Abramovics luxusvillát építene Budán

2008.10.30. 00:16
Durva személyeskedő vitává fajult az orosz milliárdos budai házának tervbírálata. A XII. kerületi önkormányzat tervtanácsa októberben másodszor sem engedte át a Borisz Abramovics megrendelésére készült épülettervet. Az építész nyílt vitát kezdeményezett az eljárásról a szakma internetes fórumán, de ott is kemény bírálatokat kapott a Virányosra álmodott kéttornyú luxusvilla.

"Az alapkoncepció nem elfogadható, az épület építészeti megfogalmazása sem a tervezési helyhez, sem annak tágabb környezetéhez nem igazodik" - ezt mondta a budai hegyvidéki önkormányzat öttagú tervtanácsa augusztusi ülésén, amikor először foglalkozott a Budagyöngye fölé, a Virányosra tervezett épülettel. A háromszintes, teljes alapterületet számítva mintegy 500 négyzetméteres villa terve októberben ismét a zsüri elé került, de az ülésen kirobbant emelt hangú vita után nem született újabb hivatalos állásfoglalás.

Az Index információi szerint a Pokorni Zoltán által irányított kerület tervtanácsa a Malév-tulajdonos orosz üzletember, Borisz Abramovics budapesti építkezésének feküdt keresztbe. A Zirzen Janka utcába indított beruházás építtetője az engedélyezésre beadott papírok tanúsága szerint az Ama Invest Zrt., amit a 2008 elején házépítési projektre alapítottak, többségi tulajdonosa pedig a kérelem beadásakor Alexander Abramovics, a milliárdos testvére volt.

Ódor Tamás, az Abramovicsék által megbízott építészmérnök nem hagyta annyiban a tervtanácsi kudarcot. Az október 8-án lezajlott második zsűrizésről készített beszámolóját közzétette az építészfórum.hu-n. A hozzáfűzött magyarázata szerint az ügy nyilvános bemutatásával nem saját munkájának művészi értékeléséről kívánt szakmai vitát kezdeményezni, hanem az építészeti tervtanácsoknak az ingatlanberuházások engedélyezési folyamatában betöltött tényleges szerepéről. Ódor ugyanis úgy látja, hogy az intézmény számtalan kollégája életét keserítette már meg, de eddig nem alakult ki valódi társadalmi vita a tevékenységükről.

Az építész azt állítja, hogy az augusztusi ülést azért kellett megismételni, mert akkor távollétében hoztak elutasító döntést a munkájáról, így nem volt lehetősége annak megvédésére. Az októberi ülést viszont azzal kezdte, hogy ismertette a "megbízó jogi képviselőinek álláspontját" - az építtető nevét Ódor nem hozta nyilvánosságra - arról, hogy az első döntés jogi értelemben semmisnek tekintendő. Abramovicsék jogászai szerint az augusztusi ülés valójában határozatképtelen volt, és testület amúgy is kifutott a számára engedélyezett időből, így a terv automatikusan ajánlottnak tekintendő.

Ódor szerint a jogászkodás felbőszítette a tervtanács két tagját, akik ezután elzárkóztak az általa prezentált tervrajzok szakmai értékelésétől, helyette emelt hangon, személyeskedve tettek rá "rendkívül dehonesztáló megjegyzéseket". Az elfajult vitáról végül nem készült jegyzőkönyv, és az ülés is átalakult "informális konzultációvá". A testület eljárása miatt a felháborodott építész panaszt nyújtott be Pokorni Zoltán polgármesterhez.

Az önkormányzatnál az Index érdeklődésére azt mondták, hogy a kerület a zsűri döntésével összhangban a napokban elutasította az építési engedély kiadását. Az építész panaszáról egyelőre még nem született hivatalos állásfoglalás.

Az internetes fórumon két hete folyó vitában sokan nem vették figyelembe az építész eredeti szándékait: volt, aki a tervtanácsnak igazat adva lidérces álomnak minősítette a háromszintes villaépület tervét.

Borisz Abramovics

Borisz Abramovics, aki csak névrokona a Chelsea-tulajdonos Roman Abramoviccsal, 1960-ban született a szibériai Krasznojarszban. A repüléshez mindenképpen remekül értő orosz a repülőmérnöki egyetemen kezdte pályafutását. Ikertestvérével azért jelentkeztek a rigai repülőmérnöki egyetemre, mert világot akartak látni, és éppen szülővárosukba érkezett az intézmény felvételi bizottsága. Első munkahelye is a városhoz és a repüléshez köti, a helyi repülőtéren kezdett dolgozni mérnökként 1983-ban.

28 éves korára a krasznodari polgári repülési igazgatóság főmérnöke lett. A nagy ugrás 1995-ben történt, amikor ikertestvérével együtt megalapította a Sibavitrans légitársaságot, amelyhez a városi fémipari gyárak tulajdonosai adtak két repülőgépet, a Jenyiszej bank pedig kidolgozta a beruházási programot. Sikeres lett, hisz a társaság öt év alatt az első húsz közé került Oroszországban. Később az összes részvény a testvérpár tulajdonába került.

Borisz Abramovics három évvel később (1998) átvette a Kraisair vezetését, majd további három légitársaságban szerzett érdekeltséget. Az előbbi igazgatói székébe Alekszandr Lebegyev, a terület kormányzója hívta meg az üzletembert. A rossz állapotban átvett céget öt év alatt talpra állította, és közel 40 százalékos részesedéshez jutott a vállalatból. Az utasszám több mint a felével nőtt, de egy idő után Abramovics úgy érezte, nincs tovább hova növekedni, ezért új társaság után nézett.

Így vette meg a DAL társaságot 2004-ben. Tulajdonába került a későbbiekben az Omskavia, majd a Szamara légitársaság is. Egyes híresztelések szerint a négy légitársaság részvénypakettjei mintegy 16 millió dollárjába kerültek a fivéreknek. Néhány éve egyesítették társaságukat az AirUnion holdingban, melynek egy Putyin által aláírt rendelet értelmében legalább 45 százalékát az állam tartja kézben.

2006-ban Sky Express néven fapados társaságot indítottak, melynek célja, hogy 2011-re megszerezze az orosz piac 20 százalékát.

A Malévra régóta a fogát fenő Abramovics, végül 2007 februárjában érte el célját, és 200 millió forintért, valamint a hitelfedezet átvállalásáért és a tőkeemelés ígéretével megszerezte a magyar vállalatot. Voltak olyan hírek is, hogy meg akarta venni a Fradit, valamint a Pécs melletti Pogányi repülőteret is. Ezekből végül nem valósult meg semmi.

Októberben felröppent hír, mely szerint Abramovics el akarja adni Malév-részesedését, a hírt azonban az üzletember cáfolta.