik, hogy sokszor kerékpárt használnak az egyre bővülő létszámú futárok és ételkiszállítók is, írja.

A megnövekedett forgalom, és az új szerep miatt "sok város ideiglenes kerékpársávokkal segíti a megnövekedett kerékpáros forgalmat: a többsávos utakon egy vagy akár több forgalmi sávot kerékpársávvá alakítanak, eddig hiányzó közvetlen összeköttetéseket nyitnak meg és jelzőlámpa-rendszereket hangolnak át a kerékpárosok igényeinek megfelelően".

Szerinte Budapesten is új szemléletre van szükség. Jelenleg rengeteg a hiányosság a kerékpáros infrastruktúrában, "amik a kerékpározás szélesebb körű elterjedésének útjában állnak". Azt írja, a kormány kijárási korlátozása nem tiltja a sétát és a kerékpározást.

Fontos kivételek ezek, mert a testmozgás hiánya és a bezártság kikezdheti a testi-lelki egészséget, tetézve a koronavírus-járvány közvetlen közegészségügyi hatásait.

Budapest előtt tehát nagy lehetőség áll: ideiglenes felfestéssel, a lámpaprogramok módosításával és jelzőtáblák kihelyezésével hetek alatt létrehozhatja azt a régóta hiányzó kerékpáros főhálózatot, ami átjárhatóvá teszi a belvárost és összeköti azt a külsőbb kerületekkel. Csak példálózva: a Rákóczi úti tengely, a Nagykörút, az Üllői út, a teljes Bartók Béla út, az Erzsébet híd és a Lánchíd olyan hiányzó láncszemek, melyek most mind a helyükre kerülhetnek. Szerinte újra lehet felosztani a közutakat, biztosítva, hogy

Ez azt eredményezi majd szerinte, hogy a korlátozások feloldásával egyre több budapesti tér majd át a kerékpárra, "az ideiglenesen kialakított kerékpársávokról pedig akár az is bebizonyosodhat, hogy érdemes azokat műszakilag korrekt megoldással átépíteni és megtartani hosszú távra".

A sétálókra is gondolva azt javasolta, hogy a sűrűn lakott városrészekben, társasházakban élő, négy fal közé zárt embereket gyorsan szabad közterületekhez kell juttatni, és más emberek megközelítése nélkül tudjanak futni, sétálni, biciklizni. 

Számos budapesti járdán önmagában sincs meg a 2 méteres távolság tartásához szükséges szélesség. Ha beüt a tavaszi jó idő és a kijárási korlátozás elhúzódik, az amúgy is szabadidős célra szolgáló parkok, sétányok nem fogják bírni a terhelést".

Szerinte ha továbbra is hatalmas marad a terhelés, "ahogy a mostani hétvégén a Normafán vagy a Margitszigeten már látszott": könnyen a parkok lezárása lehet majd a válasz.

Ennek elkerülése érdekében azt javasolta, hogy "teljes utcák és útszakaszok lezárásával az autók elől, a pesti alsó rakpart vagy akár sűrűn lakott belső kerületek főutcái, a Csalogány utcától a Király utcán vagy a Dohány utcán át a Népszínház utcáig" alkalmasak lehetnek új köztéri funkcióra.

(Borítókép: Koronavírus miatt megtiltott első ajtós felszállás a BKV egyik járatán 2020. március 20-án. Fotó: Ajpek Orsi / Index)